A mezőgazdasági ut-, vasut- és hidépités
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A mezőgazdaság szoros összefüggésben van a közlekedéssel, a térbeli távolságok legyőzésével, s emennek fejlettségétől függ sok tekintetben amazé is. A közlekedési eszközök hálózata, mint...
Tovább
Előszó
A mezőgazdaság szoros összefüggésben van a közlekedéssel, a térbeli távolságok legyőzésével, s emennek fejlettségétől függ sok tekintetben amazé is. A közlekedési eszközök hálózata, mint közgazdasági szervezet, teljes mértékben csak akkor felelhet meg hivatásának, ha annak minden egyes szála, fontosságához mérten, mindenkor forgalomra képes. Mert nem tökéletes a forgalmunk, habár gyorsan járó gőzösök viszik is áruinkat a távoli piaczokra, ha a rossz utak miatt gyakran nem vagyunk képesek terményeinket a határból kiszállitani.
A mezőgazdasági utak és vasutak szolgálnak a gazdálkodás területén belül a forgalom eszközlésére, s jelen munkának az a czélja, hogy felhivja a gazda figyelmét a tökéletesebb gazdasági közlekedés előnyeire s megismertesse vele a műszaki munkálatokat, melyek a közlekedési eszközök czéltudatos javításánál és berendezésénél előfordulnak. Az utakkal az első rész, a vasutakkal a második rész foglalkozik. A hidak teszik a legfontosabb müépitményeket az utakon és vasutakon, ezért a harmadik rész azokat külön állóan tárgyalja.
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettől ezen munka megírására nyert megtisztelő megbízatás értelmében kiterjeszkedtem a jövedelmezőség kiszámítására is, melynek segítségével minden egyes esetben elbírálhatjuk, hogy a gazdasági ut vagy vasút megépítésébe fektetett tőkét kamatoztathatja-e kellően a megtakarítás a szállítási költségekben, mely a jobb közlekedéstől várható.
Vissza
Tartalom
Előszó . . . . . . . . . . ... .. . . . V
Első rész. Utépítés.
I. Fejezet, Általános fogalmak.
1. A mezőgazdasági utak haszna 3
2. A közúti járómüvek 4
a) Az alkatrészek, b) A méretek
3. A közúti járómü mozgásánál fellépő ellenállások. 9
a) Vizszintes utpályán. b) Lejtős utpályán
4. A vonóállatok munkaképessége 17
A vontatásnál végzett munka. A ló vonóereje, sebessége, munkaideje.
Maschek-féle erőképlet. A vonóállatok munkateljesítménye.
5. A gazdasági utak jövedelmezősége 23
II. Fejezet. Az útépítés tervezése.
I. Az utnyom megválasztása . 26
1. Az útvonal iránya . . . . . . 27
a) Sik földön, b) Dombos és hegyes vidéken.
2. A pályaszin fekvése. . . . . 33
a) A terep hossz-szelvény. b) A terep keresztszelvény.
3. A terepszelvények felvétele 38
Lejtszinmérés. Szintmérő lécz. Szintező kereszt.
4. Az útvonal kifejtése. . . . . . 42
5. Az ut hossz szelvénye . .. . . 46
a) A mértekadó és a megengedhető legnagyobb emelkedés, b) A lejtés
elosztása.
6. Az ut keresztszelvénye 50
a) Az útkorona. Nyári ut. Az útpálya szélessége. Az utpálya domborusága
b) Az uttest rézsűi c) Az utiárkok.
7. A földmunka kiszámítása . 56
a) A feltöltés és bevágás kiszámitása. b) A földtömegek szállítási távolságának kiszámítása.
8. Az útpálya kanyarulatai . . . . 64
a) A megengedhető legkisebb görbületi sugár. b) A kanyarulatok ki-
tűzése. c) A szerpentina megszerkesztése és kitűzése
II. Az utépitö munkák költségelése 73
I. Az ut alépítménye, a) a földmunka, b) a müépitmények. II. Az
ut felépítménye. III. Egyéb létesítmények az úttesten.
III. Fejezet. Az utépités végrehajtása.
I. Az utnyom kitűzése 74
II. Az ut alépitménye.
A) A földmunka végrehajtása.
1. A talajkutatás 76
2. A talaj lazítása 77
a) Kézi szerszámmal, b) Repesztéssel.
3. A leásott anyag elszáliltása 79
a) Az átlapátolás. b) Targonczával való szállítás, c) Szekérrel való
szállítás, d) A targonczával való szállításnak összehasonlítása a szekérrel való szállítással, e) Lovas talyigával való szállítás, f) Kézi buktató
talyigával való szállítás, g) Vaspályán kézi vagy lóerővel való szállítás.
4. A bevágás és feltöltés készítése
Réteges feltöltés. Homloktöltés. Oldaltöltés. Talaj lazulása.
5. A bevágás biztosítása 85
Szivárgó barázda. Szivárgó árok. Rözsefal.
6. A töltés biztosítása . . . . 88
B) Az úttest elkészítése.
1. Az útkorona 90
2. Az utrézsük 91
a) A bevetés, b) A gyepboritás. c) A beültetés, d) A sövényfonás.
e) A kövezés.
3. Az utiárkok 93
C) A müépítmények.
1. A támasztó falak 94
2. Építmények az úttest biztosítására a folyóvíz ellen 95
a) A kövezés, b) A sövényfonás, c) A rözseboritás. Köves rözsekolbász.
d) A partbiztositás. e) A partfal (kő- és fafal).
III. Az ut felépítménye.
A) A földutak.
1. Homoktalajban 101
2. Agyagtalajban 102
3. Láptalajban 102
B) A kavicsolt utak
1. A makadámozott ut 103
Zúzott kavics. Hengerelés. Hintő anyag.
2. Rakott köalapos ut 107
Alapburkolat. Szélkövek. Kavicsolás.
3. Kavicsut 110
Folyamkavics. Gödörkavics.
C) Kövezett utak.
1. A szabálytalan kövezet 112
2. Szabályos kövezet 114
Koczka. Félkoczka.
D) A pengő téglaut 115
E) A kavicsolt és burkolt utak összehasonlítása 117
Vontatás. Épités. Fentartás.
F) Egyéb utak.
1. A dorongut 119
2. A pallóut 120
3. A rözseut 120
4. A vassalak-ut 121
IV. Egyéb létesítmények az úttesten.
1. Kerékháritók 121
2. Karfa 122
3. Távolság jelzők és utmutatók 122
4. Faültetések 122
Gyümölcsfák. Erdei fák.
5. A sövényültetés 124
IV. Fejezet. Az utak fentartása.
1. A földút fentartása 124
2. A kavicsolt ut fentartása 126
a) Az útpálya tisztántartása, b) A kavicsterités kiegészítése.
3. A kövezett ut fentartása 129
4. A pengő téglaut fentartása 130
5. Az úttest többi alkatrészeinek fentartása 131
V. Fejezet. Az utak közigazgatása.
A közutak 132
A mezei közös dülö utak 134
MÁSODIK RÉSZ. VASÚTÉPÍTÉS.
I. Fejezet. Általános fogalmak.
1. A mezőgazdasági vasutak beosztása 139
Helytmaradó mezei vasút. Hordozható mezei vasút.
2. A vasúti járómüvek 141
Kocsialj. Kerék. Tengely. Kerékpár. Csapágy. Kocsikeret. Kocsiszekrény. Forgó csapos kocsialj. Szekérvasut.
3. A vasúti kocsik mozgására gyakorolt ellenállás 147
4. A vontató erö a sínpályán 148
a) Az emberi erö. b) Az állati erö. c) A gőzmozdonyüzem. A gőzmozdony. A mozdony vonóereje, d) A villamos üzem.
II. Fejezet. A helytmaradó mezei vasút.
1. A vasútvonal vezetése 159
2. A vágányszélesség 161
3. Az alépítmény 163
4. A felépítmény.
A vágány
a) A sinek. b) A talpfa, c) A sin megerösitése a talpfára Sinszeg
Sincsavar, d) A sinek összeillesztése. Talpas illesztés. Szabad illesztés.
B) Az ágyazat 168
C) A vágánykeresztezés
Sarokpontok. Könyöksinek. Vezető sinek.
D) A vágánykapcsolás 170
a) A kitérő 170
A tolósines váltó. A csucssines váltó. A szilárd váltó.
b) A forditó korong .174
E) Az utátjáró 175
5. A vágány fektetése 176
Talpfakiosztás. Terjeszkedő hézag. Sinek összeillesztése. Vágánymérő.
Tömő csákány. Vágánybővités. Sinmagasitás.
III. Fejezet. A hordozható mezei vasút.
1. A vágányjárom 179
Egyenes, görbe és ferdény járom. Könnyű és nehéz hordozható vasút
a) A vágányszélesség. b) A sinek. c) A talpak. I. Az aczéltalp. 2. A
fatalp.
2. A vágányjárom szerkezete 184
a) Decauville-féle szerkezet, b) Dollberg-féle szerkezet, c) Orenstein és
Koppel-féle szerkezet. Szögletes hevederek. Sinsaru. d) Neitsch-féle
szerkezet, e) Fedőlemezzel való szerkezet. -
3. A hordozható keresztezés 187
Ferde és derékszögü keresztezés. Felfutó keresztezés.
4. A hordozható kitérő 188
Felfutó kitérő
5. A hordozható fordító korong 190
Felfutó forditó korong. Forditó lemez.
6. A hordozható útátjáró 190
7. A nyeregjárom . ...:...191
IV. Fejezet. A mezei vasút elrendezése, jövedelmezősége és közigazgatása.
1. A helytmaradó mezei vasút alkalmazhatósága. . . . . . 191
a) A vasút elrendezése, b) a vasut jövedelmezősége
2. A hordozható mezei vasút alkalmazhatósága 196
3. A mezei vasutak közigazgatása 198
Közigazgatási bejárás. Építési engedély. Műszaki bejárás.
HARMADIK RÉSZ. HÍDÉPÍTÉS.
I. Fejezet. Általános fogalmak.
1. A hidak beosztása 208
2. A hid nyilásának megállapítása 205
Átfolyó szelvény. Viztömeg. Vizsebesség. Csapadékterület.
3. A hid helyének megválasztása 209
4. A hid szélessége 210
5. A czölöpök beverése 210
Kézi verőkos. Istrányos czölöpverő.
6. A hidfalazatok alapvetése 212
Jó talaj. Rossz talaj. Alapmélység. Alapárok dúczolás. Szádfal. Vizfogó gát. Vizmerités Természetes alapvetés. Mesterséges alapvetés. 1) Alapvetés homoktöltésre. 2) Alapvetés betonra. 3) Alapvetés rácsozatra. Talprács. Czölöprás. Talajsürités. 4) Alapvetés kőrakással.
II. Fejezet. A vízáteresztők és hidak szerkezete.
1. Az utteknö 219
2. A vizáteresztök.
a) A csöáteresztök . . 219
Facső. Vascső. Égetett agyagcső. Czementcső. Csömöszölt beton
csőáteresztő.
b) A kölapos áteresztő 223
3. A fahidak.
A) A fahíd alátámasztásai 225
a) A hidjárom. A parti járom. A mederjárom.
b) A falazott hidfő. A falerősség táblázata.
B) A fafelszerkezet 229
Tartó gerendák. Tartógerendák erőssége. Egy nyilásu és kétnyilásu
hid. Hidlás. Uti hidak. Vasúti hidak.
4. A boltozott hidak.
a) Kő- és téglaboltozott híd 234
Félkőrboltozat. Körszeletboltozat. Boltozaterősség táblázata. A
boltozatállvány.
b) A betonhid 238
5. A vasgerandahld 239
6. A hidak fentartása 240
7. A hidak közigazdatása 241
FÜGGELÉK.
A munkaegységárak 245
Segédtáblázatok, kiszámított utkeresztszelvények 248
Árok keresztszelvények területei 256
Költségvetés 257
Tervrajz 258
Tömegtáblázat (mint melléklet)
Métermértékek rövidített jelzése 259
Sulytáblázat különféle anyag-okról 260