A mikrobiológia alapjai

Tartalom

BEVEZETÉS 5
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 7
Köszönetnyilvánítás 11
1. VIROLÓGIA 13
1.1. Virionok morfológiája, szerkezeti felépítése 14
1.1.1. Virionok csoportosítása szimmetriaviszonyaik és szerkezetük alapján 16
1.1.1.1. Helikális vírusok 16
1.1.1.2. Kubikális vírusok 16
1.1.1.3. Binális vírusok 18
1.1.1.4. Be nem sorolható vírusok 19
1.1.2. A vírusok külső morfológiája 20
1.1.3. Virionok molekuláris felépítésének jellemzői 20
1.1.3.1. Vírusnukleinsav szerveződése 20
1.1.3.2. Vírusfehérjék 21
1.1.3.3. Vírusburok 21
1.2. A vírusok vegetatív fázisa, a vírusfertőzés lefolyása (vírusmultiplikáció) 23
1.2.1. A virion megtapadása - adszorbció 23
1.2.2. Penetráció: a vírusok gazdasejtbe történő bejutása 23
1.2.3. A vírusok sejten belüli dekapszidálódása (uncoating) 24
1.2.4. Szintetikus események: eklepszia állapota, eklipsz fázis 25
1.2.4.1. dsDNS-vírusok 25
1.2.4.2. ssDNS-vírusok 26
1.2.4.3. dsRNS-vírusok 27
1.2.4.4. [+]ssRNS-vírusok 27
1.2.4.5. HssRNS-vírusok 28
1.2.4.6. [+]ssRNS-vírusok reverz transzkriptázzal 29
1.2.5. Késői események: érés (maturáció), össze rendeződés 31
1.2.6. Kijutás, burokképződés 31
1.3. Vírusok kimutatása, mennyiségi meghatározása, kór- és tünettani kérdések 32
1.3.1. Baktériumvírusok kimutatása - fágtitrálás 33
1.3.2. Növényi vírusok kimutatása, mennyiségi meghatározása 34
1.3.3. Állati vírusok tenyésztése, azonosítása, mennyiségi meghatározása 34
1.3.4. A vírusellenes terápia lehetőségei 36
1.4. Legfontosabb vírusok, víruscsoportok 38
1.4.1. DNS-vírusok 38
1.4.1.1. dsDNS-vírusok 38
1.4.1.2. ssDNS-vírusok 46
1.4.2. DNS-vírusok reverz transzkriptáz aktivitással 47
1.4.3. RNS-vírusok 49
1.4.3.1. dsRNS-vírusok 49
1.4.3.2. Pozitív polaritású ssRNS-vírusok 49
1.4.3.3. Negatív polaritású ssRNS-vírusok 53
1.4.3.4. RNS-vírusok reverz transzkriptáz aktivitással 56
1.5. Viroidok 58
2. BAKTERIOLÓGIA 59
2.1. A prokarióta sejt kialakulása 60
2.2. Baktériumsejtek mérete, morfológiája 61
2.3. A prokarióta sejt felépítése, alkotóelemei 62
2.3.1. Baktériumtok 62
2.3.2. Baktériumsejtfal 64
2.3.2.1. Valódi baktériumok sejtfalszerkezete 64
2.3.2.2. Archea fajok sejtfalszerkezete 68
2.3.3. Flagellumok 68
2.3.4. Pílus (fimbria) 70
2.3.5. Prokarióta citoplazmamembrán 70
2.3.6. A prokarióta citoplazma 72
2.3.7. A prokarióta genom 73
2.3.8. Prokarióták extrakromoszómális rendszerei: plazmidok 74
2.3.8.1. Fertilitási (F) plazmidok 74
2.3.8.2. Antibiotikumrezisztenciát hordozó (R) plazmidok 75
2.3.8.3. Egyéb baktériumplazmidok 76
2.4. Baktériumok szaporodása, a prokarióta sejtciklus 77
2.4.1. A baktériumsejtek növekedése 78
2.4.2. Genommultiplikáció (replikáció) és a nukleoid szegregációja ... 78
2.4.3. A baktériumok sejtosztódása (citokinézis) 80
2.4.4. Baktériumok spóraképzése 80
2.5. Baktériumhatározás, a baktériumok telepmorfológiai, biokémiai sajátságai 83
2.6. A baktériumok szaporodásának, fejlődésének törvényszerűségei 86
2.7. Baktériumok által okozott betegségek megelőzése és gyógyítása 87
2.7.1. Védőoltások 88
2.7.2. Antibakteriális kemoterápia 89
2.7.2.1. Szulfonamidok 89
2.7.2.2. Trimetoprim 90
2.7.2.3. Fluorokinolonok 90
2.7.2.4. Nitroimidazol és nitrofurán-származékok 92
2.7.3. Antibakteriális antibiotikumok 92
2.7.3.1. A bakteriális sejtfalszintézist gátló antibiotikumok 93
2.7.3.2. A bakteriális fehérjeszintézist gátló antibiotikumok 96
2.7.3.3. A bakteriális sejtmembránra ható antibiotikumok 99
2.7.3.4. Nukleinsav-anyagcserére ható antibiotikumok 99
2.8. A baktériumok rendszerezése, fontosabb baktériumcsoportok jellemzése 100
2.8.1. Dömén: Bacteria 100
2.8.1.1. Phylum: Proteobacteria 101
2.8.1.2. Phylum: Firmicutes 117
2.8.1.3. Phylum: Actinobacteria 124
2.8.1.4. Phylum: Chlamydiae 129
2.8.1.5. Phylum: Spirochaetes 130
2.8.1.6. Phylum: Bacteroidetes 132
2.8.1.7. Phylum: Fusobacteria 132
2.8.1.8. Phylum: Chlorobi 133
2.8.1.9. Phylum: Chloroflexi 133
2.8.1.10. Phylum: Cyanobacteria 133
2.8.1.11. Phylum: Deinococcus-Thermus 133
2.8.1.12. Phylum: Tenericutes 134
2.8.2. Dömén: Archaea 135
2.8.2.1. Phylum: Crenarchaeota 136
2.8.2.2. Phylum: Euryarchaeota 136
3. MIKOLÓGIA 139
3.1. A gombák helye az élővilágban, szerepük jelentőségük környezetünkben 139
3.2. A gombasejtek felépítése, jellemzői 143
3.2.1. A gombasejtfal felépítése 144
3.2.2. A gombák sejtmembránja 146
3.2.3. Az eukarióta citopazma, citoszkeleton 147
3.2.4. A gombamitokondrium 147
3.2.5. Endoplazmatikus retikulum 148
3.2.6. Golgi-készülék, vezikuláris rendszerek 149
3.2.7. A gombák sejtmagja és genetikai állománya 149
3.2.8. A gombák extrakromoszómális genetikai rendszerei: mitokondriális DNS, plazmidok 153
3.2.9. Eukarióta flagellum, ostor 154
3 3. A gombatest (tallusz) szerveződése, vegetatív és ivaros szaporítóképletek 155
3.3.1. Az élesztőgombák morfológiájának és életciklusának jellegzetességei 155
3.3.2. A fonalasgombák szerveződése, morfológiai és szaporodási
jellegzetességei 158
3.4. Humán kórokozó gombák, gombaellenes terápia 170
3.4.1. Gombák membránintegritására ható antibiotikumok 170
3.4.2. Az ergoszterol-bioszintézis gátlói 171
3.4.3. Gombák sejtfalszintézisére ható szerek 172
3.4.4. A nukleinsav-bioszintézis gátlói 173
3.4.5. Gombák sejtosztódására ható antibiotikumok 173
3.5. Gombamérgek, toxinogén gombák, mikotoxinok 173
3.6. Gombák nem patogén kapcsolatban 175
3.7. Gombák rendszerezése, gyakorlati szempontból fontos gombacsoportok 177
3.7.1. Kingdom: Protista 177
3.7.1.1. Phylum: Dictyosteliomycota (Dictyostel ium - szerű nyálkagombák) 178
3.7.1.2. Phylum: Acrasiomycota (Sejtes nyálkagombák) 179
3.7.1.3. Phylum: Myxomycota (Valódi nyálkagombák) 179
3.7.1.4. Phylum: Plasmodiophoromycota (Élősködő nyálkagombák) 180
3.7.2. Kingdom: Stramenopila 181
3.7.2.1. Phylum: Oomycota (Oospórás- vagy petespórás gombák) . 181
3.7.3. Kingdom: Fungi (Valódi gombák) 183
3.7.3.1. Phylum: Chytridiomycota (vízigombák) 183
3.7.3.2. Phylum: Zygomycota (járomspórás gombák) 184
3.7.3.3. Phylum: Ascomycota (aszkuszos- vagy tömlősgombák) ... 187
3.7.3.4. Phylum: Basidiomycota (Bazídiumos gombák) 200
TARTALOM 209

Témakörök