Fülszöveg
Az elmúlt fél évtizedben az ország különböző tudományos műhelyeiben végzett kutatások rávilágítottak arra, hogy a rendszerváltás során bekövetkezett társadalmi változások sajátos folyamatokat indítanak el a falusi térségekben. Ezekre a kihívásokra a különböző falusi térségek eltérően reagálnak, ami az egyes kistérségek közötti különbségek további növekedéséhez vezet.
A Kelet-Közép-Európában bekövetkezett gyors politikai és gazdasági átalakulás a magyar falvak többségét, illetve a falusi lakosság jelentős rétegeit, társadalmi csoportjait sokkszerűen érintette és válságos állapotot idézett elő.
A falusi térségekben a felgyorsult társadalmi változásoknak tudományos kutatása - az anyagi és szellemi kapacitás hiányában - csak részben valósul meg. Pedig egyaránt égetően szükség van a dinamikusan fejlődő és a leszakadó, valamint a példamutató összefogáson alapuló helyi társadalmaknak és az értelmetlen gyanakvás, irigység következtében az utolsó kis lehetőséget is elszalasztó falusi...
Tovább
Fülszöveg
Az elmúlt fél évtizedben az ország különböző tudományos műhelyeiben végzett kutatások rávilágítottak arra, hogy a rendszerváltás során bekövetkezett társadalmi változások sajátos folyamatokat indítanak el a falusi térségekben. Ezekre a kihívásokra a különböző falusi térségek eltérően reagálnak, ami az egyes kistérségek közötti különbségek további növekedéséhez vezet.
A Kelet-Közép-Európában bekövetkezett gyors politikai és gazdasági átalakulás a magyar falvak többségét, illetve a falusi lakosság jelentős rétegeit, társadalmi csoportjait sokkszerűen érintette és válságos állapotot idézett elő.
A falusi térségekben a felgyorsult társadalmi változásoknak tudományos kutatása - az anyagi és szellemi kapacitás hiányában - csak részben valósul meg. Pedig egyaránt égetően szükség van a dinamikusan fejlődő és a leszakadó, valamint a példamutató összefogáson alapuló helyi társadalmaknak és az értelmetlen gyanakvás, irigység következtében az utolsó kis lehetőséget is elszalasztó falusi közösségeknek a tudományos elemzésére.
A tudomány a valóság alapos feltárása révén juthat el a lehetséges megoldások és azok következményeinek feltárásához, ilyen úton járulhat hozzá a politikai döntések előkészítéséhez.
A Pécsett kétévenként sorra kerülő, immáron hagyományos falukonferenciákat azért szervezzük, hogy egybegyűjtsük és megszólaltassuk a magyar falu és vidék iránt elkötelezett különböző nézetű tudományterületek képviselőit.
Az eddig megtartott három falukonferencia között folyamatosság van. Az első és második falukonferenciának a címei is hasonlóak voltak: „Válság és kiút", illetve „Kiút a válságból".
E két falukonferencián kerestük a válságból kivezető utakat és időközben kikristályosodott, hogy a kivezető utak a vidékfejlesztés irányába kereshetők. Ennek szellemében született meg a harmadik falukonferenciánk címe: „A mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig".
A vidékfejlesztés nemcsak a falusiak érdeke, hanem a városiaké és az egész társadalomé is. Nyugat-európai példák mutatják, hogy a legjobb és legolcsóbb környezetvédelem maga a mezőgazdálkodás.
Vissza