1.062.439

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A míveltség fejlődése Magyarországban I.

889-1301

Szerző
Budapest
Kiadó: Kilián Frigyes
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 559 oldal
Sorozatcím: Magyarország müvelődés története 889-1849
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Írta Dr. Kerékgyártó Árpád, kir. tud. egyetemi tanár és magy. tud. akad. lev. tag. Wigand F. K. nyomdája nyomása, Pozsony. Unicus kötet, folytatása nem jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A magyar vezérek kora.
889-1000.
I. Államterület.
I. Anyaország.

A honalapítás idejének meghatározása tekintetében szétágazók a régi és újkori hazai irók nézetei. A... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

A magyar vezérek kora.
889-1000.
I. Államterület.
I. Anyaország.

A honalapítás idejének meghatározása tekintetében szétágazók a régi és újkori hazai irók nézetei. A szélsőségek ezek: a Bécsi képes krónika a 677. évre, Béla király névtelen jegyzője pedig 903-ra, s az újkoriak közöl Katona (1777-ben) 889-re, s Péczely (1837-ben) 895-re tette annak kezdetét. A kérdés megvitatása- s a honszerzés kezdete megállapítására Béla kir. jegyzőjén kívül, León és Konstantin császárok, Georgiosz Monachosz, León Grammatikosz, Szümeon Magiszter és Theofanész folytatója a görögök közöl, továbbá Nestor, Regino prümi apát és az Admonti krónika szolgáltatnak adatokat. Ezek szerint a magyarok 884-ben a Közép-Volga keleti mellékéről kiköltöztek, azután 3 évig, 887-ig, az Alsó-Dnieper mellékén, az u. n. Lebediában, tartózkodtak, szövetségben élve a rokon szomszédokkal, a kozárokkal. Az utóbbi évben Etelközben, a Dnieper, Búg, Dnieszter, Prút és Szeret folyók közt, a mai Moldvában, Bessarábiában és a Feketetenger éjszaki partjain telepedtek meg. 888-ban már innen keltek át a Dunán, s mint León cs. szövetségesei Simon bolgár fejedelmet 3 csatában legyőzték. De miután a magyarok Etelközbe visszatértek s onnan egy kis hadjáratra kiindúltak, Simon a magyarok régi ellenségeivel, a besenyőkkel, azonnal szövetkezett, Etelközt feldúlta s így a magyarokat továbbköltözésre kényszerítette. A kizaklatott magyarok útrakelvén, miután Kievnél az oroszokkal megütköztek, 889-ben bejöttek azon országba, mely rólok Magyarországnak neveztetett. Vissza

Tartalom

I. Korszak.
A magyar vezérek kora. 889-1000.
I. Államterület.
1. Anyaország, a) A honalapítás
ideje. -- b) honfoglalási működésnek
több évi tartama. - c) Magyarország fontossága az európai államrendszerben. -
d) A Dráva és Száva közt. - 2. Kapcsolt részek, a) Erdély. - b) Horvátország. - 3. Hűbéres tartományok,
a) Oroszország. - b) Bulgaria. - c)
Szervia. - d) A keleti birodalom. -
e) Stiria. - f) Morvaország. - g) A német
birodalom. - 4. A magyar birodalom
határai. Az államterületet illető tárgyalás
eredménye 1 - 5
II. Népesség.
1. Népesedési mozgalom, a) Nemzetiségi különbözés. Hun-scytha népek.
1. Magyarok. -- 2. Székelyek. - 3. Kozárok. - 4. Besenyők. - 5. Bolgárok.
- G. Avarok. - Idegenajkú lakosok.
1. Oroszok. - 2. Tótok. - 3. Németek.
- 4. Románok. - b) Betelepítés. -
c) Az ország lakosainak száma - d) A
népességet szaporító tényezők. 1. Nemzés.
- 2. Beköltözés. - 3. Hadi foglyok. -
e) Népességet fogyasztó tényezők. 1. Kiköltözés. - 2. Hadpusztítás. - 3. Kórságok 5 -12
2. Életmód. Szokások, a) Lakhely. - b) Főeledel. - c) A húst főzve
sütve ették. - d) Ettek-e kenyeret? -
e) Ital. - f) Ruházat, viselet. - g) A
szakáll és haj borotválása. - h) Foglalkozás. Vadászat. - i) Mulatságok. Ünnepélyek 12 -17
3. Jellemzés. Testi tulajdonságok.
Szellemi sajátságok. - a) Hibák. 1. Munkátlanság. - 2. Büszkeség. - 3. Hitszegés. - 4. Kegyetlenség. - 5. Kapzsiság. - 6. Torkosság. - 7. Bujaság. -
8. Káromlás. - 9. Viszálykodás. - b)
Erények. 1. Értelmesség. - 2. Higgadtság. - 3. Kedélyesség. - 4. Dicsvágy.
- 5. Nemeslelküség. - G. Hűség. -
7. Szótartás. - 8. Bőkezűség. - 9. Vendégszeretet. - 10. Vitézség. - 11. Szabadságszeretet - Az idegenajkú lakosok
jellemzése 17-25
III. Alkotmány.
1. Alapszerződés. - 2. Fővezér
fölségjogok nélkül.- 3. Fővezérválasztás. a) Almos Árpád. - b) Zsolt.
- c) Taksony. - d) Gyejcsa. - e) István. - 4. A fővezér választás kellékei. a) A fővezéri család öröklése. -
b) Az öröklőcsalád tagjai választása. -
c) A nemzet esküje. - d) Fölemelés a
pajzson. - 4. A néposztályok közjogi állapota, a) Nemesek. - b) Szabadosok. - c) Földhözkötött állapotúak. -
d) Rabszolgák. 6. Az alkotmány biztosítékai 25-31
IV. Kormányzat.
1. Az országközség illetősége. - 2. A
végrehajtóhatalom közegei. - a) A fővezéri
kormány. - b) Gyula. Horkáz. Törzs- és
nemzetségfök. - c) Városok. - 3. Az
államszerkezet átalakítása . . . 32-37
V. Törvényhozás.
1. Az ősnépgyülések ideje, helye, tagjai
és tárgyai. - 2. Törvények . . 37-39
VI. Magánjogi és büntetőjogi állapot.
Törvénykezés.
1. Magánjogi állapot. - a) Családjog. - b) Birtokjog. - 2. B ü n t e t őjogi állapot, a) Halálbüntetés -
b) Átokbüntetés. - c) Az orzás büntetése.
- d) Katonai kihágások. - 3. Törvénykezés. a) Alsóbb és felsőbb bírák.
- b) Büntető eljárás 39-43
VII. Közrendészet.
1. Közbiztonság. Zendülések. 2. Személy és vagyonbátorság. - 3. Gondoskodás a közbátorság fentartásáról . 43 - 44
VIII. Hadügy.
1. A tárgy fontossága. - 2. A hadsereg létszáma. Védkötelesség. - 3. Jutalom, élelmezés, egészségügy, - 4. Hadszervezet. a) Lovasság. - b) Fővezér. -
c) Törzs- és nemzetségvezérek. - d) Fegyvergyakorlatok. - 5. Ruházat, fegyverek,
hadjelek, a) Nyil. - b) Lándsa, gerely,
kopja. - e) Kard. - d) Buzogány, bárd.
- e) Balista, ostrommüszerek. - f) Pajzs.
- g) Kürt, zászlók, sátrak. - 6. Fegyelem. Vitézség. - 7. Hadászat. Harczászat.
a) Leo császár részletes rajza. - b) Tervszerű hadmüködés. - c) Buzdító beszédek.
- d) Hös költemények éneklése. - e)
Harczrivalgás. - f) Tetemes hibák. -
g) Honvédelem, várak. - 8. Háborúk
44-53
IX. Pénzügy.
Közjövedelmek. 1. Hübéradó. -
2. Ajándék, váltságdíj, sarcz. - 8. Hadi
zsákmány 53-55
X. Nemzetgazdaság.
1. Mezei gazdaság, a) Földmívelés
(rétmívelés). - b) Baromtenyésztés (ló-
tenyésztés). - 2. Műipar, a) Építészet--- b) Ruhakészítés. - c) Fegyvergyártás.
- 3. Kereskedés, a) Külkereskedés.
- b) Átmeneti kereskedés. - e) Belkereskedés. - d) Pénz 55-58
XI. Szellemi míveltség.
1. Nyelv, a) A nyelv fejlettsége a beköltözéskor. - b) Használata az egyházi
és állam életben. - 2. írás. - 3. Költészet. Történet. - 4. Az értelmesség egyéb
emlékei 58-62
XII. A magyarok ősvallása.
1. Isten. - 2. Szellemek. - 3. Természettisztelet. - 4. Hitágozatok. Balitéletek. - 5. Papok. Istentisztelet. - 6. Eskü. - 7. Temetés. Eredmény 62 - 68
XIII A kereszténység.
1. Befogadásának fontossága. - 2. A
térítés kezdete. - 3. A térítés akadályai.
- 4. A kereszténység terjedésének emeltyűi. - 5. Következmények . . 68-74
XIV. Küldiplomatia.
1. Viszonyok a külállamokhoz. -
2. Családi kapcsok. - 3. Követségek
Szövetségek. - Visszapillantás 74 - 76
II. Korszak.
Az Árpád királyok kora. 1000-1301.
Uralkodó befolyások.
A XI. században. 1. A kereszténység. - 2. Az egyeduralom és trónvillongások. - 3. A germán népek befolyása
és intézményeik meghonosítása. - A
XII. században. 1. A civilisatio tényezőinek csökkenése. - 2. Német avatkozás
3. Görög befolyás. - 4. A trónvillongások és az oligarchák pártoskodása, - A
XIII. században. 1. A királyi tekintély
sülyedése és a közigazgatás silánysága. -
2. A királyság harcza az oligarchiával.
- 3. A trónvillongások. - 4. Az ország
harcza a betört vad népekkel. - 5.
IV. Béla restauratiója és a vad pogány
népek megtérítése 76-83
I. Törvényhozás.
1. Országgyűlések. Ezek ideje és helye.
- 2. Résztvevők a törvényhozásban. A
tárgyalás. - 3. A törvényhozás tárgyai.
- 4. A decretumok mibenléte. - 5. Részleges gyűlések. - 6. Eredmény 84-93
II. Államterület.
1. Az anyaország, a) A római sz.
széknek politikai tekintetben nem volt
alárendelve Magyarország. - b) A német
birodalomnak sem volt hübére a magyar
királyság. - c) Manuel görög cs. nem
gyakorolt fenhatóságot Magyarország felett.
- Erdély. - 1. Külön országneve. -
2 Sz. István Magyarországhoz kapcsolta.
- 3. Schlözer iskolája tagadja Erdélynek
birtoklását István és utódai által. - 4.
Erdély lakosainak nemzeti különfélesége
- 5. Az erdélyi részekben a separatismus
ápolása. - A temesi kerület. - A Szepesség. - A lajtán túli rész. - A karantán szélek. - A dráván túli ker. és a
Szerémség. - Nándorfehérvár.
2. Kapcsolt részek. Sclavonia. -
Croatia. - Dalmatia. - 1. A nyomozás
nehézségei, telepedése.
- 2. A fehér horvátok meg- 3. Horvátország fekvése
Konstantin cs. szerint. - 4. Barátságos
viszonyok Swinimir Döme idejében. -
5. Sz. László foglalása Sclavonia és Croatiában. - 6. László szervezte Sclavoniát.
- 7. Kálmán Horvátország elfoglalását
befejezte. - 8. Dalmatia elfoglalását 1102-
ben végezte. - 9, Horvátország közjogának költött rendszere. - 10. Ezen országok hazánkhoz! viszonyának részleteiből.
- 11. Croatia és Dalmatia a kir. czimében. - 12. A dalmaták kedvelték a magyar uralmat. - A Szörényi bánság. -
A macsói bánság. - A többi bánságok.
3. Hűbéres tartományok. 1. Galiczia. Lodomeria. - 2. Cumania (Moldva
és Havasalföld). - 8. Bulgaria. - 4.
Szervia. - 5. Bosznia, Herczegovina. -
6. Stiria.
4. Biztosítás. Eredmény 94-117
III. Népesség.
1. Nemzetiségi külön féleség.
A magyarok húnscytha rokonságát bizonyító ujabb adatok. - A régi nemzetségek.
2. Népesedési mozgalom. 1. A
népesség száma. - 2. Szaporodás,
a) Gyarmatosítás által. - Besenyők. -
Németek. - Németalföldi flandrok. -
Francziák. - Szlávok. - Olaszok. -
Rumunyok v. románok. - Zsidók. -
Bartal a gyarmatosítás! ügyről. - b) Hadi
foglyok által. - 3. Apadás a) Háborúk
által általában. - b) Külháborúk. -
c) Belháborúk által. - d) A hadi foglyok
elhurczolása. - e) Rabszolgaság. -
f) Elemei csapások g) Kiköltözés által.
3. Életmód. Szokások. Emberi
lakok. - Ruházat, viselet. - Fényűzés.
-- Etel, ital. - Foglalkozás. - Mulatságok, ünnepélyek.
4. Családélet. 1. A tőrzsszervezet átalakítása. - 2. A nők állapota,
a) A Mária tisztelet, s erről Toldy véleménye. - b) Vonások a királynék és kir.
herczegnök életéből. - c) Némely fejedelmek kicsapongásai és durvaságai. - d) A
nők állapotát földerítő egyéb adatok. -
e) A hajadonok monostori élete. - f) Közpolgári törvények a nőkről
5. J e ll e m e z é s. a) A magyarajkú
népek testi tulajdonságai. - b) Lelki tulajdonságok. - aa) Hibák. - 1. Munkátlanság. - 2. Kapzsiság. - 3. Önzés.
- 4. Szószegés, csalás. - 5. Fondorkodó
irigység. - 6. Tékozlás és könnyelműség.
- 7. Torkosság, bujaság. - 8. Büszkeség, elbizakodottság. - 9. Indulatoskodás.
- 10. Tiszteletlenség, hűtlenség. -
11. Viszálykodás, pártoskodás. - 12. Hatalmaskodás, fosztogatás - 13. Bosszúállás. - 14. Kegyetlenkedés. - bb) Eré-
nyek. 1. Értelmesség. - 2. Hűség.
- 3. Nemeslelküség. - 4. Vendégszeretet. - 5. Bőkezűség. - 6. Vitézség. -
7. Türelmesség. - 8. Szabadságszeretet 117-175
IV. Alkotmány.
1. Királyválasztás.
A királyi szék betöltése. - Árpád nemzetségének
joga a kir. székhez. - A választási jog
gyakorlása a 11. és 12. században. - Eltérések az alaptörvénytől. - Eredmény.
2. Koronázás. A király felavatása.
- A koronázás helye s ideje. - Koronázási szertartások - Koronázó. - Koronázási jelvények.
3. Kor. Gy á m. Helytartó. -
4. Kir. czímek. - 5. Királynék.
Koronáztatása. - Temetkezési helye. -
Fényes udvartartása. - Jövedelmeik. -
Befolyása a közigazgatásra. - Szomorú
emlékű királynék.
6. Kir. herezegek és herczegnők. Az országlóház törzse elcsenevész.
- A hgek nevelése, - A hgek rendeltetése. - A hgnők viszontagságai. - A
hgnők hozománya. - Margit hgnö domokosrendi apácza. - Vonások a test elhanyagolását illető cselekvényeiből. -
Példák az öngyötrésre vonatkozókból.
7. Kir. székhely és udvar. Főszékhely. Esztergom. - A király viselkedése udvarában. - Szerencsétlenül kimúlt
királyok. - Temetkezési helyők, - Udvari
méltóságok. - Önző tanácsosok, - Udvari
orvosok. - Szolgaszemélyzet.
8. Közjogi állapot. Alaptörvények. - Alkotmány-biztosítékok. - A néposztályok közjogi állapota, a) Rabszolgák. - Rabszolgaságot előidéző okok. -
A rabszolgák számának fogyasztása. - A
rabszolgák sorsa. Libertinusok. - Rabszolgaárak. - b) A szolgaállapotnak több
osztálya. - Udvarnokok. - c) Földmivelö
jobbágyok. - Mindezek jogainak oltalmazása. - d) Zsidók, - e) Városi polgárok. - f) Erdélyi és szepesi szászok,
- g) Várjobbágyok, - h) Besenyők (kunok). - i) Nemesek. - Nemesek jogai
biztosítása. - Közjogaik. - k) Országnagyok - gyűjtőneveik. - Kik számíttattak ide? - Az országnagyok hatalomköre. 175-213
V. Kormányzat.
1. Központi, a) A király. Nagy
hatalma. - Központi székhelye. - Kormányzási modora. - Körutazása az országban. - Birálat kormányzása felett. -
Középszerű uralkodók, - Selejtes jelle-
műek. - b) Kanczellárok. - Váltakozásuk évenként. - Hivataluk fontossága. - Papkanczellárok. - c) Királyi
tanács - Tanácstagok. - Az ország
által rendelt tanácsosok. - Nagy befolyásuk a közigazgatásra.
2. A kir. herezegek és ifj.
királyok kormányterülete. -
Ezek fölségjogokat is gyakoroltak. - A
területfelosztás következményei.
3. Nádor. Egyeredetü a monarchiával. - Választatása a XIH. század végén.
-- Nagy hatásköre. - Curiájának tiszti
személyzete. - Jövedelmei.
4. Bánok. Ezek eredete. - Olykor
kir. berezegek álltak felettök. - Rangjok.
- Kineveztetésök a kapcsolt részekben.
Hatáskörük. - Jövedelmeik, - Bánok a
megbódított tartományokban.
5. Vajda. E méltóság eredete. -
Rangja. - Hatásköre. - Dús jövedelme.
- A székely és szász ispánság.
6. Vármegyék. Keletkezése. - Sz.
István súlyos feladata a vármegyék alkotása körül. - E korszak vármegyéinek
időrendi jegyzéke. - A vármegye katonatartási intézmény. - Csak ily vármegyék
a tatárjárásig. - A vármegye feje a főispán. - Hatásköre. Nagy jövedelmei. -
A vármegyék átalukulása a tatárjárás után.
7. Városok és egyéb községek. Ezek időrendi jegyzéke. - Kiváltságaikban a separatismus kifejezve. - A városok jogai. - Kötelességeik az állam
irányában.
b. A közigazgatási sérelmek orvoslása. A hatalomviselők
visszaélései - Az alattvalók féktelenkedései. - Kezelési felelősség. - Számadoltatás évenként a fejérvári gyülekezetben. 214-247
VI. Magánjogi és büntetőjogi állapot.
Törvénykezés.
I. Magánjogi állapot 1. Jogfejlésre befolyt körülmények. - 2. Jogszokások és ezek forrásai. - a) A személy joga. 1. Család. - 2. Házasság. - 3. Kellékei és hatálya. - Hitbér és hozomány. - b) Fekvő vagyon. 1. Szállásföld. - 2. Kir. adomány - 3. Ennek kiváltság alakja. Beiktatás. - 4. A magyar nemes inkább birtokos mint tulajdonos. - 5. A kunok birtokjoga. - 6. A nemesek csekély végrendelkezési joga. -- 7. Végrendelkezési és
öröklési jog a városokban. - c) S z e r z ődési jog 248-258
II. Polgári törvénykezés.
a) Biróságok. 1. Legfőbb biró a
király. - 2. A jogszolgáltatás elégtelensége. - 3. Biróküldés. - 4. Egyes birák,
birótársak. - 4. Nádori, vajdai, báni bíróság. - 6. Vármegyei bíróság. - 7. Városi és egyéb községi biróság. - 8. Földesúri bíróság. - 9. Egyházi biróság. -
10. Külön bíróságok. - b) Perkezdet.
1. Perbeidézés. - 2. Kifogások. -
c) Bizonyítási eszközök. 1. Ezek
körül a biró önkénye. - 2. Tanúbizonyság. - 3. Eskü. - 4. Istenítéletek.
- 5. Tüzesvas próba a váradi káptalan
előtt. - 6. Párviadal. - 7. Birói vizsgálat és szemle. - 8. Hiteles okmányok. -
d) ítélet és végrehajtás. 1. Peregyesség. - 2. írott birói Ítéletek. -
3. Perorvoslatok. - 4. Végrehajtó.
5. Birói díjak 258-271
III. Büntetőjogi állapot. 1. A
bűn fogalmának meghatározása. - 2. Jogosultság a büntetésjog gyakorlására. -
3. Bünváltság. - a) Büntettek nemei. - 1. Hűtlenség, fölségsértés. -
2. Vallás elleni büntettek. - 3. Csalás.
- 4 Gyilkolás, csonkítás, sebzés. -
5. Hatalmaskodás. - 6. Fajtalanság. -
7. Orzás, orgazdaság, rablás, sikkasztás,
kártétel - 8. Gyújtogatás. b) Büntetmények. - 1. Halál-büntetmény.
- 2. Testi büntetmények. a) Böjtölés.
- b) Verés, - c) Kézvesztés. - d) Nyelvkitépés. - e) Orr- és füllevágás. - f) Vakítás. - g) Forbát. - h) Bélyegzés. -
3. Szabadság-büntetrnények, -- 4. Vagyonbüntetmények. - 4. Becsület-büntetmények.
IV. Büntető eljárás. 1. Jogosultság a pallosjoghoz. - 2. Bírói illetőség. - 3. Nyomozás. - 4. Alaptalan vádkövetkezményei. - 5. Idézés. - 6. Bizonyítás. - 7. Végrehajtás. - A magán s büntetőjogi állapot és törvénykezés méltatása. 271 - 285
VII. Közrendészet.
1. A közbátorság súlyos
sérelmei. - 2. Az állami közbátorság egyéb veszélyei. 1.
Zendülések. - 2. Összeesküvések. -
3. Hatalombitorlások. - 4. Az oligarchia
féktelensége!. - 5. Külhatalmak invasiói.
3. Személyes biztonság. 1. A
törvényhozás gondoskodása az élet, a
test épsége biztosításáról. - 2. A személyes szabadságról. - 3. A becsület
veszélyei elhárításáról. - 4. Elemi csapások hatálya.
4. Vagyonbátorság. 1. A törvény buzgalma az ingók biztosítása körül.
- 2 A fekvő vagyon biztosítása.
- 3. Tűzvész, vízár, sáskacsapás.
5. A szegények ápolása,
1. Az elszegényedés forrásai. - 2. Gondoskodás az özvegyek és árvákról. -
3. A szegényekről általában. - 4. Az egyház buzgalma a szegények ápolása körül.
- 5. Ez ügy állása a kir. városokban.
6. Közegészségügy. 1. A betegségek forrásai a középkorban. - 2. Uralkodó kórságok. - 3. Az orvosok.
7. Rendőrségi kezelés. -
1. Rendőrségi közegek, a) A bilochus,
- b) A határszéli s megyei örök. - c) A
csavargó szolgák és bitang marhák gyűjtői.
- d) Futárok. - 2. Utasítások a rendőrségi közegek számára a XI. sz. törvényekben. - 3. Részletes közrendészeti
szabályok hiányzanak a XII. és XIII. századból. - 4. A közigazgatás élén állók
közöl többen ádáz ellenségei a közbátorlétnek.
8. A közbiztonsági állapotok méltatása. . . . 285-310
VIII. Hadügy.
I. A hadsereg létszáma. A
Védkötelesség. - 1. Az ország nemesei. - 2. A kunok. - 3. A sclavoniai
nemesek. - 4. A papok. --5. A kir.
tisztviselők. - 6. A hűbéresek. - 7. A
zsoldosok. - 8. A kir. városok és polgárrendűek. - 9. A várjobbágyok. - 10. A
csekélyebb szabadságú emberek védkötelessége. - 11. A védkötelesség elhanyagolásának büntetése.
II. Jutalom. Élelmezés. Egészségügy. 1. A zsoldfizetés esetei. Zsoldosok használata. - 2. A nemesség és kunság jutalma. - 3. A hadi tisztek jövedelme. - 4. Külön jutalmak a harczosok vitézségeért. - 5. Az élelmezés. - 6. A
sebesültek ápolása.
III. Hadszervezet. A) A hadsereg alkatrészei. - a) Nemesi had.
1. A kötelezettség alapja. - 2. A védkötelezettség nem állott arányban a birtok
terjedelmével. - 3. A nemesi had viszonya
az egész hadsereghez. - 4. A nemesi had
szervezete. - b) Királyi had. 1. Ennek
alkatrészei - 2. A király saját zászlóaljai. - 3. A királyi városok és szászok
katonái. - 4. A királyné zászlóaljai. -
5. A főtisztviselők zászlóaljai. - 6. A hűbéresek nagy száma. - 7. A legnagyobb
létszám a 72 vármegye katonaságából került ki. - 8. Mindenik vármegyében a
hadi ügyek élén állott a főispán. - 9. A
várkatonaság tisztjeit a főispán nevezte ki.
- 10. A zászlóaljparancsnok a hadnagy.
- 11. Várnagy. - 12. Százados. -
13. Tizedes. - 14. Fö- és alhirnök. -
15. Határőrök parancsnoka. - 16. Várjobbágyok. - 17. A Sz. István kir. várjobbágyaitól származók kitűnősége. -
18. Várszolgák előmozdítása várjobbágyságra. - 19. Némely várjobbágyok különös tartozásai. - 20. A várjobbágyok
bérül várföldeket birnak. - 21. A várjobbágyok állapotának oltalmazása.
22. Hadi szemléjök s fegyvergyakorlatuk.
- 23. Várszolgák, - 24. Terheik és elszéledésök. -- 25. Törvényes oltalmuk. -
26. Némelyek hadi szolgálata. - 27. A
vármegye mint katonatartási intézmény. -
28. A várkatonaság eltartására rendelt jószágok természete. - 29. A várszerkezet
felbomlása. - B) Fegyvernemek. -
a) Lovasság. 1. A nemesek rendszerint lovasok. - 2. Könnyű fegyverzetű
lovasság. - 3. Súlyos fegyverzetű lovasság. - b) Gyalogság. Könnyű és
súlyos fegyverzetű. - c) Pattantyúsok. Hadi gépek és gépészek, ostromműszerek. - d) Hajóhad.
IV. Ruházat. Fegyverek. Hadi
jelek. - a) Ruházat. 1. Pánczél,
vért, sisak. - 2. Dolmány. - 3. Takaros
csizma. - 4. Főurak költséges ruházata.
- b) Fegyverek. - 1. Kard. --
2. Nyil. - 3. Lándsa. - 4. Pajzs. -
5. Hadi gépek. - c) Hadi jelek és poggyász. 1, Kürt. - 2. Zászló. - 3. Sátor.
- 4. Poggyász.
V. Fegyelem, vitézség. 1. A
fegyelem fentartása. - 2. A fegyelem megsértése. - 3. Demoralisatio. - 4. A vitézség példái.
VI. Hadászat, Harczászat. -
a) Stratégia. 1. Stratégiai intézkedések egyes esetekben. - 2. Általános
érvényű intézkedések. - 3. A várrendszer.
- 4. A várak névjegyzéke. - 5. Nyilatkozatok kőből épült várainkról. - 6. Kőből épült várak. 1. Pozsony. - 2. Zimony. - 3. Mosony és Ovár. - 4. Várad. - 5. Esztergom. - 6. Székesfehérvár. - 7. Intézkedés a várak körül. -
8. A várak alkotását illető fejedelmi buzgalom. - 9. Rabló-várak. - b) Tactica.
1. Tábori élet. - 2. Tábori ájtatosság.
- 3. Borozás a táborban. - 4. Vezénylet és fővezérség. - 5. Hadút. - 6. Az
1241-ki muhii tábor rajza. - 7. Hadi
kémség - 8. Hadi cselek. - 9. Tábori
őrsök. - 10. Elővéd. - 11. Csatarend.
- 12. Harczrabuzdítás. - 13. Harczrivalgás. - 14. Várvivás. - 15 Hadászati és harczászati hibák. 1. A Szerémségben 1167. jul. 8. - 2. A Morvánál
1260. jul. 13. - 3. A Sajónál 1241. april.
a) Stratégiai hibák. - b) Tacticai hibák.
- c) Ezek okai.
VII. Háborúk. - 1. A sok háború
föoka. - 2. A háborúk befolyása a culturára. - 3. A kül- és belháborúk, ezek
iránya, a győzelmek és vereségek összegezése. - 4. Nagyobb veszteségek kül- és
belháborúkban. - 5. A magyarok kegyetlenkedéssel nem viseltek háborút. - A
hadügy méltatása . . 310-369
IX. Pénzügy.
A tárgy fontossága és irodalma, - 1. Schwartner a kir. háztartás
történetéről. - 2. Pray, Fessler, Fejér,
egy névtelen, Bartal, Szalay L., Hajnik,
Krajner, Thallóczy, Vajda és Szalai J. kísérletei.
A kir. háztartás általában.
- 1. Az irók nézete a bona coronalia és
fiscalia közötti különbségről. - 2. Nem
állam, hanem csak kir. udvari háztartásról
lehet szó. - 3. A kir. ügyész a király
javainak képviselője. - 4. A közjavak és
jövedelmekre, mint a kir. tulajdonára vonatkozó kifejezések a törvényekben és okmányokban. - 5. Az Árpádok háztartása
pénz- és termény-gazdaságból állott. -
6. A közjövedelmek bősége. - 7. A pénzügyi állapot ismertetésének nehézségei -
a) általános kifejezések különös közterhek jelölésére, - b) barbár és átvitt értelmű szavak, - c) mutatvány a közterhek műszavaiból, - d) a kezelésről minden tudósítás hiányzik. - 8. A közjövedelmek kimutatása III. Béla korából. 369-374
A) Jövedelmek.
I. Királyi uradalmak. - 1. Állami
birtokok és ezek sajátságai. - 2. A királyok tulajdon ingatlan jószágai. -
3. Ezekből folytonos adományozások. -
4. A kir. berezegek uradalmai. - 5. A
királynék külön jószágai. - 6. A királyi
ház javainak bitorlása.
II. Várjószágok. - 1. Ezek terjedelme. - 2. Az elidegenítést tiltó törvények megsértése. - 3. A visszaélés orvoslása. - 4. A várispánságok jövedelmei
általában. - 5. A várjószágok bevételei
részletesen.
III. Sójövedék. - 1. Királyi haszonvételek általában. - 2. A sóregale
fennállása. - 3. A sójövedelem III. Béla
kimutatásában. - 4. Ajándékozások e jövedelemből, és pedig sóban. - 5. Erről az
1233 egyezmény káros hatása. - 6. Sóvám-adományozás. - 7. A sóár elidegenítése
IV. Bányajövedék. - 1. A nemes érczbányák müvelése kezdetben regáljog volt-e? - 2. A XIII. sz.-ban magánosok csak kir. engedélylyel müvelliettek
érczbányákat. - 3. Jövedelem bányabérben s hányadban. - 4. E jövedelem része
elidegeníttetett.
V. Vám és harminczad. - 1. A
vám regáljog, - 2. A jövedelem harmada
a várispánoké. - 3. Nagy jövedelem a
vámokból. - 4. Vámok kir. engedélylyel
állíthatók. - 5. Vámjegyzékek. - 6. A
közjövedelmek egyik főforrása a vám. -
7. A piaczi vám is regáljog. - 8. E jövedelem csökkentésének tényezői : jelesen az
egyházi tized. - 9. Fölmentések az egész
vámtól. - 10. Félvám-mentességek. -
11. Vámok elajándékozása. - 12. Ajándékozások közezélokra. - 13. A harminczad mennyisége. - 14. A királynék külön
harminczad jövedelmei. - 15. E jövedelem elengedése és elidegenítése.
VI. Pénzverési regále. - 1. Az
éremverés kir. jog. - 2. E jövedék a legnagyobb. - 3. Neve lucrum monetae vagy
camerae. - 4. Használtatott széles és szoros értelemben. - 5. E jövedék keletkezésének ideje. - 6. A fém beváltásból
származható nyeremény. - 7. Okmányi és
törvényi határozatok a lucrum camerae
mennyiségéről. - 8. E jövedék beszedési
ideje és módja. - 9. E terhet minden honlakos viselte. - 10. Mentesítések törvény
és kiváltság által. - 11. Pénzutánzás és
hamisítás.
VII. Háromlás. - 1. Magszakadás, hűtlenség és más bűnök czimén. -
2. A kormányzat utat nyit a kincstárnak
urafogyott vagyon öröklésére. - 3. Közönséges bűnökért jószágkobzást rendelő törvények. - 4. Elitéltek jószágait a kir.
magának megtarthatja. - 3. Hűtlenség
miatti jószágkobzások példái.
VIII. Díjak. Birságok. Kobzások. - 1. A királyok szedtek birói
díjakat. - 2. Kir. kanczelláriai díjak. -
3. Bűntényekre szabott bírságok. - 4. Ezekről István, László és Kálmán törvényei. -
5. A kir. kiváltságok megsértőire szabott
bírságok. - 6. Önkényes kobzások.
IX. Beszállás. - 1. A király, főemberek és ezek kíséretének ingyen ellátása szállással és élelmi szerekkel. -
2. Törvény tiltotta az erőszakos beszállást.
- 3. A visszaélés fennállott törvény és
rendeletek ellen. - 4. Fejedelmek városokban szereztek ily élvezetet.
X. Ajándék. - 1. E jövedelem
részletei III. Béla kimutatásában - 2. Az
okmányokban kevés nyomai az ajándéko-
zási kötelességnek. - 3. Mentességek az
ajándékozástól. - 4. Írók véleménye e
jövedelmi ág fontosságáról.
XI. Lelt kincs. Bitangjószág.
- 1. A lelt kincs a kir. jövedelmek egyik
forrása. - 2. A gazdátlan rabszolgák és
marhák a kir. kincstár hasznára fordíttattak
XII. Jövedelmek az egyházi
jószágokból - 1. Szokás az időközi
jövedelmeket a kir. kincstár számára
szedni. - 2. Ezt tiltja rendelet, zsinat és
törvény. - 3. Az egyházi jövedelmek
igénylése veszély vagy nagy szükség idején.
XIII. Hadi zsákmány. Sarcz
- 1. A hadi zsákmányt aránylag ritkábban említik a kutfök. - 2. A hadi sarcz
némi nyomai.
XIV. A szabadok dénárai. -
1. Az adókhoz tartozó jövedelmek. -
2. Ki hozta be az adót Magyarországra?
- 3. Kálmán szabályozta a szabadok dénárait. - 4. A XIII. századi törvények
csökkentettek e jövedelmet. - 5. Példák
e jövedelem elengedésére és elajándékozására.
XV Földbér. - 1. A jövedelem
neve az okmányokban census és terragium.
- 2. A föld használatáért fizettetett. -
3. Mily kulcs szerint, s mennyi rovatott
ki egy-egy adózóra?
XVI. Városok adója. - 1. A
földbéren kivül a kiváltságokban foglalt
közterhek. - 2. Némely városok mentessége. - 3. A többség megrovatott adókkal. - 4. A városok az állam kiváló
pénzügyi forrásáúl még nem szolgáltak.
XVII. A dézma huszad a. -
1. Ezen adónak okmányi elsö nyoma. -
2. II. Endre visszaélése a dézma körül. -
3. E jövedelem részben elidegenítve.
XVIII. Nyestbőradó. - 1. Ezen
adó eredete Kálmán korában. - 2. Fennállása nemcsak Sclavoniában, hanem Magyarországban és az erdélyi részeken is,
- 3. Ajándékozások e jövedelemből.
XIX. Csöböradó. - 1. Ezt a törvények a királynak biztosítják. - 2. Kivetési kulcs és arány, - 3. Elengedési és elajándékozási esetek.
XX. Sertéstized. - 1. A jövedelem alapja. - 2. Részben elengedve és
elajándékozva.
XXI. A székelyek és románok
ököradója. - 1. Három örvendetes
alkalommal szedetett. - 2. Emlékek az
ököradóról.
XXII. Ingyen közmunka. -
1. Ennek sok nemei. - 2. E nyomasztó
közterhet a törvények kevéssé szabályoz-
ták. - 8. Fölmentések kir rendeletek
által 4. Ingyen közmunkák kivetése.
XXIII. Rendes gyűjtelek. -
1. Collecta széles és szoros értelemben. -
2. A gyüjtelék sok neme. - 3. A törvényhozás befolyása ez adónemre. - 4. Az
adómentességet csak kir. kiváltság biztosítá. - 5. Collekták elajándékozva.
XXIV. Rendkivüli gyüjtelék.
- 1. Ennek ismertető jele. - Kirovása
a kir. tetszésétől függött. - 3. A kivetésnek okai - 4. Szedettek pénzben és terményekben - 5. A nemesek is fizették
az egész országra kivetett rendkivüli collectát - 6. Az egyházi jobbágyoknak
elengedett és a püspököknek ajándékozott
collecták.
XXV. A melléktartományok
jövedelmei - 1.A fennmaradt bizonyítványok elégtelensége. - 2. Az oklevelek tartalma. - A bevételek átnézete 374-419
B) Kiadások.
Előadási nehézségek.
I. Kir. udvar. - 1. Az országlóház családi kincsei. - 2. A kir. család
tagjaira fordított javak és jövedelmek. -
3. A fejedelmek házasságai és leányai
férjhezadásának költségei. - 4. Egyéb
udvari költségek.
II. Egyház. - 1. Az államkiadások
legnagyobb tétele az egyházak javadalmazása - 2. Ezen költségek főbb rovatai. - 3. Az egyházi személyek adómentessége. - 4. Az egyházak javadalmazása
ütött az ingatlan közjavakban legnagyobb
csorbát. - - 5. Készpénzajándékozások egyházak számára. - 6. Engedély a kir.
jövedelmeket maguknak szedni. - 7. Az
állam adót fizet az egyháznak. - 8. Az
egyházi jobbágyok adómentessége.
III. Közigazgatás. - 1. Magyarország nagy tisztviselői statusa. - 2. A
tisztviselők ellátásának többféle módozata.
- 3. Ezekről fennmaradt töredékes adatok.
IV. Hadügy. - 1. Nagy hadügyi
költségek. -2. A hadsereg állandó részé-
nek harczra készen tartása. -- 3. A gya-
kori külháborúk költségei.
V. Küldiplomatia. - 1. Költségek a külfejedelmek barátságának megszerzése czéljából. - 2. A követek kiadásainak nagysága és az állam által födözése.
- 3. A követek megjutalmazása ingatlan
jószágokkal.
VI. Rendkivüli kiadások. 419-430
C) Kezelés.
I. Pénzügyi közegek. - 1. Tárnokmester.
-2. Kamara-ispánok. -
3. Várispánok. - - 4. Collectorok. -
5. Vámszedők -- 6. Sótisztek. - 7. Pénzváltók. - 8 Alattas közegek.
II. A pénzügyi tisztek utasításai. - 1. A tisztviselők viselkedéséről. - 2. Az utasítást áthágó tisztviselők súlyos büntetéssel fenyegetvék.
III. Az adószedés módja. A
visszaélések. - 1. Az irgalmatlan
adóbehajtás. - 2. Az adószedők föltétlen
felelőssége a behajtásért. - 3. A közjövedelmeknek zsidó és izmaelita bérlői. -
4. A zsaroló adószedők és pénzváltók
agyonveretnek. - 5. Az adózók tönkrejutása.
IV. Visszapillantás a kir.
háztartásra. - 1. A nemzetnek csekély befolyása a pénzügyekre. - 2. Az
Árpádok rosz gazdálkodása. - 3. A királyok többszöri pénzszorultsága. - 4. A
pénzügyi közigazgatás az adózókat vagyonilag megrontotta 430- 439
X. Nemzetgazdaság.
a) Emeltyűk. - 1. A. bátorlét biztosítása. - 2. A károsítás és csalás elhárítása. - 3. Vám- és dézmaszedési visszaélések tiltása. - 4. Földmivelő jobbágyok
és szolgák oltalmazása - 5. A belföldi
városok és kereskedőknek nyújtott kedvezmények. - 6. Külföldi kereskedőknek
biztosított előnyök. - 7. Gyarmatosítás.
b) Akadályok. - 1. A közbátorság elégtelensége és koronként teljes
hiánya. - 2. Rabszolgaság. - 3. A közterhek súlyos volta. - 4. Éremforgalmi
nehézségek. - 5. Az ország gyér lakossága. - 6. A törvényhozás meddősége. -
7. A kormány fonák intézkedései. -
8. Közlekedési eszközök roszasága vagy
teljes hiánya. - 9. Elemi csapások. -
10. Mocsárok. - 11. A nemzet geniusa.
c) Mezei gazdaság és bányászat. - 1. Erdők. - 2. Szőlősök. -
3. Kertmívelés. - 4. Gabonatermesztés.
- 5. Ingatlan jószágok árai. - 6. Állattenyésztés. - 7. Bányászat.
d) Müipar. - 1. Székhelyei és munkásai. - 2. Iparágak. - 3. Épületek.
Faépületek. Kőépületek. Bazilikák és paloták. - 4. Fényűzési czikkek. Ékszerek.
Finomabb kelmék.
e) Kereskedés. - 1. Hitel. -
2. Pénzforgalom. Az érmek jellege.
Aranypénz hiánya. Ezüst érmek. Névtelen
érmek. A vésők ügyetlensége. Pénzmérlegelés. A folyó pénz el nem fogadása.
Idegen pénzek forgalma. Évenkénti pénzbecserélés. Pénzforgalmi akadályok.
3. Vámok. - 4. Vásárok. - 5. Arúczikkek. - 6. Külkereskedés. - Külön
vélemény a kiviteli, behozatali és átmeneti
kereskedés mibenlétéről . . . 439-480
XI. Szellemi míveltség.
A) Közoktatás. - Elemi iskolák.
Középiskolák : székesfejérvári, csanádi,
zoborhegyi, kalocsai, győri székegyházi,
esztergomi érsekegyházi, győri domokosi,
budai", szepesi-, pozsonyi káptalani, tapolczai benczés - Felsőbb iskolák : pannonhalmi, esztergomi ágostai. - Egyetem. - Leánynevelő intézetek. - Zsidóiskolák. -
A tanodák belszervezete. - A tanulás korlátozása. Tantárgyak : 1. latin nyelvtan,
2. ékesszólástan, 3. vitatkozástan, 4. számtan, 5. zenészet, 6. mértan, 7. csillagászat
- Orvostudományok. Alchymia. Tanárok
hivatása és díjazása. A váradi, az esztergomi iskola szabályai. - Külföldi egyetemek látogatása Roma-, Bologna-, Padua-,
Vicenza-, Páris-, Toledo- és Aleppóban.
B) Taneszközök, Könyvek. Könyvcensura.
C) Magyarnyelv. Irodalom.
- A nyelv átalakulása. Új Írásjegyek.
A nyelv az egyházban. A törvényhozásban és közigazgatásban. Az országnagyok
udvaraiban. - Költészet. - Irodalom.
(Magyar munka. Latin munkák. Hittudományiak. Történetiek. Jogiak).
D) Művészetek: építészet, szobrászat, festészet, ötvös- és egyéb kézmüvészet.
E) A tanúltság és míveltség
elterjedése. Általában, A fejlődés
emeltyűi. Az írás kelendősége. A papok
képzésének gondozása. Buzgólkodás a tanügy körül. A fejlődés akadályai. A világi
tisztviselőktől nem kívántatik elméleti
tanultság. Kevés tantárgy gyakorlati hasznú.
A taneszközök ritkasága. A szolgák eltiltása a tanulástól. Az elméleti tudomány
lenézése. - Tudós honfiak. Nevelők a kir.
udvarban. Tamilt királyok. Orvosok. Tudorok. A magyar értelmiség zöme. - A míveltség fejlődésének méltatása . 480 - 513
XII. Egyház.
1. Rendszer. Uralkodó ál-
lamvallás. Felekezetek. - Ró-
mai katholikusok, óhitűek, izmaeliták,
zsidók, pogányok, patarenok.
2. Egyházi kormány. Püspökségek - Egyházmegyék. Káptalanok.
Kinevezés, beruházás, választás. Ellátás.
Ingatlan jószágok. Dézma. A papság helyzete az államban.
3. A clerus nevelése. Az alsó
papság. - Papnevelő intézetek hiánya
Az alsó papság ellátása, magaviselete,
nötlensége.
4. Szerzetek. Apáczák. - A
benczések hivatása. Szerzetes rendek jegyzéke. Apáczamonostorok. Apáczák foglalkozásai. A szerzetesek ügyei szabályozása.
5. Istentisztelet. Közerkölcsiség. - Templomlátogatás. Vasárnapok és ünnepek megszentelése. Gyónás.
Böjtök. A közerkölcsiség elleni vétkek
üldözése 513-535
XIIL Küldiplomatia.
1. A külügyek legfőbb vezetése. - A király széles hatalma a kül-
ügyek körében. Ezekre a nemzet törvényhozása nem folyt be. A külügyekben megállapított szabályok hiánya. A királyok
döntö befolyása a külügyekre.
2. Állami függetlenség. -
A nemzet fenntartotta függetlenségét és
területi uralmát. A kereszteshadak átbocsátása. Menekülök befogadása. A szomszéd államok ezt viszonozták.
3. Összeköttetés más álla-
mokkal, a) Általában vérrokonság,
követküldés és fogadás, kötések : szerződések és szövetségek által. - b) Különösen: a viszonyok 1. A római sz szék.
- 2. Németország. - 3. Csehország. -
4. Lengyelország. - 5. Oroszország. -
6. Görögország. - 7. Olaszország és a
délkeleti tartományokhoz.
4. Az állam sérelmek orvoslása erőhatalommal. - Támadók
többnyire a magyarok. Sokszor a szükség
birja őket erre. Méltatlan támadások a
magyarok ellen. Jogtalan háborúval a
magyarok is terheltettek. Hadviselés szövetségesekkel. A háborúügy sikeres kezelése 535-558
Visszatekintés 558-559

Dr. Kerékgyártó Árpád

Dr. Kerékgyártó Árpád műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Kerékgyártó Árpád könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem