Fülszöveg
A Miska-kancsó I. kötete, Ősi istenség- és világjelképünk címmel sokoldalúan bemutatja, hogy:
A „talpán'Valján álló fs italt is tartalmazó] kancsó az istenség és
világmindenség férfi oldalának jelképe, azon belül Dumuzi-Abzu-Góg-Miska, Az Isten szimbóluma [a karima világos Uroborosz-Tejút-fénysávja, a fejjel felfelé álló férfi szimbólumú kígyók, az ital s egyebek jelképisége alapján].
Italöntéskor azonban az álló kancsó férfi jelképei a megdöntött kancsónál női szimbólumokká válnak: így a kancsó az Uroborosz csillagzatát is képviselve a megtermékenyítő hímséget szülő nőiség, anyaság jelképévé; az istenséget szülő istennőiség, Dumuzi-Abzu-Góg-Miskát, Az Istent folyamatosan szülő Innin-Tiamat-Magóg-Madijar-Mátka, Az Istennő; a Világmindenség férfi oldalát [édesvizet, fényt, erőt-energiát] létrehozó s fenntartó anyai-anyagi oldala szimbólumává válik.
A Miska-kancsó 11. kötete. Ősi istentiszteleti szertartási edényünk címmel felidézi az ősi szertartás 7 szakaszát, fő mozzanatát az...
Tovább
Fülszöveg
A Miska-kancsó I. kötete, Ősi istenség- és világjelképünk címmel sokoldalúan bemutatja, hogy:
A „talpán'Valján álló fs italt is tartalmazó] kancsó az istenség és
világmindenség férfi oldalának jelképe, azon belül Dumuzi-Abzu-Góg-Miska, Az Isten szimbóluma [a karima világos Uroborosz-Tejút-fénysávja, a fejjel felfelé álló férfi szimbólumú kígyók, az ital s egyebek jelképisége alapján].
Italöntéskor azonban az álló kancsó férfi jelképei a megdöntött kancsónál női szimbólumokká válnak: így a kancsó az Uroborosz csillagzatát is képviselve a megtermékenyítő hímséget szülő nőiség, anyaság jelképévé; az istenséget szülő istennőiség, Dumuzi-Abzu-Góg-Miskát, Az Istent folyamatosan szülő Innin-Tiamat-Magóg-Madijar-Mátka, Az Istennő; a Világmindenség férfi oldalát [édesvizet, fényt, erőt-energiát] létrehozó s fenntartó anyai-anyagi oldala szimbólumává válik.
A Miska-kancsó 11. kötete. Ősi istentiszteleti szertartási edényünk címmel felidézi az ősi szertartás 7 szakaszát, fő mozzanatát az odatartozó ismeretekkel, italöntéses termékenységvarázsló szertartással, énekekkel,
mondókákkal, imákkal.
Ezek között különös figyelmet érdemel az ősi vallás sumer közlekedési nyelvén (mihez hasonló volt nálunk még nem régen a latin egyházi nyelv) gyermekmondókák, dalrefrének, sőt csatakiáltás formájában is megőrzött 9, az ősi istenséget dicsőítő ima(részlet) magyarra fordított szöveggel.
Mindkét kötet tartalma illeszkedik az ősi isten- és világszemléleti bölcselet rendszerébe, s összhangban van a magyar hagyományokkal, felújítja s meg is erősíti azokat.
Vissza