1.059.673

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A mítosz és az ősi társadalom

Válogatott írások

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 466 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-280-479-1
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Johann Jakob Bachofen kutatásai rendkívül sokrétűek voltak. Elmélyülten tanulmányozta a római jog történetét, s kiterjesztette kutatásait az antik görög és itáliai társadalom fejlődésének sajátos vonásaira is. Tudományos vizsgálatait kiegészítette a régészet, összehasonlító vallástörténet és néprajz eredményeivel is.
Elemzéseit elsősorban za1861-ben megjelent Az anyajog című nagy művében foglalta össze, arra a következtetésre jutva, hogy a társadalom fejlődésének meghatározott fokán az anyához fűződő kapcsolatok a döntő tényezők. E fokot Bachofen a matriarchátus korának nevezte. Eredményeit Marx és Engels nagyra becsülték, s szigorú kritikával, de beleépítették tudományos elméletükbe. A Bachofen halála óta eltelt közel egy évszázad etnológiai kutatásai természetesen sokat változtattak a neves tudós eredményeinek megítélésén. De munkásságának pozitív vonásait, a tények összegyűjtésében megnyilvánuló körültekintését, elemzéseinek bátorságát és ötletgazdagságát mindig elismerték.... Tovább

Fülszöveg

Johann Jakob Bachofen kutatásai rendkívül sokrétűek voltak. Elmélyülten tanulmányozta a római jog történetét, s kiterjesztette kutatásait az antik görög és itáliai társadalom fejlődésének sajátos vonásaira is. Tudományos vizsgálatait kiegészítette a régészet, összehasonlító vallástörténet és néprajz eredményeivel is.
Elemzéseit elsősorban za1861-ben megjelent Az anyajog című nagy művében foglalta össze, arra a következtetésre jutva, hogy a társadalom fejlődésének meghatározott fokán az anyához fűződő kapcsolatok a döntő tényezők. E fokot Bachofen a matriarchátus korának nevezte. Eredményeit Marx és Engels nagyra becsülték, s szigorú kritikával, de beleépítették tudományos elméletükbe. A Bachofen halála óta eltelt közel egy évszázad etnológiai kutatásai természetesen sokat változtattak a neves tudós eredményeinek megítélésén. De munkásságának pozitív vonásait, a tények összegyűjtésében megnyilvánuló körültekintését, elemzéseinek bátorságát és ötletgazdagságát mindig elismerték.
Könyvünk, melyet Sarkady János állított össze, először ismerteti meg olvasóinkat magyarul Bachofen írásaival. A magvas előszó, a gazdag jegyzetanyag és néhány illusztráció jól egészíti ki a neves tudós elemzéseit. Vissza

Tartalom

Johann Jakob Bachofen5
A sírszimbolika
Bevezetés25
Előszó (Ürögdi Györgyné fordítása)27
A misztériumok három tojása30
A 3. tábla sírfestményének leírása. A tojások és kettős színük. Példák hasonló színpárosításra műemlékekről és irodalmi szövegekből. Jelentésük. A kétszínű tojás és a koszorú a bakchikus misztériumokban30
A tojás, mint a bakchikus beavatás jele a síremlékekben. Néhány műemlék, különösen egy még publikálatlan müncheni márványtöredék, a karlsruhei múzeumban őrzött sírlámpatartó, s egy vulci balsamarium vizsgálata46
Folytatás. A cirkuszi szentélyek és kultuszok a tojások jelentésének fényében. Részletesebb elemzés a játékok összefüggéséről a vízzel és a halotti ünnepségekkel. A szarkofágokon való ábrázolásuk jelentése48
A cirkuszi tojások hetes számának és a cirkuszi játékok szepulkrális funkciójának magyarázata eddigi eredményeink alapján (Mohay András fordítása)58
A kötélfonó Oknos: egy sírkép értelmezéséhez61
Az emlékek és az írott források61
A szövés, fonás, valamint a szőttes és a kötél jelentése68
A mocsári növények szerepe az ősi természeti vallásban. Az ultronea creatio és szentsége74
A mocsarak és mocsári növények vizsgálata. Vallásos tiszteletük kimutatása mítoszokból, kultikus szokásokból és egyes istenségekhez fűződő kapcsolatukból. E nézetek alkalmazása Oknos kötelére76
Az Oknos-ábrázolások további részleteinek vizsgálata. A kötélfonó öregsége. Ennek jelentése és összefüggése az Oknos-szimbólum alapeszméivel79
Az Oknos-ábrázolás második fő eleme, azaz a kötelet harapdáló nőstény szamár vizsgálatának bevezetés. A teremtő és a romboló elv ellentéte. A kötél látható végének jelentése85
A szamár jelentősége88
A fonó és a felfaló elv ellentéte. A látható világ örök folyama, amelyet a két elv együttes munkája hoz létre89
Az Oknos-szimbólum bekerülése a sírokba. Szepulkrális jelentősége. Oknos mint alvilági vezeklő. Kapcsolata a Danaidákka. A Danaida-mítosz és a benne rejlő misztériumi gondolat értelmezése91
A Villa Pamfili sírfestményének pihenő Oknosa. A vezeklő és felszabadult aggastyán közötti különbség. Az Okons-szimbólum egykori természetszimbolikai jelentésének és teljes spiritualizációjának egybevetése92
Az anyajog
Bevezetés97
Előszó és bevezetés (Kárpáty Csilla fordítása)99
Lykia
A lykiai anyajog bizonyítékainak összeállítása139
Bellerohontés, az anyajog megalapítója és az amazonok legyőzője141
A halál gondolatának uralma a Bellerophontés-mítoszban143
A falevél-hasonlat és összefüggése a lykiai anyajog anyagi-természeti elvével146
A lykiai anyajog alapjául szolgáló vallási fokozat megállapítása és jellemzése148
Bellerophontés magatartása az asszonyokkal szemben. A démétéri elv viszonya az anyajoghoz148
Ennek ellentéte a nemi viszonyok teljes természetiségével. A házasságon kívüli és hetairikus életformák történeti bizonyítékainak összeállítása, a lykiai elvvel szembeni ellentétükben. A gynaikokratia keletkezése, helye az emberi nem fejlődésében152
Az anyajog átmeneti helyzete a természeti nemi kapcsolat és az apajog között. Párhuzam a holddal és ennek kozmikus helyzetével a föld és a nap között. A gynaikokratia kapcsolata a holdkultusszal, az apajogé a napelvvel164
A gynaikokratia összefüggése a hősi dicsőséggel, az eunómiával és a nép igazságszeretetével. Ennek amazonsággá való fokozódása169
Kréta
A gynaikokratia befolyása az állam üdvére, Diodóros 4,80 szerint. A krétai lasios Déméter mellett, a halhatatlanság a női elv oldalán az anyajoggal való összefüggésben172
A mítosz további vizsgálata. A természet női-anyagi oldalának uralma, a férfiúi oldal alárendeltsége175
A gondolat ábrázolása a krétai Zeus és Rhea anya viszonyában177
A föld- és holdistennőkkéne elképzelt természetanyák uralma Krétán, és összefüggése a gynaikokratiával. Ariadné mint békét és szövetséget szerző királynő177
Előrehaladás a hold-elvről, a nap-elvig, és ennek viszonya az anyajog fokozatos alávetéséhez a paternitás rendszere által178
A férfiúság három fokozata: a poseidóni-tellurikus, a lunáris és a soláris, különös tekintettel a krétai vallás elképzeléséhez180
Kréta viszonya Attikához és Théseushoz181
Athén
Augustinus elbeszélése De civ. Dei 18,9182
Ennek összehasonlítása Ephoros elbeszélésével (Strabón 9,420). Mindkettő alapja: emlékezés az őskori anyajogra, és ennek egy magasabb élv általi legyőzésére183
Ennek a küzdelemnek a bizonyítása Aischylos Eumenisek c. tragédiája Orestés mítoszában186
Aischylos ábrázolásának további vizsgálata. Az amazonok legyőzése Théseus által, és az athéni férfi-jog megalapítása191
Folytatás. Az anyai elv chthonikus természete az apai jog olymposi természetével szemben194
Az anyajogtól az apajogig való haladás a vallás haladása. Az alulról felfelé irányuló fejlődés törvénye203
Folytatás. Az Erinnysök különleges kapcsolata az anyasághoz és védelméhez. Az Erinnysök tellurikus jogának vértörvénye és ellentéte a megtisztítás apollóni törvényével204
Az anyajog küzdelme az apóllóni elvvel Aischyols Agamemnójában207
Nemesis-Léda anyai-tellurikus istentermészetének bizonyítása211
A fizikai anyaságnak a iustitia eszméjévé, a föld fogalmának a jog fogalmával való kibővítése. A legrégibb anyajog tellurikus jog214
Az ősi attikai jog egyes emlékei. Théseushoz kapcsolódó ünnepek. Az Ióxidák eredetmondája és kultusza215
A káriai asszonyok eltérő magatartása az ión és a dór hódítókkal szemben. Egyes, az ősi gynaikokratiával kapcsolatos szokások vizsgálata218
További idekapcsolható szokások. Zárómegjegyzés a görögség előtti és a görög kultúra viszonyáról221
Egyiptom
A Danaidák. Mítoszok gynaikokratikus alapja224
A Danaidák mitológiai jelentősége és annak összefüggése az anyajog alapjával226
A gynaikokratia az egyiptomi királyi házban. Ennek visszavezetése Isis Osiris fölötti előjogára230
A gynaikokratikus szemlélet bizonyítása a jog kapcsolatában a női természeti elvvel, különösen Isisszel234
Az eszme általános volta és kifejezése a női dyas által. E legrégibb fizikai-anyai jog elvének megvilágítása239
A szabadság és egyenlőség természtei joga és összefüggése a női-tellurikus jogfelfogással. Az alak, amelyben a jognak ez a része a rómaiaknál megjelenik. A gynaikokratikus kultúrfokhoz tartozó jog jellemzése, és utalás az emberi jogfejlődés törvényére244
Ceres és Déméter kapcsolata a joghoz, különösen a plebejus-anyai elvhez. Ellentét a patrícius paternitással250
Déméter mint a gynaikokratia és a hozzákapcsolódó egész műveltségi állapot alapja és példaképe253
Előrehaladás a paternitás fényjoga felé Hypermnéstra törzsében. Perseus. Héraklész256
Orchomenos és a Minyasok
Az argonautika vallási jelentősége és összefüggése a gynaikokratiával. Médeia beavatott jellege. Az iasóni-aiol házassági - jog258
A dionysosi gynaikokratia. Dionysos külsőleges kapcsolata a nők világához263
A bakchikus kultusz belső rokonsága a női természettel, következményei és megnyilatkozásai268
A dionysosi asszonyi élet erotikus fejlődése és befolyása a népek életének alakulására271
A dionysosi férfiúság. Különböző fokainak ábrázolása a legmélyebb poseidónitól a legmagasabb solárisig, ennek viszonya az apollóni fénytermészethez274
A dionysosi és apollóni paternitás megfelelő alakulása, viszonyuk és küzdelmük kimenetele278
Az anyajog, a dionysosi és az apollóni patrenitás fokozatainak sorrendje az örökbefogadás fejlődésésben. Örökbefogadás a szülési aktus utánzásával. Az imitatio nautrae analóg esetei280
Élis
A Pisatisra vonatkozó hagyományok vizsgálata. Oinomaos és legyőzése Pelops által. Átmenet a legmélyebb tellúrizmusból Hippodameia házassági gynaikokratiájához288
A magasabbrendű pelopsi vallási fok és a férfiúi elv emelkedése Pelops által291
Az epizephyrosi lokrisiak296
A kantaberek303
Tanaquil mondája
Előszó és bevezetés (Mohay András fordítása)313
A kutatás feladata, alapeszméi és módszere315
Tarquinius Priscus és Servius Tulliu királyok trónra kerülésének mondái346
A római hagyomány350
Tanaquil alakjának fő jellemzője a római hagyományban353
Hasonló nőalakok az ázsiai királymítoszokban354
Hasonló nőalakok az ázsiai királymítoszokban356
Hasonló nőalakok az ázsiai királymítoszokban356
A Tanaquil és az ázsiai dinasztikák királynéi közötti párhuzam részletesebb kifejtése360
A Tanaquil és az ázsiai dinasztikák királynéi közötti párhuzam részletesebb kifejtése (folytatás)360
Servius Tullius király születésének mondái362
A róma hagyomány 362
A római hagyomány magyarázata az asszír Skaiák kultikus szokásaiból368
Az ázsiai hagyomány római átformálása373
A hetairai ázsiai királynéból a római matróna példaképe lesz373
A kultikus eszme historizálása. Tanaquil mondájának kialakulása. A vallásos történelemformálás. Ésszerű pragmaiktus megteremtésére irányuló kísérletek. Eredménytelenségük. Zárszó377
Függelék
Történelmi és mitológiai személyek387
Földrajzi, nép- nemzetség és törzsnevek438
Johann Jakob Bachofen válogatott művei451
Az ősi társadalommal foglalkozó magyar nyelvű könyvek454
Rövidítések456
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A mítosz és az ősi társadalom
Állapot:
4.680 ,-Ft
23 pont kapható
Kosárba