A mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyai Magyarországon a XVI. századtól 1848-ig

Tartalom

Előszó 9
A) RÉSZ — Bevezetés 13
1. Fogalomelhatárolások 15
a) Általános kérdések 15
b) A „ kényszerített szolgaság" (servitus necessarius seu legális) mint kivételes intézmény 24
c) A zsellérség úrbéres és bérmunkás jogviszonya 27
2. A cselédség és egyéb bérmunkásság foglalkoztatottsága 35
a) A cseléd fogalma 35
b) Uradalmi (majorsági) cselédség és a majorságokban alkalmazott egyéb bérmunkásság — felügyelők és cselédrétegek 37
c) Kisebb gazdaságokban (parasztgazdaság stb.) alkalmazott cselédek és más bérmunkások 52
d) Női- és gyermekmunka 59
3. A mezőgazdasági munkásság bérviszonyainak áttekintése — általánosságban 62
4. A hatósági ellenőrzés és az igazolólevelek rendszere 72
B) RÉSZ — Jogforrások a mezőgazdasági bérmunkások jogviszonyainál 81
1. A jogforrásokról általában (A jogforrások és a mezőgazdasági bérmunkásság) 83
a) A törvény 84
b) A királyi rendelet 86
c) A normatívum és az intimatum 87
d) A regulamentum 88
e) A szokásjog 88
2. A statutum mint 1848 előtt a mezőgazdasági bérmunkásságra vonatkozó legfontosabb jogforrás 91
a) A vonatkozó statútumokról általánosságban 91
b) A statutumgyűjtemények és az "ősi alkotmány" 92
c) Cselédrendtartások 94
3. Reformtörekvések egységes cselédrendtartásra 97
a) A reformkor és a cselédrendtartás 97
b) Az 1848 utáni cselédrendtartások 99
C) RÉSZ — A mezőgazdasági bérmunkásság munkaszerződéseinek jellege. 101
I. fejezet
A huzamosabb időre elszegődött mezőgazdasági bérmunkások (béresek, cselédek stb.) jogviszonyai 108
1. A konvenciós levelek és a cselédkönyvek 108
2. A szolgálati évkezdés 115
3. A szolgálatbaállás 118
4. A munkaidő és a pihenés 119
5. A felfogadás (elszegődés) és a szolgálatban való visszamaradás, ill. visszatartás módjai 121
6. A felfogadás és elszegődés biztosítékai 131
a) A foglaló (arrha) 131
b) A kötbér (vinculum) 134
7. A felmondás és a soron kívüli elbocsátás 139
a) A szabályszerű felmondás 139
b) A rendkívüli felmondás és a soron kívüli elbocsátás 140
8. Az önkényes szolgálatelhagyás vagy szökés 141
9. A szolgálatnélküliek és az állattal vagy parcellával rendelkező cselédek adóztatása. Hatósági ellenőrzés, rendőri felügyelet, kiutasítás 148
10. A cselédbérek. A bérfizetéssel összefüggő jogi problémák 153
11. A gazdai és úri hatalom (A gazdai fenyítőhatalom) 160
II. fejezet
A részesek (aratók, cséplők stb.), a szakmányosok és a summások jogviszonyai
1. A részes, a szakmányos és a summás munkaviszony sajátosságai 168
a) A. részes munkaviszony 171
b) A szakmányos munkaviszony 174
c) A summás munkaviszony 175
2. A bérszerződés időtartama és a munkaidő 179
3. A felfogadás, a kétféle szegődés és a munka befejezése 180
4. A hatósági beavatkozás és az országon belüli munkaalkalmak 181
5. Bérviszonyaik 182
III. fejezet
A napszámosok és hétszámosok jogviszonyai 188
1. A napszámos és hétszámos munkaviszony jellege és sajátosságai 188
2. A munkaidő 190
3. A felfogadás módjai, a ráígérés, elcsábítás és a passus. A hétszámosok felfogadása 192
4. A hatóságok és munkaalkalmak. A kiutasítás 196
5. Bérviszonyaik és a napszám-bérlimitációk 199
D) RÉSZ — A mezőgazdasági bérmunkásság munkaszerződéseiből eredő és az azzal kapcsolatos vitás kérdések elintézésének módjai és eszközei 203
I. fejezet
Birói hatáskör és illetékesség, közigazgatási fórumok 205
1. A megyei tisztségviselők igazságszolgáltatási és igazgatási ténykedése 205
a) A szolgabíró kettős szerepe 206
b) A megye többi tisztségviselői 207
2. A város bíráskodása és felügyelete a mezőgazdasági bérmunkások felett 211
3. A falusi és mezővárosi bíróságok felügyeleti és igazságszolgáltatási szerepe ós a helyi perrendtartások 214
4. Az úriszék szerepe a mezőgazdasági bérmunkások ügyeiben 220
5. A fellebbezés 226
II. fejezet
Büntetőperek és büntetési nemek 228
1. A büntetések és a büntetésnemek általános elvi és gyakorlati megnyilvánulása 228
2. A nemesek és nem nemesek büntotése — elvileg és gyakorlatilag (A testi fenyítés) 231
3. Testi büntetés, börtön, kiutasítás és megszégyenítés 234
a) A bot, bikacsök, vessző és a korbács 234
b) A tisztán megszégyenítő büntetések 235
c) Az elzárás 236
d) A kiutasítás, származási helyre való hazatoloncolás és a katonának adás 237
4. Pénzbírság és egyéb anyagi jellegű büntetések 238
E) RÉSZ — Befejezés 241
1. Céh-szervezési kísérletek és az egyházak 243
2. Gazdasági és politikai szervezkedések 249
3. A mezőgazdasági bérmunkásság mint osztály 253
Rövidítések jegyzéke 265
Irodalomjegyzék 269
Tárgymutató 279

Témakörök