A mezőgazdasági termőföld gazdasági értékelése

Tartalom

Előszó 9
I. A MEZŐGAZDASÁGI FÖLD PÉNZBENI ÉRTÉKELÉSÉNEK CÉLJA ÉS SZÜKSÉGESSÉGE A KAPITALIZMUSBAN ÉS A SZOCIALIZMUSBAN 13
1. A földre vonatkozó jogi szabályozás jelentősége és történelmi
szerepe 13
a) A termelőszövetkezeti földtulajdon megteremtésének jelentősége hazánkban 16
b) A mezőgazdaságból kisajátítás révén kivont földek visszterhességére vonatkozó jogi rendelkezések a szocialista országokban 18
2. A termőföld pénzbeni értékelésének alapvető céljai 22
a) Hozadéki érték, illetve ingatlanérték megállapítása földadókivetés, illetve jövedelemszabályozás céljából 22
b) A földárak (földbérleti díjak) allokációs funkciója 25
c) A földtőke részesedésének problémája a mezőgazdaság összes vagyonában 34
3. A föld pénzbeni értékelésének egyéb lehetséges céljai 40
II. A FÖLD GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSÉNEK A TÁRGYA ÉS KRITÉRIUMRENDSZERE 43
1. A föld gazdasági értékelésének a tárgya 43
a) A termőföld helyhez kötöttsége 44
b) A termőföld újra-nem-termelhetőségének értelmezése 45
c) A föld elpusztíthatatlanságának kérdése 46
d) A termékenység mint a mezőgazdasági termőföld legjellemzőbb sajátossága 47
2. A föld gazdasági (pénzbeni) értékelésének kritériumrendszere 50
a) A földértékelés kritériumrendszere a tőkés termelési viszonyok között 50
b) A földértékelés kritériumára tett javaslatok a szocialista országok közgazdasági irodalmában 65
c) Az értékelési kritériumokkal kapcsolatos javaslatok kritikai elemzése 91
III. A FÖLD GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSÉVEL FOGLALKOZÓ MÓDSZERTANI JAVASLATOK A POLGÁRI ÉS A MARXISTA KÖZGAZDASÁGI IRODALOMBAN 62
1. Földértékelési módszerek a tőkésországokban 62
a) A földadókivetéssel kapcsolatos földárszámítás problémája 62
b) A bérleti díjak alapján történő földárszámítás problémája 63
c) A földárszámítás metodikája a tőkésországokban 67
2. A föld relatív gazdasági (pénzbeni) értékelésének módszertani
problémái a szocialista országok közgazdasági irodalmában 60
3. A földárszámításra vonatkozó módszertani javaslatok áttekintése a szocialista országok közgazdászainak munkássága alapján 78
a) A földnek „marxi értelemben" vett értéket tulajdonító álláspontok és azok kritikája 79
b) A földár kiszámítására tett javaslatok az egységnyi földterület valamely „hozadékának" figyelembevételével 86
c) A szubsztitúciós (helyettesítési), illetve kompenzációs módszer alkalmazása a föld gazdasági értékelésében 94
IV. A MEZŐGAZDASÁGI FÖLDEK PÉNZBENI ÉRTÉKELÉSÉVEL KAPCSOLATOS KRITIKAI ÉSZREVÉTELEK ÉS MÓDSZERTANI JAVASLATOK 101
1. A mezőgazdaságban maradó földterületek „eszközértékének" megállapítását célzó javaslatok 101
a) A hozamfokozó eszközök földhelyettesítését figyelembe vevő koncepció 104
b) A mezőgazdaságban maradó föld „eszközértékének" meghatározása többszörös lineáris regressziószámítás módszerével 107
2. A föld pénzbeni értékelésének szerepe a mezőgazdasági árszínvonal meghatározásában 110
3. A föld figyelembevétele a mezőgazdasági árarányok kialakításánál 113
4. A mezőgazdaságból kivont földterületek pénzbeni értékelését célzó javaslat 119
V. ÖSSZEFOGLALÓ GONDOLATOK 125
IRODALOMJEGYZÉK 129
MELLÉKLET 141
SUMMARY 145

Témakörök