A meztelen táncos

Előszó

Részlet:
"Reggel kilenc óra volt. A szolgák már befejezték a földszinti termek takarítását. Fehér zubbonyban és fehér kötényben az utolsó porszemeket törülték le a nagy elfogadóterem antik, aranyfaragású bútorairól. A dívánok és karosszékek damasztja, mind be volt takarva fehér vászonleplekkel, hosszúnyelű tollseprőjükkel még-egyszer felnyúltak a csillárok és mensolák közé. Megrázták az ablaknál. Nem jött por belőle. Minden rendben volt. összeszedték a fehér vásznakat, gondosan összehajtogatták, egy; puha kefével végigszaladtak a bútorok selymén, aztán még egy pillantást vetettek a dívánok és consolok alá.
Nem, minden rendben volt, mind a három nagy szalonban, ahol előző este fogadás volt, hangverseny és egy kis tánc. De még hátra volt az ebédlő, a dohányzószoba és a könyvtár, a túlsó oldalon, a park felől. Odaindultak.
Ebben a percben megjelent az ajtóküszöbön a kis ráncos arcú ember, szürke ruhájában, mely olyan volt, mintha darócból készült volna - és vizsla szemeivel gyorsan befutotta a termet.
A két szolga mereven megállt az ajtóban és várt.
A terem elég nagy volt ahhoz, hogy észrevétlenül odasúghassa egyik a másiknak:
- Az eunuch! Keresi a pókhálókat!
- Rendben vagytok hát? - kérdezte a szolgákat, mikor szeme befutotta az egész termet - és a másik kettőben is?
- Igenis, signor maggiordomo - mondta az egyik gúnnyal.
- Eunuch - súgta megint a másik.
A kis ember átment a másik és a harmadik terembe és pár perc múlva visszajött komoly arccal, s a jobb kezében a két apró ujja között egy hajszálat hozott magával.
- Ez? - kérdezte a szolgák felé tartva. - Az egyik karosszék brokáttámláján találtam. Ott virított. Ti nem vettétek észre?
- Bocsánat signor maggiordomo, nem vettük észre.
A törpe odament az ablakhoz és a hajszálat kilógatta a levegőbe és lesodorta ujjairól.
- Jól van - mondta aztán, mikor visszajött és szemét végigfuttatta a képek keretein, nem lát-e port rajtuk - most hát tovább mehettek.
A két szolga kiment és az ajtó mögött némán összenevettek.
Kispipin ekkor fölment az emeletre, ahol a hálószobák voltak.
Itt még nagy csönd volt. A folyosó ablakai a vastag barna függönyökkel, le voltak függönyözve. Kispipin megállt az egyik ajtó előtt és hallgatózott. Odabenn mély csönd volt. Ekkor tovább ment és megállt egy másik ajtó előtt." Vissza