Előszó
A mi zászlónk
1948. május elsején impozáns felvonulással ünnepeltek Kaposvár dolgozói, a felvonulók közt a város nyomdászai. Kettős ünnepe volt ez a város nyomdászainak: egyrészt szólt ez május elsejének, a munka ünnepének, másrészt a lelkes nyomdásztársadalom ez alkalommal szentelte fel büszke címerét, a sasos nyomdász zászlót. A gyönyörű zászló után meneteltek a nyomdák dolgozói főnökeikkel. És két hét múlva, az emlékezés május elsejei felvonulás után, május 16-án, a centenáris év alkalmával, egész napos ünnepi műsorral tették emlékezetessé városunk nyomdászai e napot.
Könyvecskénket a zászlóavatás emlékének szenteltük, mégis engedtessék meg nekünk - ha csak pár mondattal is - hogy visszamenjünk a múltba, felidézve a nyomdatörténelem megyénket és városunkat is érdeklő és érintő eseményeit.
A nyomdászat atyjának Gutenberg Jánosnak a fellépését 1440-től számítjuk. És harminc év múlva, 1470-ben már találunk egy magyar, sőt somogyi vonatkozású nyomdászati eseményt: ez évben hívta Magyarországra Karai László prépost, Mátyás király kancellárja Hess Andrást Rómából. A honunkban működő első nyomda alapítója és anyagi feltételeinek előteremtője Karai László volt, megyénk szülötte, aki valószínűleg 1430-ban született Kára községben. (Akkoriban latinos helyesírással Karának írták). Hess Andrásnak minden oka megvolt arra, hogy a Chronica Hungarorum elkészültével a Karai Lászlónak szóló ajánlásában a többek közt a következőket írja:
"... a munkát, melyre vállalkoztam, nélküled sem megkezdeni, sem befejezni nem lettem volna képes."
A következő somogyi dátum 1832 november 7: ekkor jött városunkba Kaposvár első nyomdásza és nyomdaalapítója, Perger Sándor. Ez időtől fogva Kaposvár nem volt nyomda és ami ebből következik: nyomdász nélkül.
1879. január 12 a következő jeles dátum. A pécsi nyomdászkerület e napon megtartott évi közgyűlésén felvette tagjai sorába a Kaposvárról jelentkezett szaktársakat. Ezek közül emlékezzünk meg Kéthelyi (Weiss) Miksáról, aki városunkban ő volt az első szakszervezeti tag és az első szakszervezeti tisztségviselő. És ehhez még büszkén hozzátehetjük, hogy Kaposvár nyomdászhősei jó tizenöt-húsz évvel megelőzték a többi szakmai egyesüléseket.
És legalább a nevük említésével emlékezzünk meg a három kaposvári nyomdász-mártírról: Tóth Lajosról, Szalma Istvánról (1919), és Spitz Rezsőről (1942).
Vissza