Bevezetés | 13 |
A könyv megszületéséről | 13 |
Módszerem kialakulásáról | 14 |
A tanítómesterekről | 15 |
A szerző ars poétikája | 18 |
A magyar történelem néhány tanulsága | 19 |
A jelenkori történészek hibái | 21 |
Intelmek a társadalomtudósok számára | 21 |
Köszönet | 22 |
A különleges 20. század | 25 |
A megsokszorozódások százada | 25 |
A népesség túlszaporodása | 26 |
Az életkor megkétszereződése | 27 |
A jólét tömegessé válása a fejlett országokban | 29 |
Az árutermelés megsokszorozódása | 29 |
A gazdagság megtöbbszöröződése | 30 |
A szellemi vagyon és a tőke megháromszorozódása | 31 |
A kultúra és a tudomány megsokszorozódása | 32 |
Sokszorosára nőtt az emberek térbeli mobilitása | 33 |
A felszabadulások százada | 34 |
A fogyasztói társadalom kialakulása | 34 |
A nők felszabadulása | 35 |
A gyermekek felszabadulása | 36 |
Az éhség legyőzése | 37 |
A biológiai felszabadulás | 37 |
Az állampolgár polgár lesz | 39 |
Kis ország polgárának lenni jó | 39 |
A nagy fordulatok százada | 41 |
Az ország differenciálódása | 41 |
A világ tizede még soha nem volt ilyen szegény | 42 |
Megfordul az arány katonák és vagyonőrök között | 42 |
Fordulat a tömegtermeléssel szembeni igényekben | 44 |
Fordulat a személyes szolgáltatások terén | 46 |
A problémamegoldó szolgáltatás felvirágzása | 48 |
Egy előny hátránnyá válik | 50 |
Fordulat a politika és a háború hadszínterein | 51 |
A szovjet mumus előnye az USA számára | 52 |
Az imperializmus drága és önpusztító lehet | 54 |
Gazdasági integráció és kulturális elkülönülés | 55 |
Az USA délkeletről északnyugatra fordult | 56 |
Fordulat a városiasodásban: urbanizációs fekélyek kialakulása | 57 |
A nemzeti államhatárok jelentőségének csökkenée | 58 |
A személyi tulajdon győzelme | 59 |
A piacra termelés helyett megrendelésre termelés | 60 |
A szellemi tőke felértékelődése | 61 |
A szellemi tőke szűkösség válása | 62 |
A minőségi munkaerő felértékelődése | 62 |
Hiány a jó és drága, de felesleg a rossz és olcsó munkaerőben | 63 |
A származás és az öröklés jelentőségének csökkenése | 63 |
A vallás jelentőségének csökkenése a fejlett világban | 64 |
Hűtéstechnikai forradalom | 65 |
Hangulati forradalom: a pesszimizmus kora | 65 |
A gyarmati rendszer értelmetlenné válása | 66 |
Fordulat a komparatív előnyökben | 67 |
Fordulat a (fél)perifériák sorsában | 68 |
Csapás az olcsó munkaerőre | 68 |
Csapás a fejletlen infrastruktúrájú térségekre | 68 |
Csapás a fejletlen belső piacú országokra | 69 |
A takarékos puritanizmus hátrányossá válása | 69 |
A történelmi szerencse forgandó | 70 |
Kultúra és szabadidő | 71 |
A nagy megújulások százada | 74 |
A 20. század elejének nagy kulturális forradalma | 74 |
A politikai harc elmélete is megújul | 75 |
A 20. század minőségi változásai | 76 |
A szabadidő sokrétű kiaknázása | 76 |
A szükségletek közvetlen kielégítése | 77 |
Világnyelv és nemzeti nyelvek | 77 |
A kisebbségek (új) sorsa | 78 |
Az állam kétszer is megújul | 79 |
A vállalkozói és a társadalmi érdek eltávolodása | 79 |
A közgazdaságtan megújulása elmaradt | 83 |
A vajúdó 20. század | 88 |
A fogyasztói társadalom helyett háborúzás és fasizálódás | 88 |
A kommunista-fasiszta út oka a félperifériákon | 90 |
A félperifériákat fellendítő vasút | 91 |
Forradalmasító folyamatok a félperifériákon | 91 |
A kommunizmus | 92 |
A kommunizmus érdemei | 93 |
A kommunista modernizálás eredményei | 93 |
A kommunizmus és a marxizmus történelmi megítélése | 95 |
A marxizmus történelmi szerepe | 95 |
A kommunizmus mint vallás és prófétája Marx a messiás | 95 |
Nyugat-Európa mint az új tanok színtere | 96 |
Európa kereszténnyé válása | 96 |
A keresztény (majd protestáns) Európa felemelkedése | 97 |
A kommunista ideológia mint a fogyasztói társadalom megalapozója | 97 |
A marxizmus a nyugati világban | 98 |
Marxizmus az orosz birodalomban | 99 |
A marxizmus keresztény gyökerei | 100 |
A marxizmus a perifériákon | 101 |
A legnagyobb vallás a kommunizmus volt | 101 |
A kommunista siker oka | 102 |
A kommunista tanok két nagy fogyatékossága | 103 |
A konnunizmus építő rombolása | 103 |
A török példa | 104 |
A kommunizmus haladó kelet-európai szerepe | 104 |
A kommunizmus haladó szerepe a Szovjetunióban | 105 |
Kína nem ellenpélda | 105 |
A kommunista kísérlet eredményessége | 106 |
Akiket a nyugati demokráciák adtak oda a sztálinizmusnak | 107 |
Oroszország világpolitikai jelentősége | 109 |
Oroszország magyar szemmel | 109 |
Oroszország és Jalta | 110 |
Kinek volt szüksége a Szovjetunióra? | 111 |
Verseny Oroszország kegyeiért | 112 |
A fasizmus | 115 |
A szovjet gyakorlat taszító hatása | 115 |
A nemzeti jelleg tagadása | 116 |
A magántulajdon irreális mértékű és erőszakos felszámolása | 116 |
A fasizmus kialakulási helye | 116 |
A fasizmusok veszélyessé válása és bukása | 117 |
A fasizmusok történelmi megítélése | 117 |
A japán fasizmus | 117 |
Az argentin fasizmus | 118 |
A fasiszta sikerek okai | 118 |
A fasiszta tábor katonai erősségei | 119 |
A hatékony fasiszta katonai erő összeroppanásának okai | 121 |
Ahol a kommunizmus vagy fasizmus progresszív volt | 122 |
Jóléti társadalmak békés kialakulása | 125 |
A svájciak mutattak példát | 126 |
A skandináv példa | 127 |
A tiroli példa | 127 |
Az észak-amerikai átalakulás feltételei és okai | 130 |
A nagy politika hatalom hiánya alkotóvá tesz | 131 |
A 20. században a nemzeti határok értelme megszűnik | 133 |
Békés együttélés a népek kohójában | 134 |
Az Egyesült Államok szerencséje | 135 |
A New Deal világhatalmat teremtett | 136 |
A New Deal előtti észak-amerikai társadalom | 136 |
A New Deal eredményei | 137 |
A makrogazdasági egyensúly nem bízható a piacra | 138 |
A New Deal és a sikeres mezőgazdasági reform | 139 |
Keynes és a New Deal | 140 |
A New Deal megerősödése a II. világháború alatt | 141 |
A New Deal befejezéődése és világtörténelmi jelentősége | 142 |
A második világháborút megnyerők is átalakultak | 143 |
A győztes Anglia beteg lett | 144 |
A kísérletek véres megmérkőzése: a II. világháború | 145 |
A győztesek, akik minden háborús céljukat elvesztették | 146 |
A vesztesek, akik a legtöbbet nyerték | 149 |
A két világháború kedvező hatásai | 151 |
A haladás zászlóvivői | 152 |
A klasszikus imperializmusok bukása és átalakulása | 153 |
A század három óriása | 159 |
A három óriás: Lenin, Roosevelt és Mao | 159 |
A többi jelölt | 160 |
Hitler | 160 |
Churchill | 162 |
Gandhi | 163 |
Sztálin | 164 |
De Gaulle és Adenauer | 165 |
Lenin | 165 |
Roosevelt | 166 |
Mao | 168 |
A történészek tévedése | 169 |
Jalta a világpolitikai következményei | 170 |
Sorsunk Európában | 176 |
A honfoglalás viszonyai Európában | 176 |
A török terjeszkedés európai megítélése | 180 |
A mi 20. századunk | 183 |
Előzmény: az elhibázott kiegyezés | 183 |
20. századi első ötven évünk (dióhéjban) | 187 |
20. századi második ötven évünk | 190 |
A kollektivizálásról | 190 |
A mezőgazdasági nagyüzemek | 192 |
A mezőgazdasági kisüzemi és szabadidős gazdálkodás | 193 |
A nagyüzemek és a falusi infrastruktúra | 195 |
Nagyüzemi szigetek az agráriumban | 195 |
A mezőgazdaság jelentősége Magyarországon | 196 |
A falu várható felértékelődése | 197 |
A falu visszaesése a rendszerváltás után | 197 |
A kiszámíthatatlan történelem | 198 |
A magyarországi szocializmus megítélése | 201 |
Éretlenség a hazai demokratikus fejlődésre 1945-ben és 1956-ban | 203 |
A szovjet szuronyokra támaszkodó demokratizálódásunk | 204 |
A biztos fix melletti vállalkozás falun | 205 |
Polgárosodás alulról | 205 |
A család és hétvégi házak történelmi jelentősége | 207 |
Történelmünk nagy fordulói az elmúlt ötven évben | 208 |
A török és a szovjet megszállás történelmi párhuzamai | 209 |
Történelmi párhuzam a németalföldi pogárosodássa | 210 |
Két gyorsfénykép: Rajk László és Kádár János | 211 |
Jelentéktelen jelentős emberek | 214 |
A magyar vezetés színvonala a két háború között | 217 |
A magyar vezetés szellemi szintje 1945 óta | 218 |
A Németh-kormány egy közgazdász szemével | 222 |
A népiesek harmadik hulláma | 225 |
Magyarország és régiója: gazdasági lemaradás mélyebb okai | 232 |
Mindennek a szocializmus volt az oka? | 233 |
A Nyugat érdektelensége | 235 |
Esélyünk a relatív fejlődésre | 238 |
A felzárkózás feltételei | 241 |
Merre tovább Közép-Európa? | 250 |
A nyugat-európai eszmék keletre való terjedésének hullámai | 250 |
Kereszténység | 251 |
A reneszánsz | 253 |
Protestanizmus | 254 |
Felvilágosodás | 256 |
A kapitalizálódás kedvelő feltételei | 258 |
A marxista és szocialista ideológia forradalmai | 260 |
A fogyasztói társadalom vonzása | 262 |
A nemzeti értékek újból fontosság válnak | 263 |
Európa ébredezik | 267 |
Néhány jó tanács magyar politikusoknak | 269 |
Magyarországon újból hiánygazdaság van | 269 |
Kell-e Marshall segély? | 272 |
A félelem rossz tanácsadó | 273 |
Legyél bátrabb, mint pénztárcád | 275 |
Három választás tanulságai | 277 |
Miért nem követjük a csehek példáját? | 279 |
A 20. század új világgazdasága | 283 |
A jelenkori világgazdaság karaktere | 283 |
A jelenlegi komparatív előnyök | 284 |
A gyarmati rendszer megszűnésének gazdasági okai | 284 |
A félperifériák külkereskedelme | 284 |
A félperifériák eladósodása | 285 |
A tulajdonviszonyok megváltozása | 286 |
A tőkések kisajátítása a mezőgazdaságban | 287 |
A tőkés tulajdon térvesztése az iparban | 287 |
A hazai lakástulajdon példája | 288 |
A nagyvállalati tőkés tulajdon térvesztése | 289 |
A termelőerők sokszektorúvá válása | 289 |
Fogyasztói társadalom jellemzői | 290 |
A tudáson alapuló hatalom | 290 |
A romantikus szocialisták és a munkás-önigazgatás | 291 |
A munkaadó és a munkavállaló pozíciója megfordul | 291 |
A tudás függetlenséget ad | 292 |
Értetlenség a minőségi változásokkal szemben | 293 |
Az iparosítás tévútjai | 293 |
A korszerű felépítmény sajátosságai | 294 |
A tudat manipulálása | 298 |
Az osztogató hatalom élvezete | 299 |
Fedezet nélküli állami pénzteremtés | 300 |
A fedezet nélküli pénz költségvetési szerepe | 300 |
Az infláció pozitív oldalai | 301 |
Az árstabilitás szocialista tévútja | 301 |
Az állami bürokrácia szükségessége | 302 |
A Nagy Válság oka az államhiány volt | 303 |
A felvilágosult abszolutizmusok a félperifériákon | 303 |
Ma már egyre kevesebb államra van szükség | 304 |
A költségvetés százada | 304 |
A pénz már nem áru | 305 |
A modern pénz feltalálása a félperifériákon | 306 |
Az USA letérése az aranyalapról | 306 |
A kapacitás-kihasználás követelménye | 307 |
Az adók és a bérjárulékok | 307 |
A káros differenciálódás csökkentése újraelosztással | 308 |
Az adóztatás és az állami eladósodás ötvözése | 308 |
Az állam mégis elhal | 309 |
A fogyasztói társadalom hadserege | 311 |
Gazdaság és erkölcs | 314 |
Humanizálódott a gazdaság | 317 |
A szűkös természeti adottságok a sikerországokban | 318 |
A drága munkaerő is sikerfeltétel | 319 |
A fogyasztás fontossága | 321 |
A történelem nagy öncélú foglalkoztatási erőfeszítései | 322 |
A fogyasztási irracionalitás | 323 |
A munkaerő-kapacitás kihasználtsága | 325 |
A modern gazdaság motorja az optimizmus | 326 |
Mitől lesz gazdag egy ország | 327 |
Miért kell támogatni a mezőgazdaságot? | 329 |
A gazdaságpolitikai háromszög | 336 |
Az egypólusú hatalom kora lejárt | 337 |
Új típusú társadalom | 340 |
Figyeljünk jobban Kínára! | 345 |
A 21. század felé | 351 |
A civilizációs tulajdonságok szerepe | 351 |
A nyugat-európai puritán civilizáció példája | 352 |
A közép-európai individualista civilizáció példája | 352 |
A mediterrán civilizáció példája | 353 |
A kelet-európai vagy pravoszláv civilizáció | 354 |
A civilizációs és a kulturális örökség felértékelődése | 355 |
A puritán népek erős és gyenge oldala | 355 |
A puritán és individualista országok közötti munkamegosztás | 356 |
Az individualizmus várható felértékelődése | 357 |
A többi civilizáció várható relatív lemaradása | 357 |
A német puritán-individiuális munkamegosztás | 358 |
A mediterrán civilizáció kedvezőtlenné válása | 358 |
Civilizációs (észak-déli) munkamegosztás | 358 |
Észak-Amerikában | 359 |
Jövő a jelenben - sport, zene, szállítás | 363 |
Vissza a természetbe | 368 |
A sok levéltől még a fákat sem látják | 368 |
Utószó: Ki vagyok én? | 370 |
A családi háttér és életút | 370 |
Iskolai életút | 372 |
Világnézetemről | 373 |
A II. világháború viharában | 375 |
A politikai életút kezdetei | 376 |
Szakmai indulás | 377 |
Emberség az embertelenségben | 377 |
A "Gazdasági Reform" mint "bucharinista főrmedvény" | 379 |
Meditáció a forradalmiságról | 380 |
1956 viharában | 380 |
Meditáció az 56-os forradalomról | 382 |
1956 után | 384 |
Közgazdászi életút | 385 |
A második házasság és Bakony | 386 |
"Fő a mellékes" kora | 387 |
Németh Miklós tanácsadójaként | 388 |
Parasztpárti élmények | 389 |
A tervhivatali és pénzügykutatói múlt | 389 |
Csalódásom a rendszerváltásban | 390 |
Késői kijutás a nagyvilágba | 390 |