A modern büntetőeljárási jog kialakulása Magyarországon

Előszó

Részlet a könyvből:
I. fejezet
A BÜNTETŐELJÁRÁS MINT A TUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSÉNEK FÜGGVÉNYE
1. Bevezetés
A kor tudományos világképe visszatükröződik a szaktudományokban (így a büntető eljárásjog elméletében is) és viszont, a tudományos világkép alakulására visszahat a szaktudományok minden egyes új eredménye. Minden új elmélet kapcsolódik a készen talált gondolati anyaghoz, annak egyenes (gazdagított) vagy tagadott továbbfejlesztése. Egy-egy szaktudomány fejlődésének főbb csomópontjai, történeti változásai így aligha érthetők a szélesebb összefüggések ismerete nélkül.
A tudományos fejlődés következményei a büntetőeljárásban elsősorban a bizonyítás tanának változásain mérhetők le: a szaktudományok fejlődésével párhuzamosan szorulnak háttérbe a kezdeti mitikus elképzelések és lépnek előtérbe a bűncselekmény mint múltbeli történés tényleges megismerésére alkalmas racionális bizonyítási módok. Elvonatkoztatva a tudományos háttértől, az adott kor ismeretanyagától, teljesen érthetetlen, hogy miért változtak a büntetőeljárás gerincét alkotó bizonyítási szabályok, miért tűntek el egyes bizonyítási módok, hogyan alakultak ki a bűnperbeli bizonyítás nagy történeti rendszerei. Figyelembe véve azonban a világ (s benne a bűncselekmény) megismerhetőségéről és a megismerés módszereiről vallott korabeli nézeteket, megláthatjuk, hogy miért lehetett a bűnösség "bizonyítéka" a tüzes vas próbája, vagy hogy miért törekedtek mindenáron a beismerés kicsikarására a középkor bírái éppúgy, mint a XX. század jogi szégyenfoltjai, a koncepciós perek kiagyalói. Vissza