Előszó
A közgazdaságtan egyik központi kérdése a gazdasági növekedés folyamatának magyarázata, megértése. Mind a fejlődés megismerése, mind alakítása szempontjából alapvető jelentőségű az egyszeri...
Tovább
Előszó
A közgazdaságtan egyik központi kérdése a gazdasági növekedés folyamatának magyarázata, megértése. Mind a fejlődés megismerése, mind alakítása szempontjából alapvető jelentőségű az egyszeri termelőfolyamat lényegének, megismétlődése törvényszerűségeinek a feltárása. A különböző növekedéselméletek célja a növekedés gazdasági és nem gazdasági tényezőinek feltárása, válaszadás arra a kérdésre, hogy melyek a növekedés meghatározó tényezői és az egyes tényezőknek mekkora a jelentősége a növekedés folyamatában.
A mezőgazdasági termelés nemzetgazdaságunk egyik fontos ágazata, jelentős szerepet tölt be a lakosság ellátásában, az exportban és a kiegyensúlyozott, arányos gazdasági fejlődésben. Az európai folyamatokba illeszkedésünk egyik neuralgikus pontja nagy valószínűséggel a mezőgazdaság. Ezek együttesen indokolják azt, hogy a mezőgazdasági növekedés elméleti kérdéseivel foglalkozzunk úgy, hogy az a gyakorlat számára is hasznosítható legyen.
A könyv egyik célkitűzése a neoklasszikus, endogén termelési-növekedési modellek vizsgálata, működési mechanizmusuk feltárása. Másrészt a mezőgazdasági termelés tényezőinek elemzését, a termelési tényezők arányainak vizsgálatát tekintettem feladatomnak. A termelési tényezők közül a földdel, mint a mezőgazdasági termelés korlátozottan rendelkezésre álló, mással alapvetően nem pótolható termelési eszközével kiemelten foglalkozom. A föld szerepének kiemelt vizsgálatát nemcsak a mezőgazdasági növekedésben játszott szerepe indokolja, hanem az is, hogy a magyar gazdaság legjelentősebb természeti erőforrása. A földnek, mint legfőbb nemzeti, természeti kincsünknek hatékony, célszerű kihasználása a privatizáció, reprivatizáció, a mezőgazdasági vállalkozások átalakítása következményeként, de az Európai Unióhoz csatlakozásunk tükrében is különösen élesen vetődik fel.
A növekedés neoklasszikus elmélete a malthusi megközelítés ellentmondásaira azzal reagált, hogy nem vette figyelembe a népesség és a növekedés közötti kapcsolatot. Helyette a fizikai tőkébe történő beruházásokat állítja vizsgálata fókuszába. A növekedés malthusi megközelítése sem, de a neoklasszikus felfogás sem szentel sok figyelmet a humán tőkének, habár a humán tőkébe történő beruházás és a növekedés közötti szoros kapcsolat eléggé nyilvánvaló. A humán tőke ismeret és szakképzettség, a gazdasági fejlődés függ a humán tőke akkumulációjától.
Vissza