A míveltség fejlődése Magyarországban I.

Tartalom

I. Korszak.
A magyar vezérek kora. 889-1000.
I. Államterület.
1. Anyaország, a) A honalapítás
ideje. -- b) honfoglalási működésnek
több évi tartama. - c) Magyarország fontossága az európai államrendszerben. -
d) A Dráva és Száva közt. - 2. Kapcsolt részek, a) Erdély. - b) Horvátország. - 3. Hűbéres tartományok,
a) Oroszország. - b) Bulgaria. - c)
Szervia. - d) A keleti birodalom. -
e) Stiria. - f) Morvaország. - g) A német
birodalom. - 4. A magyar birodalom
határai. Az államterületet illető tárgyalás
eredménye 1 - 5
II. Népesség.
1. Népesedési mozgalom,
a) Nemzetiségi különbözés. Hun-scytha népek.
1. Magyarok. -- 2. Székelyek. - 3. Kozárok. - 4. Besenyők. - 5. Bolgárok. - G. Avarok. - Idegenajkú lakosok.
1. Oroszok. - 2. Tótok. - 3. Németek. - 4. Románok. - b) Betelepítés. - c) Az ország lakosainak száma - d) A népességet szaporító tényezők. 1. Nemzés. - 2. Beköltözés. - 3. Hadi foglyok. - e) Népességet fogyasztó tényezők. 1. Kiköltözés. - 2. Hadpusztítás. - 3. Kórságok 5 -12
2. Életmód. Szokások, a) Lakhely. - b) Főeledel. - c) A húst főzve sütve ették. - d) Ettek-e kenyeret? -
e) Ital. - f) Ruházat, viselet. - g) A szakáll és haj borotválása. - h) Foglalkozás. Vadászat. - i) Mulatságok. Ünnepélyek 12 -17
3. Jellemzés. Testi tulajdonságok.
Szellemi sajátságok. - a) Hibák. 1. Munkátlanság. - 2. Büszkeség. - 3. Hitszegés. - 4. Kegyetlenség. - 5. Kapzsiság. - 6. Torkosság. - 7. Bujaság. - 8. Káromlás. - 9. Viszálykodás. - b)
Erények. 1. Értelmesség. - 2. Higgadtság. - 3. Kedélyesség. - 4. Dicsvágy. - 5. Nemeslelküség. - G. Hűség. - 7. Szótartás. - 8. Bőkezűség. - 9. Vendégszeretet. - 10. Vitézség. - 11. Szabadságszeretet - Az idegenajkú lakosok jellemzése 17-25
III. Alkotmány.
1. Alapszerződés. - 2. Fővezér fölségjogok nélkül.- 3. Fővezérválasztás. a) Almos Árpád. - b) Zsolt. - c) Taksony. - d) Gyejcsa. - e) István. - 4. A fővezér választás kellékei. a) A fővezéri család öröklése. - b) Az öröklőcsalád tagjai választása. - c) A nemzet esküje. - d) Fölemelés a pajzson. - 4. A néposztályok közjogi állapota, a) Nemesek. - b) Szabadosok. - c) Földhözkötött állapotúak. - d) Rabszolgák. 6. Az alkotmány biztosítékai 25-31
IV. Kormányzat.
1. Az országközség illetősége. - 2. A végrehajtóhatalom közegei. - a) A fővezéri kormány. - b) Gyula. Horkáz. Törzs- és nemzetségfök. - c) Városok. - 3. Az államszerkezet átalakítása 32-37
V. Törvényhozás.
1. Az ősnépgyülések ideje, helye, tagjai és tárgyai. - 2. Törvények 37-39
VI. Magánjogi és büntetőjogi állapot.
Törvénykezés.
1. Magánjogi állapot. - a) Családjog. - b) Birtokjog. - 2. Büntetőjogi állapot, a) Halálbüntetés - b) Átokbüntetés. - c) Az orzás büntetése. - d) Katonai kihágások. - 3. Törvénykezés. a) Alsóbb és felsőbb bírák. - b) Büntető eljárás 39-43
VII. Közrendészet.
1. Közbiztonság. Zendülések. 2. Személy és vagyonbátorság. - 3. Gondoskodás a közbátorság fentartásáról . 43 - 44
VIII. Hadügy.
1. A tárgy fontossága. - 2. A hadsereg létszáma. Védkötelesség. - 3. Jutalom, élelmezés, egészségügy, - 4. Hadszervezet. a) Lovasság. - b) Fővezér. - c) Törzs- és nemzetségvezérek. - d) Fegyvergyakorlatok. - 5. Ruházat, fegyverek, hadjelek, a) Nyil. - b) Lándsa, gerely, kopja. - e) Kard. - d) Buzogány, bárd. - e) Balista, ostrommüszerek. - f) Pajzs. - g) Kürt, zászlók, sátrak. - 6. Fegyelem. Vitézség. - 7. Hadászat. Harczászat. a) Leo császár részletes rajza. - b) Tervszerű hadmüködés. - c) Buzdító beszédek. - d) Hös költemények éneklése. - e) Harczrivalgás. - f) Tetemes hibák. - g) Honvédelem, várak. - 8. Háborúk 44-53
IX. Pénzügy.
Közjövedelmek. 1. Hübéradó. - 2. Ajándék, váltságdíj, sarcz. - 3. Hadi zsákmány 53-55
X. Nemzetgazdaság.
1. Mezei gazdaság, a) Földmívelés (rétmívelés). - b) Baromtenyésztés (ló-tenyésztés). - 2. Műipar, a) Építészet- b) Ruhakészítés. - c) Fegyvergyártás. - 3. Kereskedés, a) Külkereskedés. - b) Átmeneti kereskedés. - e) Belkereskedés. - d) Pénz 55-58
XI. Szellemi míveltség.
1. Nyelv, a) A nyelv fejlettsége a beköltözéskor. - b) Használata az egyházi és állam életben. - 2. írás. - 3. Költészet. Történet. - 4. Az értelmesség egyéb emlékei 58-62
XII. A magyarok ősvallása.
1. Isten. - 2. Szellemek. - 3. Természettisztelet. - 4. Hitágozatok. Balitéletek. - 5. Papok. Istentisztelet. - 6. Eskü. - 7. Temetés. Eredmény 62 - 68
XIII A kereszténység.
1. Befogadásának fontossága. - 2. A térítés kezdete. - 3. A térítés akadályai. - 4. A kereszténység terjedésének emeltyűi. - 5. Következmények 68-74
XIV. Küldiplomatia.
1. Viszonyok a külállamokhoz. - 2. Családi kapcsok. - 3. Követségek Szövetségek. - Visszapillantás 74 - 76
II. Korszak.
Az Árpád királyok kora. 1000-1301.
Uralkodó befolyások.
A XI. században. 1. A kereszténység. - 2. Az egyeduralom és trónvillongások. - 3. A germán népek befolyása és intézményeik meghonosítása. - A XII. században. 1. A civilisatio tényezőinek csökkenése. - 2. Német avatkozás
3. Görög befolyás. - 4. A trónvillongások és az oligarchák pártoskodása, - A XIII. században. 1. A királyi tekintély sülyedése és a közigazgatás silánysága. - 2. A királyság harcza az oligarchiával. - 3. A trónvillongások. - 4. Az ország harcza a betört vad népekkel. - 5. IV. Béla restauratiója és a vad pogány népek megtérítése 76-83
I. Törvényhozás.
1. Országgyűlések. Ezek ideje és helye. - 2. Résztvevők a törvényhozásban. A tárgyalás. - 3. A törvényhozás tárgyai. - 4. A decretumok mibenléte. - 5. Részleges gyűlések. - 6. Eredmény 84-93
II. Államterület.
1. Az anyaország, a) A római sz. széknek politikai tekintetben nem volt alárendelve Magyarország. - b) A német birodalomnak sem volt hübére a magyar királyság. - c) Manuel görög cs. nem gyakorolt fenhatóságot Magyarország felett. - Erdély. - 1. Külön országneve. - 2 Sz. István Magyarországhoz kapcsolta. - 3. Schlözer iskolája tagadja Erdélynek birtoklását István és utódai által. - 4. Erdély lakosainak nemzeti különfélesége - 5. Az erdélyi részekben a separatismus ápolása. - A temesi kerület. - A Szepesség. - A lajtán túli rész. - A karantán szélek. - A dráván túli ker. és a Szerémség. - Nándorfehérvár. 2. Kapcsolt részek. Sclavonia. - Croatia. - Dalmatia. - 1. A nyomozás nehézségei, telepedése. - 2. A fehér horvátok 3. Horvátország fekvése Konstantin cs. szerint. - 4. Barátságos viszonyok Swinimir Döme idejében. - 5. Sz. László foglalása Sclavonia és Croatiában. - 6. László szervezte Sclavoniát. - 7. Kálmán Horvátország elfoglalását befejezte. - 8. Dalmatia elfoglalását 1102- ben végezte. - 9, Horvátország közjogának költött rendszere. - 10. Ezen országok hazánkhoz! viszonyának részleteiből.
- 11. Croatia és Dalmatia a kir. czimében. - 12. A dalmaták kedvelték a magyar uralmat. - A Szörényi bánság. - A macsói bánság. - A többi bánságok. 13. Hűbéres tartományok. 1. Galiczia. Lodomeria. - 2. Cumania (Moldva
és Havasalföld). - 8. Bulgaria. - 4. Szervia. - 5. Bosznia, Herczegovina. - 6. Stiria.
4. Biztosítás. Eredmény 94-117
III. Népesség.
1. Nemzetiségi külön féleség.
A magyarok húnscytha rokonságát bizonyító ujabb adatok. - A régi nemzetségek.
2. Népesedési mozgalom. 1. A népesség száma. - 2. Szaporodás, a) Gyarmatosítás által. - Besenyők. - Németek. - Németalföldi flandrok. - Francziák. - Szlávok. - Olaszok. - Rumunyok v. románok. - Zsidók. - Bartal a gyarmatosítási ügyről. - b) Hadi foglyok által. - 3. Apadás a) Háborúk által általában. - b) Külháborúk. - c) Belháborúk által. - d) A hadi foglyok elhurczolása. - e) Rabszolgaság. - f) Elemei csapások g) Kiköltözés által.
3. Életmód. Szokások. Emberi lakok. - Ruházat, viselet. - Fényűzés. - Étel, ital. - Foglalkozás. - Mulatságok, ünnepélyek. 4. Családélet. 1. A tőrzsszervezet átalakítása. - 2. A nők állapota, a) A Mária tisztelet, s erről Toldy véleménye. - b) Vonások a királynék és kir. herczegnök életéből. - c) Némely fejedelmek kicsapongásai és durvaságai. - d) A nők állapotát földerítő egyéb adatok. - e) A hajadonok monostori élete. - f) Közpolgári törvények a nőkről 5. J e ll e m e z é s. a) A magyarajkú népek testi tulajdonságai. - b) Lelki tulajdonságok. - aa) Hibák. - 1. Munkátlanság. - 2. Kapzsiság. - 3. Önzés. - 4. Szószegés, csalás. - 5. Fondorkodó
irigység. - 6. Tékozlás és könnyelműség. - 7. Torkosság, bujaság. - 8. Büszkeség, elbizakodottság. - 9. Indulatoskodás. - 10. Tiszteletlenség, hűtlenség. - 11. Viszálykodás, pártoskodás. - 12. Hatalmaskodás, fosztogatás - 13. Bosszúállás. - 14. Kegyetlenkedés. - bb) Erények. 1. Értelmesség. - 2. Hűség. - 3. Nemeslelküség. - 4. Vendégszeretet. - 5. Bőkezűség. - 6. Vitézség. - 7. Türelmesség. - 8. Szabadságszeretet 117-175
IV. Alkotmány.
1. Királyválasztás.
A királyi szék betöltése. - Árpád nemzetségének joga a kir. székhez. - A választási jog gyakorlása a 11. és 12. században. - Eltérések az alaptörvénytől. - Eredmény. 2. Koronázás. A király felavatása. - A koronázás helye s ideje. - Koronázási szertartások - Koronázó. - Koronázási jelvények. 3. Kor. Gy á m. Helytartó. - 4. Kir. czímek. - 5. Királynék. Koronáztatása. - Temetkezési helye. - Fényes udvartartása. - Jövedelmeik. - Befolyása a közigazgatásra. - Szomorú emlékű királynék. 6. Kir. herezegek és herczegnők. Az országlóház törzse elcsenevész. - A hercegek nevelése, - A hgek rendeltetése. - A hgnők viszontagságai. - A hgnők hozománya. - Margit hgnö domokosrendi apácza. - Vonások a test elhanyagolását illető cselekvényeiből. - Példák az öngyötrésre vonatkozókból. 7. Kir. székhely és udvar. Főszékhely. Esztergom. - A király viselkedése udvarában. - Szerencsétlenül kimúlt
királyok. - Temetkezési helyők, - Udvari méltóságok. - Önző tanácsosok, - Udvari orvosok. - Szolgaszemélyzet. 8. Közjogi állapot. Alaptörvények. - Alkotmány-biztosítékok. - A néposztályok közjogi állapota, a) Rabszolgák. - Rabszolgaságot előidéző okok. - A rabszolgák számának fogyasztása. - A rabszolgák sorsa. Libertinusok. - Rabszolgaárak. - b) A szolgaállapotnak több osztálya. - Udvarnokok. - c) Földmivelö jobbágyok. - Mindezek jogainak oltalmazása. - d) Zsidók, - e) Városi polgárok. - f) Erdélyi és szepesi szászok, - g) Várjobbágyok, - h) Besenyők (kunok). - i) Nemesek. - Nemesek jogai biztosítása. - Közjogaik. - k) Országnagyok - gyűjtőneveik. - Kik számíttattak ide? - Az országnagyok hatalomköre. 175-213
V. Kormányzat.
1. Központi, a) A király. Nagy hatalma. - Központi székhelye. - Kormányzási modora. - Körutazása az országban. - Birálat kormányzása felett. - Középszerű uralkodók, - Selejtes jelleműek. - b) Kanczellárok. - Váltakozásuk évenként. - Hivataluk fontossága. - Papkanczellárok. - c) Királyi tanács - Tanácstagok. - Az ország által rendelt tanácsosok. - Nagy befolyásuk a közigazgatásra. 2. A kir. herezegek és ifj. királyok kormányterülete. -
Ezek fölségjogokat is gyakoroltak. - A területfelosztás következményei. 3. Nádor. Egyeredetü a monarchiával. - Választatása a XIII. század végén. -- Nagy hatásköre. - Curiájának tiszti személyzete. - Jövedelmei.
4. Bánok. Ezek eredete. - Olykor kir. berezegek álltak felettök. - Rangjok. - Kineveztetésök a kapcsolt részekben. Hatáskörük. - Jövedelmeik, - Bánok a megbódított tartományokban. 5. Vajda. E méltóság eredete. -
Rangja. - Hatásköre. - Dús jövedelme. - A székely és szász ispánság. 6. Vármegyék. Keletkezése. - Sz. István súlyos feladata a vármegyék alkotása körül. - E korszak vármegyéinek időrendi jegyzéke. - A vármegye katonatartási intézmény. - Csak ily vármegyék a tatárjárásig. - A vármegye feje a főispán. - Hatásköre. Nagy jövedelmei. - A vármegyék átalakulása a tatárjárás után. 7. Városok és egyéb községek. Ezek időrendi jegyzéke. - Kiváltságaikban a separatismus kifejezve. - A városok jogai. - Kötelességeik az állam irányában. b. A közigazgatási sérelmek orvoslása. A hatalomviselők visszaélései - Az alattvalók féktelenkedései. - Kezelési felelősség. - Számadoltatás évenként a fejérvári gyülekezetben. 214-247
VI. Magánjogi és büntetőjogi állapot.
Törvénykezés.
I. Magánjogi állapot 1. Jogfejlésre befolyt körülmények. - 2. Jogszokások és ezek forrásai. - a) A személy joga. 1. Család. - 2. Házasság. - 3. Kellékei és hatálya. - Hitbér és hozomány. - b) Fekvő vagyon. 1. Szállásföld. - 2. Kir. adomány - 3. Ennek kiváltság alakja. Beiktatás. - 4. A magyar nemes inkább birtokos mint tulajdonos. - 5. A kunok birtokjoga. - 6. A nemesek csekély végrendelkezési joga. -- 7. Végrendelkezési és öröklési jog a városokban. - c) Szerződési jog 248-258
II. Polgári törvénykezés.
a) Biróságok. 1. Legfőbb biró a király. - 2. A jogszolgáltatás elégtelensége. - 3. Biróküldés. - 4. Egyes birák, birótársak. - 4. Nádori, vajdai, báni bíróság. - 6. Vármegyei bíróság. - 7. Városi és egyéb községi biróság. - 8. Földesúri bíróság. - 9. Egyházi biróság. - 10. Külön bíróságok. - b) Perkezdet. 1. Perbeidézés. - 2. Kifogások. - c) Bizonyítási eszközök. 1. Ezek körül a biró önkénye. - 2. Tanúbizonyság. - 3. Eskü. - 4. Istenítéletek. - 5. Tüzesvas próba a váradi káptalan előtt. - 6. Párviadal. - 7. Birói vizsgálat és szemle. - 8. Hiteles okmányok. - d) ítélet és végrehajtás. 1. Peregyesség. - 2. írott birói Ítéletek. - 3. Perorvoslatok. - 4. Végrehajtó. 5. Birói díjak 258-271
III. Büntetőjogi állapot. 1. A bűn fogalmának meghatározása. - 2. Jogosultság a büntetésjog gyakorlására. - 3. Bünváltság. - a) Büntettek nemei. - 1. Hűtlenség, fölségsértés. - 2. Vallás elleni büntettek. - 3. Csalás.
- 4 Gyilkolás, csonkítás, sebzés. - 5. Hatalmaskodás. - 6. Fajtalanság. - 7. Orzás, orgazdaság, rablás, sikkasztás, kártétel - 8. Gyújtogatás. b) Büntetmények. - 1. Halál-büntetmény. - 2. Testi büntetmények. a) Böjtölés.
- b) Verés, - c) Kézvesztés. - d) Nyelvkitépés. - e) Orr- és füllevágás. - f) Vakítás. - g) Forbát. - h) Bélyegzés. - 3. Szabadság-büntetrnények, -- 4. Vagyonbüntetmények. - 4. Becsület-büntetmények. IV. Büntető eljárás. 1. Jogosultság a pallosjoghoz. - 2. Bírói illetőség. - 3. Nyomozás. - 4. Alaptalan vádkövetkezményei. - 5. Idézés. - 6. Bizonyítás. - 7. Végrehajtás. - A magán s büntetőjogi állapot és törvénykezés méltatása. 271 - 285
VII. Közrendészet.
1. A közbátorság súlyos sérelmei. - 2. Az állami közbátorság egyéb veszélyei. 1. Zendülések. - 2. Összeesküvések. - 3. Hatalombitorlások. - 4. Az oligarchia féktelenségei. - 5. Külhatalmak invasiói. 3. Személyes biztonság. 1. A
törvényhozás gondoskodása az élet, a test épsége biztosításáról. - 2. A személyes szabadságról. - 3. A becsület veszélyei elhárításáról. - 4. Elemi csapások hatálya. 4. Vagyonbátorság. 1. A törvény buzgalma az ingók biztosítása körül. - 2 A fekvő vagyon biztosítása. - 3. Tűzvész, vízár, sáskacsapás. 5. A szegények ápolása, 1. Az elszegényedés forrásai. - 2. Gondoskodás az özvegyek és árvákról. - 3. A szegényekről általában. - 4. Az egyház buzgalma a szegények ápolása körül. - 5. Ez ügy állása a kir. városokban. 6. Közegészségügy. 1. A betegségek forrásai a középkorban. - 2. Uralkodó kórságok. - 3. Az orvosok. 7. Rendőrségi kezelés. - 1. Rendőrségi közegek, a) A bilochus, - b) A határszéli s megyei örök. - c) A csavargó szolgák és bitang marhák gyűjtői. - d) Futárok. - 2. Utasítások a rendőrségi közegek számára a XI. sz. törvényekben. - 3. Részletes közrendészeti szabályok hiányzanak a XII. és XIII. századból. - 4. A közigazgatás élén állók közöl többen ádáz ellenségei a közbátorlétnek. 8. A közbiztonsági állapotok méltatása 285-310
VIII. Hadügy.
I. A hadsereg létszáma. A Védkötelesség. - 1. Az ország nemesei. - 2. A kunok. - 3. A sclavoniai nemesek. - 4. A papok. --5. A kir. tisztviselők. - 6. A hűbéresek. - 7. A zsoldosok. - 8. A kir. városok és polgárrendűek. - 9. A várjobbágyok. - 10. A csekélyebb szabadságú emberek védkötelessége. - 11. A védkötelesség elhanyagolásának büntetése. II. Jutalom. Élelmezés. Egészségügy. 1. A zsoldfizetés esetei. Zsoldosok használata. - 2. A nemesség és kunság jutalma. - 3. A hadi tisztek jövedelme. - 4. Külön jutalmak a harczosok vitézségeért. - 5. Az élelmezés. - 6. A sebesültek ápolása. III. Hadszervezet. A) A hadsereg alkatrészei. - a) Nemesi had. 1. A kötelezettség alapja. - 2. A védkötelezettség nem állott arányban a birtok terjedelmével. - 3. A nemesi had viszonya az egész hadsereghez. - 4. A nemesi had szervezete. - b) Királyi had. 1. Ennek alkatrészei - 2. A király saját zászlóaljai. - 3. A királyi városok és szászok katonái. - 4. A királyné zászlóaljai. - 5. A főtisztviselők zászlóaljai. - 6. A hűbéresek nagy száma. - 7. A legnagyobb létszám a 72 vármegye katonaságából került ki. - 8. Mindenik vármegyében a hadi ügyek élén állott a főispán. - 9. A várkatonaság tisztjeit a főispán nevezte ki. - 10. A zászlóaljparancsnok a hadnagy. - 11. Várnagy. - 12. Százados. - 13. Tizedes. - 14. Fö- és alhirnök. - 15. Határőrök parancsnoka. - 16. Várjobbágyok. - 17. A Sz. István kir. várjobbágyaitól származók kitűnősége. - 18. Várszolgák előmozdítása várjobbágyságra. - 19. Némely várjobbágyok különös tartozásai. - 20. A várjobbágyok bérül várföldeket birnak. - 21. A várjobbágyok állapotának oltalmazása. 22. Hadi szemléjök s fegyvergyakorlatuk. - 23. Várszolgák, - 24. Terheik és elszéledésök. -- 25. Törvényes oltalmuk. - 26. Némelyek hadi szolgálata. - 27. A vármegye mint katonatartási intézmény. - 28. A várkatonaság eltartására rendelt jószágok természete. - 29. A várszerkezet felbomlása. - B) Fegyvernemek. - a) Lovasság. 1. A nemesek rendszerint lovasok. - 2. Könnyű fegyverzetű lovasság. - 3. Súlyos fegyverzetű lovasság. - b) Gyalogság. Könnyű és súlyos fegyverzetű. - c) Pattantyúsok. Hadi gépek és gépészek, ostromműszerek. - d) Hajóhad. IV. Ruházat. Fegyverek. Hadi jelek. - a) Ruházat. 1. Pánczél, vért, sisak. - 2. Dolmány. - 3. Takaros csizma. - 4. Főurak költséges ruházata. - b) Fegyverek. - 1. Kard. - 2. Nyil. - 3. Lándsa. - 4. Pajzs. - 5. Hadi gépek. - c) Hadi jelek és poggyász. 1, Kürt. - 2. Zászló. - 3. Sátor. - 4. Poggyász. V. Fegyelem, vitézség. 1. A fegyelem fentartása. - 2. A fegyelem megsértése. - 3. Demoralisatio. - 4. A vitézség példái. VI. Hadászat, Harczászat. - a) Stratégia. 1. Stratégiai intézkedések egyes esetekben. - 2. Általános érvényű intézkedések. - 3. A várrendszer. - 4. A várak névjegyzéke. - 5. Nyilatkozatok kőből épült várainkról. - 6. Kőből épült várak. 1. Pozsony. - 2. Zimony. - 3. Mosony és Ovár. - 4. Várad. - 5. Esztergom. - 6. Székesfehérvár. - 7. Intézkedés a várak körül. - 8. A várak alkotását illető fejedelmi buzgalom. - 9. Rabló-várak. - b) Tactica. 1. Tábori élet. - 2. Tábori ájtatosság. - 3. Borozás a táborban. - 4. Vezénylet és fővezérség. - 5. Hadút. - 6. Az 1241-ki muhii tábor rajza. - 7. Hadi kémség - 8. Hadi cselek. - 9. Tábori őrsök. - 10. Elővéd. - 11. Csatarend. - 12. Harczrabuzdítás. - 13. Harczrivalgás. - 14. Várvivás. - 15 Hadászati és harczászati hibák. 1. A Szerémségben 1167. jul. 8. - 2. A Morvánál 1260. jul. 13. - 3. A Sajónál 1241. april. a) Stratégiai hibák. - b) Tacticai hibák. - c) Ezek okai. VII. Háborúk. - 1. A sok háború föoka. - 2. A háborúk befolyása a culturára. - 3. A kül- és belháborúk, ezek iránya, a győzelmek és vereségek összegezése. - 4. Nagyobb veszteségek kül- és belháborúkban. - 5. A magyarok kegyetlenkedéssel nem viseltek háborút. - A hadügy méltatása 310-369
IX. Pénzügy.
A tárgy fontossága és irodalma, - 1. Schwartner a kir. háztartás történetéről. - 2. Pray, Fessler, Fejér, egy névtelen, Bartal, Szalay L., Hajnik, Krajner, Thallóczy, Vajda és Szalai J. kísérletei. A kir. háztartás általában. - 1. Az irók nézete a bona coronalia és fiscalia közötti különbségről. - 2. Nem állam, hanem csak kir. udvari háztartásról lehet szó. - 3. A kir. ügyész a király javainak képviselője. - 4. A közjavak és jövedelmekre, mint a kir. tulajdonára vonatkozó kifejezések a törvényekben és okmányokban. - 5. Az Árpádok háztartása pénz- és termény-gazdaságból állott. - 6. A közjövedelmek bősége. - 7. A pénzügyi állapot ismertetésének nehézségei -
a) általános kifejezések különös közterhek jelölésére, - b) barbár és átvitt értelmű szavak, - c) mutatvány a közterhek műszavaiból, - d) a kezelésről minden tudósítás hiányzik. - 8. A közjövedelmek kimutatása III. Béla korából. 369-374
A) Jövedelmek.
I. Királyi uradalmak. - 1. Állami birtokok és ezek sajátságai. - 2. A királyok tulajdon ingatlan jószágai. - 3. Ezekből folytonos adományozások. - 4. A kir. berezegek uradalmai. - 5. A királynék külön jószágai. - 6. A királyi ház javainak bitorlása. II. Várjószágok. - 1. Ezek terjedelme. - 2. Az elidegenítést tiltó törvények megsértése. - 3. A visszaélés orvoslása. - 4. A várispánságok jövedelmei általában. - 5. A várjószágok bevételei részletesen. III. Sójövedék. - 1. Királyi haszonvételek általában. - 2. A sóregale fennállása. - 3. A sójövedelem III. Béla kimutatásában. - 4. Ajándékozások e jövedelemből, és pedig sóban. - 5. Erről az 1233 egyezmény káros hatása. - 6. Sóvám-adományozás. - 7. A sóár elidegenítése IV. Bányajövedék. - 1. A nemes érczbányák müvelése kezdetben regáljog volt-e? - 2. A XIII. sz.-ban magánosok csak kir. engedélylyel müvelliettek érczbányákat. - 3. Jövedelem bányabérben s hányadban. - 4. E jövedelem része elidegeníttetett. V. Vám és harminczad. - 1. A vám regáljog, - 2. A jövedelem harmada a várispánoké. - 3. Nagy jövedelem a vámokból. - 4. Vámok kir. engedélylyel állíthatók. - 5. Vámjegyzékek. - 6. A
közjövedelmek egyik főforrása a vám. - 7. A piaczi vám is regáljog. - 8. E jövedelem csökkentésének tényezői : jelesen az egyházi tized. - 9. Fölmentések az egész vámtól. - 10. Félvám-mentességek. - 11. Vámok elajándékozása. - 12. Ajándékozások közczélokra. - 13. A harminczad mennyisége. - 14. A királynék külön harminczad jövedelmei. - 15. E jövedelem elengedése és elidegenítése. VI. Pénzverési regále. - 1. Az éremverés kir. jog. - 2. E jövedék a legnagyobb. - 3. Neve lucrum monetae vagy camerae. - 4. Használtatott széles és szoros értelemben. - 5. E jövedék keletkezésének ideje. - 6. A fém beváltásból származható nyeremény. - 7. Okmányi és törvényi határozatok a lucrum camerae mennyiségéről. - 8. E jövedék beszedési ideje és módja. - 9. E terhet minden honlakos viselte. - 10. Mentesítések törvény és kiváltság által. - 11. Pénzutánzás és hamisítás. VII. Háromlás. - 1. Magszakadás, hűtlenség és más bűnök czimén. - 2. A kormányzat utat nyit a kincstárnak urafogyott vagyon öröklésére. - 3. Közönséges bűnökért jószágkobzást rendelő törvények. - 4. Elitéltek jószágait a kir. magának megtarthatja. - 3. Hűtlenség miatti jószágkobzások példái. VIII. Díjak. Birságok. Kobzások. - 1. A királyok szedtek birói díjakat. - 2. Kir. kanczelláriai díjak. - 3. Bűntényekre szabott bírságok. - 4. Ezekről István, László és Kálmán törvényei. - 5. A kir. kiváltságok megsértőire szabott bírságok. - 6. Önkényes kobzások. IX. Beszállás. - 1. A király, főemberek és ezek kíséretének ingyen ellátása szállással és élelmi szerekkel. - 2. Törvény tiltotta az erőszakos beszállást. - 3. A visszaélés fennállott törvény és
rendeletek ellen. - 4. Fejedelmek városokban szereztek ily élvezetet. X. Ajándék. - 1. E jövedelem részletei III. Béla kimutatásában - 2. Az okmányokban kevés nyomai az ajándékozási kötelességnek. - 3. Mentességek az ajándékozástól. - 4. Írók véleménye e jövedelmi ág fontosságáról. XI. Lelt kincs. Bitangjószág. - 1. A lelt kincs a kir. jövedelmek egyik forrása. - 2. A gazdátlan rabszolgák és marhák a kir. kincstár hasznára fordíttattak XII. Jövedelmek az egyházi
jószágokból - 1. Szokás az időközi jövedelmeket a kir. kincstár számára szedni. - 2. Ezt tiltja rendelet, zsinat és törvény. - 3. Az egyházi jövedelmek igénylése veszély vagy nagy szükség idején. XIII. Hadi zsákmány. Sarcz - 1. A hadi zsákmányt aránylag ritkábban említik a kutfök. - 2. A hadi sarcz némi nyomai. XIV. A szabadok dénárai. - 1. Az adókhoz tartozó jövedelmek. - 2. Ki hozta be az adót Magyarországra? - 3. Kálmán szabályozta a szabadok dénárait. - 4. A XIII. századi törvények csökkentettek e jövedelmet. - 5. Példák e jövedelem elengedésére és elajándékozására. XV Földbér. - 1. A jövedelem neve az okmányokban census és terragium. - 2. A föld használatáért fizettetett. -
3. Mily kulcs szerint, s mennyi rovatott ki egy-egy adózóra? XVI. Városok adója. - 1. A földbéren kivül a kiváltságokban foglalt közterhek. - 2. Némely városok mentessége. - 3. A többség megrovatott adókkal. - 4. A városok az állam kiváló pénzügyi forrásáúl még nem szolgáltak. XVII. A dézma huszad a. - 1. Ezen adónak okmányi elsö nyoma. - 2. II. Endre visszaélése a dézma körül. - 3. E jövedelem részben elidegenítve. XVIII. Nyestbőradó. - 1. Ezen
adó eredete Kálmán korában. - 2. Fennállása nemcsak Sclavoniában, hanem Magyarországban és az erdélyi részeken is, - 3. Ajándékozások e jövedelemből. XIX. Csöböradó. - 1. Ezt a törvények a királynak biztosítják. - 2. Kivetési kulcs és arány, - 3. Elengedési és elajándékozási esetek. XX. Sertéstized. - 1. A jövedelem alapja. - 2. Részben elengedve és elajándékozva. XXI. A székelyek és románok ököradója. - 1. Három örvendetes alkalommal szedetett. - 2. Emlékek az
ököradóról. XXII. Ingyen közmunka. - 1. Ennek sok nemei. - 2. E nyomasztó közterhet a törvények kevéssé szabályozták. - 8. Fölmentések kir rendeletek által 4. Ingyen közmunkák kivetése. XXIII. Rendes gyűjtelek. - 1. Collecta széles és szoros értelemben. - 2. A gyüjtelék sok neme. - 3. A törvényhozás befolyása ez adónemre. - 4. Az adómentességet csak kir. kiváltság biztosítá. - 5. Collekták elajándékozva. XXIV. Rendkivüli gyüjtelék. - 1. Ennek ismertető jele. - Kirovása a kir. tetszésétől függött. - 3. A kivetésnek okai - 4. Szedettek pénzben és terményekben - 5. A nemesek is fizették az egész országra kivetett rendkivüli collectát - 6. Az egyházi jobbágyoknak elengedett és a püspököknek ajándékozott collecták. XXV. A melléktartományok jövedelmei - 1.A fennmaradt bizonyítványok elégtelensége. - 2. Az oklevelek tartalma. - A bevételek átnézete 374-419
B) Kiadások.
Előadási nehézségek.
I. Kir. udvar. - 1. Az országlóház családi kincsei. - 2. A kir. család tagjaira fordított javak és jövedelmek. - 3. A fejedelmek házasságai és leányai férjhezadásának költségei. - 4. Egyéb udvari költségek.
II. Egyház. - 1. Az államkiadások legnagyobb tétele az egyházak javadalmazása - 2. Ezen költségek főbb rovatai. - 3. Az egyházi személyek adómentessége. - 4. Az egyházak javadalmazása ütött az ingatlan közjavakban legnagyobb
csorbát. - - 5. Készpénzajándékozások egyházak számára. - 6. Engedély a kir. jövedelmeket maguknak szedni. - 7. Az állam adót fizet az egyháznak. - 8. Az egyházi jobbágyok adómentessége.
III. Közigazgatás. - 1. Magyarország nagy tisztviselői statusa. - 2. A tisztviselők ellátásának többféle módozata. - 3. Ezekről fennmaradt töredékes adatok. IV. Hadügy. - 1. Nagy hadügyi költségek. -2. A hadsereg állandó részének harczra készen tartása. - 3. A gyakori külháborúk költségei. V. Küldiplomatia. - 1. Költségek a külfejedelmek barátságának megszerzése czéljából. - 2. A követek kiadásainak nagysága és az állam által födözése. - 3. A követek megjutalmazása ingatlan jószágokkal.
VI. Rendkivüli kiadások. 419-430
C) Kezelés.
I. Pénzügyi közegek. - 1. Tárnokmester. -2. Kamara-ispánok. - 3. Várispánok. - - 4. Collectorok. - 5. Vámszedők -- 6. Sótisztek. - 7. Pénzváltók. - 8 Alattas közegek.
II. A pénzügyi tisztek utasításai. - 1. A tisztviselők viselkedéséről. - 2. Az utasítást áthágó tisztviselők súlyos büntetéssel fenyegetvék.
III. Az adószedés módja. A visszaélések. - 1. Az irgalmatlan adóbehajtás. - 2. Az adószedők föltétlen felelőssége a behajtásért. - 3. A közjövedelmeknek zsidó és izmaelita bérlői. - 4. A zsaroló adószedők és pénzváltók agyonveretnek. - 5. Az adózók tönkrejutása.
IV. Visszapillantás a kir. háztartásra. - 1. A nemzetnek csekély befolyása a pénzügyekre. - 2. Az Árpádok rosz gazdálkodása. - 3. A királyok többszöri pénzszorultsága. - 4. A pénzügyi közigazgatás az adózókat vagyonilag megrontotta 430- 439
X. Nemzetgazdaság.
a) Emeltyűk. - 1. A. bátorlét biztosítása. - 2. A károsítás és csalás elhárítása. - 3. Vám- és dézmaszedési visszaélések tiltása. - 4. Földmivelő jobbágyok és szolgák oltalmazása - 5. A belföldi városok és kereskedőknek nyújtott kedvezmények. - 6. Külföldi kereskedőknek biztosított előnyök. - 7. Gyarmatosítás.
b) Akadályok. - 1. A közbátorság elégtelensége és koronként teljes hiánya. - 2. Rabszolgaság. - 3. A közterhek súlyos volta. - 4. Éremforgalmi nehézségek. - 5. Az ország gyér lakossága. - 6. A törvényhozás meddősége. - 7. A kormány fonák intézkedései. - 8. Közlekedési eszközök roszasága vagy teljes hiánya. - 9. Elemi csapások. - 10. Mocsárok. - 11. A nemzet geniusa.
c) Mezei gazdaság és bányászat. - 1. Erdők. - 2. Szőlősök. - 3. Kertmívelés. - 4. Gabonatermesztés. - 5. Ingatlan jószágok árai. - 6. Állattenyésztés. - 7. Bányászat.
d) Müipar. - 1. Székhelyei és munkásai. - 2. Iparágak. - 3. Épületek. Faépületek. Kőépületek. Bazilikák és paloták. - 4. Fényűzési czikkek. Ékszerek. Finomabb kelmék.
e) Kereskedés. - 1. Hitel. - 2. Pénzforgalom. Az érmek jellege. Aranypénz hiánya. Ezüst érmek. Névtelen érmek. A vésők ügyetlensége. Pénzmérlegelés. A folyó pénz el nem fogadása. Idegen pénzek forgalma. Évenkénti pénzbecserélés. Pénzforgalmi akadályok.
3. Vámok. - 4. Vásárok. - 5. Arúczikkek. - 6. Külkereskedés. - Külön vélemény a kiviteli, behozatali és átmeneti kereskedés mibenlétéről 439-480
XI. Szellemi míveltség.
A) Közoktatás. - Elemi iskolák.
Középiskolák : székesfejérvári, csanádi, zoborhegyi, kalocsai, győri székegyházi, esztergomi érsekegyházi, győri domokosi, budai", szepesi-, pozsonyi káptalani, tapolczai benczés - Felsőbb iskolák : pannonhalmi, esztergomi ágostai. - Egyetem. - Leánynevelő intézetek. - Zsidóiskolák. - A tanodák belszervezete. - A tanulás korlátozása. Tantárgyak : 1. latin nyelvtan, 2. ékesszólástan, 3. vitatkozástan, 4. számtan, 5. zenészet, 6. mértan, 7. csillagászat
- Orvostudományok. Alchymia. Tanárok hivatása és díjazása. A váradi, az esztergomi iskola szabályai. - Külföldi egyetemek látogatása Roma-, Bologna-, Padua-, Vicenza-, Páris-, Toledo- és Aleppóban.
B) Taneszközök, Könyvek. Könyvcensura.
C) Magyarnyelv. Irodalom. - A nyelv átalakulása. Új Írásjegyek. A nyelv az egyházban. A törvényhozásban és közigazgatásban. Az országnagyok udvaraiban. - Költészet. - Irodalom. (Magyar munka. Latin munkák. Hittudományiak. Történetiek. Jogiak).
D) Művészetek: építészet, szobrászat, festészet, ötvös- és egyéb kézmüvészet.
E) A tanúltság és míveltség elterjedése. Általában, A fejlődés emeltyűi. Az írás kelendősége. A papok képzésének gondozása. Buzgólkodás a tanügy körül. A fejlődés akadályai. A világi tisztviselőktől nem kívántatik elméleti
tanultság. Kevés tantárgy gyakorlati hasznú. A taneszközök ritkasága. A szolgák eltiltása a tanulástól. Az elméleti tudomány lenézése. - Tudós honfiak. Nevelők a kir. udvarban. Tamilt királyok. Orvosok. Tudorok. A magyar értelmiség zöme. - A míveltség fejlődésének méltatása . 480 - 513
XII. Egyház.
1. Rendszer. Uralkodó államvallás. Felekezetek. - Római katholikusok, óhitűek, izmaeliták, zsidók, pogányok, patarenok.
2. Egyházi kormány. Püspökségek - Egyházmegyék. Káptalanok. Kinevezés, beruházás, választás. Ellátás. Ingatlan jószágok. Dézma. A papság helyzete az államban.
3. A clerus nevelése. Az alsó papság. - Papnevelő intézetek hiánya Az alsó papság ellátása, magaviselete, nötlensége.
4. Szerzetek. Apáczák. - A benczések hivatása. Szerzetes rendek jegyzéke. Apáczamonostorok. Apáczák foglalkozásai. A szerzetesek ügyei szabályozása.
5. Istentisztelet. Közerkölcsiség. - Templomlátogatás. Vasárnapok és ünnepek megszentelése. Gyónás. Böjtök. A közerkölcsiség elleni vétkek üldözése 513-535
XIIL Küldiplomatia.
1. A külügyek legfőbb vezetése. - A király széles hatalma a külügyek körében. Ezekre a nemzet törvényhozása nem folyt be. A külügyekben megállapított szabályok hiánya. A királyok döntö befolyása a külügyekre.
2. Állami függetlenség. - A nemzet fenntartotta függetlenségét és területi uralmát. A kereszteshadak átbocsátása. Menekülök befogadása. A szomszéd államok ezt viszonozták.
3. Összeköttetés más államokkal, a) Általában vérrokonság, követküldés és fogadás, kötések : szerződések és szövetségek által. - b) Különösen: a viszonyok 1. A római sz szék. - 2. Németország. - 3. Csehország. - 4. Lengyelország. - 5. Oroszország. - 6. Görögország. - 7. Olaszország és a délkeleti tartományokhoz.
4. Az állam sérelmek orvoslása erőhatalommal. - Támadók többnyire a magyarok. Sokszor a szükség birja őket erre. Méltatlan támadások a magyarok ellen. Jogtalan háborúval a magyarok is terheltettek. Hadviselés szövetségesekkel. A háborúügy sikeres kezelése 535-558
Visszatekintés 558-559

Témakörök