| Bevezetés | 3 |
| A mikrobiológia tárgya és felosztása | 3 |
| Néhány szó a mikrobiológia kialakulásáról | 4 |
| A legfontosabb baktériumcsoportok rendszerezése, alak- és sejttana | 7 |
| A baktériumok rendszerének problémája | 7 |
| Az Eubacteriales morfológiája és citológiája | 8 |
| Alak, méretek | 8 |
| Ostorok | 9 |
| A baktériumok sejtfala | 11 |
| A tok | 14 |
| A baktériumok protoplazmája | 16 |
| Az örökitő állomány morfológiája és osztódása | 20 |
| Rendellenes szaporodási módok | 22 |
| Az Eubacteriales legfontosabb genuszai és családjai | 23 |
| Actinomycetales | 22 |
| Myxobacteriales | 28 |
| Spirochaetales | 30 |
| Mycoplasmatales | 30 |
| A mikroorganizmusok növekedése és annak tényezői | 32 |
| A baktériumok és a gombák tenyésztéséről | 32 |
| Táptalajok | 32 |
| Sterilizálás | 33 |
| Tisztán való izolálás | 34 |
| Függőcsepp-tenyészet | 35 |
| A tenyészetek fejlődésének dinamikája | 35 |
| A sejtek sajátságai a tenyészet korának függvényében | 37 |
| Szinkron tenyészetek | 37 |
| A fonalas gombák tenyészeteinek fejlődése | 38 |
| Az ökológiai tényezők hatása a mikroorganizmusokra | 38 |
| Az oxigén és a redoxpotenciál hatásai | 38 |
| A viz (nedvesség) hatása | 39 |
| A hőmérséklet hatása | 40 |
| A mikroorganizmusok hő- és hidegtürése | 41 |
| pH-hatások | 42 |
| Fény- és ultraibolya sugárzás | 43 |
| Vegyi tényezők hatása a mikroorganizmusokra: tartósitó és fertőtlenitő szerek | 43 |
| A mikroorganizmusok élőhelyei | 44 |
| Az autotróf baktériumok anyagcseréje | 46 |
| Az autrófia fogalmáról | 46 |
| A fotoszintetizáló baktériumok | 47 |
| Általános jellemzésüök, családjaik | 47 |
| A fototróf baktériumok anyagcseréje | 48 |
| Kemoszintetizáló baktériumok | 51 |
| Kemoszintetizáló kénbaktériumok | 51 |
| A mikroorganizmusok szerepe a kén körforgalmában | 54 |
| Vasbaktériumok | 55 |
| Nitrifikáló baktériumok | 56 |
| Hidrogénbaktériumok | 57 |
| A heterotróf mikroorganizmusok anyagcseréje | 59 |
| A légzés és az erjedés fogalma | 59 |
| A valódi erjedések csoportositása | 59 |
| Etilalkoholos erjedés | 60 |
| Történet | 60 |
| Etilalkoholos erjedés | 60 |
| Történet | 60 |
| Etilalkoholos erjedést előidéző mikroorganizmusok | 60 |
| Az élesztősejt felépitése és szaporodása | 61 |
| Az etilalkoholos erjedés biokémiája | 64 |
| Az élesztők aerob és anaerob életmódjának biokémiai sajátságai | 65 |
| Az etilalkoholos erjedés gyakorlati alkalmazásai | 66 |
| Élesztőgyártás | 69 |
| Tejsavas erjedések | 71 |
| A tejsavas erjedések tipusai és az előidéző szervezetek | 71 |
| A homofermentativ tejsavas erjedés és gyakorlati alkalmazása | 71 |
| Heterofermentativ tejsavas erjedések | 73 |
| Silózás, káposzta- és uborkasavanyitás | 75 |
| Propionsavas erjedések | 76 |
| Vajsavas és aceton-butanolos erjedések | 76 |
| A szorosabb értelemben vett vajsavas erjedés | 77 |
| A vajsavas erjedések a mezőgazdaságban | 78 |
| Oldószer-gyártás Glostridium fajokkal | 79 |
| Hangyasavas erjedések | 80 |
| A nitrogéntartalmu anyagok anaerob erjesztése | 81 |
| "Oxidativ" erjedések és egyéb részleges mikrobiológiai oxidációk | 81 |
| Ecetsavas erjedés | 81 |
| Glükonsav mikrobiológiai termelése | 81 |
| Szetránvázas vegyületek részletes oxidációja | 81 |
| A mikroorganizmusok aerob légzése | 81 |
| A légzés bevezető szakaszai | 84 |
| Citrát-kör a mikroorganizmusokban. Az Aspergillus citromsavszintézise | 84 |
| Terminális oxidázok a mikroorganimusokban | 86 |
| A mikroorganizmusok légzési szubsztrátumai | 87 |
| Endogén és exogén szubsztrátumok | 87 |
| Különleges légzési szubsztrátumok | 87 |
| Poliszaharidok | 87 |
| Lignin | 89 |
| A szénhidrogének és származékaik bontása | 89 |
| Zsirok és viaszok bontása | 90 |
| Fehérjebontás | 90 |
| A mikroorganizmusok N-anyagcseréjének speciális kérdései | 91 |
| A levegő molekuláris nitrogénjének megkötése | 91 |
| Szabadon élő N2-kötő organizmusok | 91 |
| Szimbiontikus N2-kötő szervezetek | 93 |
| A N2-kötés biokémiai mechanizmusa | 95 |
| A virusok | 97 |
| Történet | 97 |
| A virusok kimutatása és szaporitása | 98 |
| A virusok mérete | 99 |
| A virusok kémiája, szerkezete és szaporodása | 100 |
| Fonalas nukleoproteid-virusok | 100 |
| Izodiametrikus nukleoproteid-virusok | 103 |
| Bonyolultabb izodiametrikus virusok | 103 |
| Bakteriofágok | 105 |
| A virusok sejtkárositó hatásai | 110 |
| Sejtdegenerációs elváltozások | 110 |
| A virusok szerepe a rosszindulat daganatok keletkezésében | 111 |
| Orvosi mikrobiológia | 114 |
| A mikroorganizmusok kórokozó voltának történeti felismerése | 114 |
| A megbetegedés létrejöttének feltételei | 116 |
| A patogenitás fogalma és tényezői | 117 |
| A virulencia fogalma | 118 |
| A virulencia tényezői | 118 |
| Szaporodás a gazdában, invaziv tényezők | 118 |
| Toxinok | 120 |
| A gazdaszervezet védekezése a kórokozóval szemben | 122 |
| A mechanizmusok csoportositása | 122 |
| A szervezet nem fajlagos védekező képessége | 123 |
| A specifikus immunitás jelenségei | 124 |
| A baktériumsejt antigénjei | 125 |
| Az antigén-antitest reakció tipusai | 126 |
| A szerzett immunitás kialakulásának utjai | 127 |
| Az aktiv immunizálás gyakorlata | 128 |
| Passziv immunizálás | 130 |
| Szimultán oltás | 130 |
| Az interferonok, mint a szervezet virus-elleni védekezésének eszközei | 130 |
| A fertőző betegségek kemoterápiája | 131 |
| A kemoterápia kezdetei | 131 |
| Az antibiotikumok | 133 |
| Függelék: A vitaminok gyártása mikrobiológiai uton | 138 |
| A legfontosabb emberpatogén kórokozók | 138 |
| Patogén kokkuszok | 138 |
| Bélbaktériumok | 141 |
| Corynebacterium diphtheriae | 143 |
| Mycobacteriumok | 143 |
| Egyéb nem spórázó baktériumok | 146 |
| Spórás baktériumok előidézte betegségek | 147 |
| Spirochaetales | 148 |
| Rickettsia prowaszekii | 150 |
| Emberpatogén gombák | 150 |
| Protoszoonok előidézte betegségek | 151 |
| Virusbetegségek | 152 |
| Függelék: Mikrobiológiai védekezés az állati kártevők ellen | 157 |
| A növények fertőző betegségei | 159 |
| A fetőző növényi betegségek gazdasági jelentősége | 159 |
| A gombás és baktériumos növénybetegségek terjedése | 160 |
| A fitopatogén mikroorganizmusok biológiai csoportositása | 161 |
| A fitopatogén mikroorganizmusok biológiai csoportositása | 161 |
| A fitopatogén mikroorganizmusok fertőzésének folyamata | 163 |
| A növény védekezése a fertőző mikroorganizmus ellen | 165 |
| Axenia a gombás és baktériumos fertőzésekben | 165 |
| A sejtek aktiv védekező reakciói | 166 |
| A hiperszenzitivitás mint védekező reakció | 167 |
| A gombás és baktériumos növénybetegségek helyi jellege | 168 |
| A kórokozó mikroorganizmusok hatásai a gazdára | 169 |
| Függelék: Az anyarozs termesztése | 170 |
| A virusos növényi betegségek általános sajátosságai | 171 |
| A növényi virusok gazdái | 171 |
| A növényi virusbetegségek terjedésének módjai | 172 |
| A virusbetegség tünetei | 173 |
| A növényi virusbetegségek elleni küzdelem módjai | 174 |
| A növény védekezése a virusokkal szemben | 175 |
| A mikroorganizmusok változékonysága és öröklése | 177 |
| Történet | 177 |
| A változékonyság formáinak csoportositása | 178 |
| Enzim-indukció és -represszió | 179 |
| A mikroorganizmusok mutációi | 183 |
| A genetikai rekombináció lehetőségei a mikroorganizmusokban | 185 |
| Az Eubacteriales rekombinációs jelenségei | 189 |
| Irodalom | 194 |
Folytatás Microsoft-tal