kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Irodalmi Intézet |
---|---|
Kiadás helye: | Pest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés |
Oldalszám: | 494 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 21 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | "Schlipf J. A. koszoruzott pályamunkája harmadik tetemesen bővített és javított kiadása nyomán szabadon magyarítá Tóthfalusi Miklós. Harmadik magyar kiadás, a szövegbe nyomott sok metszvénynyel." |
Szerző előszava az I. kiadáshoz | |
Szerző előszava a II. kiadáshoz | |
Szerző előszava a III. kiadáshoz | |
Vezérszó fordítótól | |
Földismeret | |
Bevezetés | 1 |
Éghajlat | 2 |
Felső földréteg és földalj | 3 |
Földfajok | 4 |
Homok v. kovaföld | 5 |
Agyagföld | 6 |
Homag v. homokagyagföld | 8 |
Mészföld | 9 |
Márgaföld | 10 |
Televény (Humus) | 11 |
Kövecses v. kőhömpölyföld | 12 |
Turfa v. tőzeg- és lápföld | 14 |
Jegyek, mikből a földművelő a különféle földfajokat megismerni tanulhatja | 14 |
látható tünemények | 15 |
szagolható tünemények | 16 |
hallható tünemények | |
tapintati tünemények | 17 |
Gyakorlati szabályok a különböző földfajok munkálását illetőleg | 17 |
A szántás | |
A boronálás | 19 |
A hengerzés | 20 |
A telkesitésről | |
Bevezetés | 21 |
Főszempontok földdarabok nagybani telkesitéséről | 22 |
Vizlecsapolás s kiszáritása a földeknek | 24 |
Szabályok, melyekre a nyilt és födött árkok készitésénél ügyelni kell | 27 |
Erdőföldek telekitése | 30 |
Vadonok, sivatagok, legelők és füvelőföldeknek megtelkesitése | 32 |
A hanga- és homokföldek telkesitése | |
A láp- és turfaföld telkesitése | 34 |
Gyepégetés | 35 |
Kiigazgatása igen egyenetlen földfelületeknek | 36 |
A telkesitett föld javitása | 38 |
Alkatrészeit illetőleg | |
A termőréteg mélységére nézve | 39 |
Eszközök és műszerek | |
Melyek a föld czélszerű munkálásához megkivántatók | 40 |
Az eke | |
Ágyeke | 42 |
Töltögető-eke | 45 |
Lókapa v. sorkapáló | 44 |
Borona | |
Henger | 46 |
Csusztató | |
Rétgyalu | 47 |
Földelő-teknő | 48 |
Repczevető-gép | 49 |
A trágyázásról | |
Bevezetés | 51 |
Különböző fajai az állattrágyának | 52 |
Szarvasmarha-ganaj | |
Juhtrágya | |
Lóganaj | 53 |
Sertésganaj | 54 |
Baromfiganaj | |
Árnyékszék-trágya | |
Az állattrágyák kezelése | 55 |
Alom v. alomszerek | |
Ganajtartó | 57 |
Az istállóganaj használása | 60 |
Hig trágyaszerek | 64 |
Növényországi trágyaanyagok | 66 |
Tisztán állati trágyaszerek | 68 |
Ásványországi trágyaszerek | |
Vegytrágya v. keveréktrágya | 72 |
Növényművelés | |
Bevezetés | 74 |
Általános növényművelés | |
Vetésrőli tan | 74 |
Megválasztása és tulajdonai a magnak | 75 |
Csirázóereje a magnak | |
Változtatgatása a vetőmagnak | 76 |
A magnak előkészitése | 77 |
Mennyit kell a magból vetni | |
A vetés ideje | 78 |
Az elvetés és a magnak alátakaitása | 80 |
Szükséges munka a vetés után | 82 |
Átültetés | 83 |
Ápolása a vetésnek | |
Nagy nedvesség és nagy szárazság elleni orvosság | 84 |
A földnek kapálás és töltögetés általi megmunkálása | |
Trágyázása a növényeknek tenyésztök közben | 86 |
Gyomirtás vagy gyomlálás (és a gyomok) | |
Kártékony állatok eltávolitása és pusztitása | 89 |
Betegségei a növényeknek és azok óvszerei | 93 |
Más káros jelenetek | |
- kifagyás | 95 |
- megdülés v. lefekvés | 96 |
Oly szerek alkalmazása, mik egyes növényeknél a gyümölcsözést v. maghozást és az érést czélozzák | |
Az aratás | 97 |
Szükséges előkészület | 97 |
Az időt az aratáshoz meg kell választani | 98 |
Az aratási munkálatok: learatás és a kaszálás | 98 |
Kiszáritása a levágott terménynek | 99 |
Behordása és eltartása a learatott életnek | 101 |
A mag-kiverés | 103 |
A mageltartás | |
Fajszerű növénytermelés | |
A gabonafajok | 103 |
A tönköly | 106 |
Tavasz-tönköly | 108 |
Közönséges buza | 108 |
Tavaszbuza | 110 |
Rozs | 111 |
Bokrosrozs | 115 |
Tavaszrozs | 114 |
Ősziárpa | |
Alakorbuza | 115 |
Tavaszárpa | 116 |
Zab | 118 |
Rizsbuza | 119 |
Kukoricza v. tengeri | 120 |
Köles | 122 |
Hüvelyvetemények v. hüvelyesek | 125 |
Borsó | 124 |
Bab v. ló- v. abrakborsó | 125 |
Lencse | |
Paszuly v. gyalogbab | 126 |
Lóbab | 127 |
Tatárka v. hajdina | 128 |
Takarmánynövények | 129 |
A 3levelű v. veres lóher | 130 |
Különféle egyéb lóherfajok | 133 |
Luczerna v. csigacső | 134 |
Baltaczin v. spanyol lóher | 136 |
Különféle más takarmánynövények | 137 |
Czélirányos ajánlatok bekövetkezhető takarmány- és szalmaszükség idejére | 139 |
Gyök- v. gumós v. kapanövények | 141 |
Burgonya | 142 |
Csicsóka | 149 |
Burgundi- v. czukorrépa | 150 |
Kerekrépa | 153 |
Karórépa v. mezei kalaráb | 154 |
Sárga- v. murokrépa | |
Fejes káposzta | 156 |
Kereskedelmi v. iparnövények | 158 |
Olajnövények | |
Repcze, őszirepcze | 159 |
Tavaszrepcze | 162 |
Rapsza v. őszirapsza | 163 |
Tavaszrapsza | |
Mák | |
Gomborka | 165 |
Madia v. olajmád | 166 |
Fonalnövények | |
Len | 168 |
Kender | 174 |
Festéknövények | |
Buzér v. pirositó-buzér | 174 |
Csülleng v. festő-izacs | 179 |
Sárga v. fogas rezeda | |
Fűszernövények | |
Mustár | 181 |
Kömény | |
Ánizs-kapor v. édes kömény | 182 |
Ánizs | 183 |
Koriandrum | |
Egyéb gyári és keresked. növények | |
Komló | 184 |
Dohány | 189 |
Takácsmácsonya | 195 |
Katáng | 196 |
Kávébabó | 191 |
Görög széna v. bakszarvu lepkeszeg | 197 |
Vetésforgás | |
Bevezetés | 198 |
Föld | |
Éghajlati viszonyok | 199 |
Különféle más körülmények- s viszonyokra való tekintet | 200 |
A vetésforgás elosztása | 205 |
A szem- v. maggazdaság | |
A vetésváltó-gazdaság v. váltórendszer | 210 |
Legelő-gazdaság | 2103 |
Szabad gazdaság | 217 |
Rétművelés | |
Rétekrőli fogalom | 218 |
Elosztása a réteknek | |
A rétek értéke | 219 |
Rétnövények | |
Agyagföldre, száraz rétre, valamennyire nedves és jó földre, homokos földre, ártalmas, rosz rétnövények | 220 |
A természetes rétek ápolása | |
Megtrágyázása a réteknek | 226 |
Réttrágyázásnáli szabályok | 228 |
Megvizezése a réteknek | 229 |
Vizezésmódok | 231 |
Csörgedeztetési készület | |
- lejtőszerű csörgedeztetés | 232 |
- Hátas szerkezet | 233 |
Rétvizezési idő | 234 |
Általános szabályok a csörgedeztetésnél | 236 |
Föl- vagy elárasztás | 237 |
Vizlecsapolás és kiszáritás | 238 |
Uj rétek alakitása | |
Kaszálása és termése a réteknek | 241 |
Azon mód, mely szerint iszapos vagy pedig nedvesen betakaritott takarmányt az állatok egészségére kár nélkül föl lehet etetni | 244 |
Szőlőművelés és bortermesztés | |
Bevezetés | 246 |
Éghajlat | 247 |
Fekvés | |
Környezet | 248 |
A föld | |
Szőlőkert-készités | 249 |
A szőlőfajok megválasztása | 251 |
A szőlő-ültetvények | 253 |
A szőlő ojtása | 254 |
A kiczövekelés v. sorjelelés | 255 |
Ültetése a metszvényvenyigék-, v. porhajasoknak | |
A fiatal szőlőtelepitvény kezelése az első három évben | 257 |
A szőlőtő különféle nevelésmódjai | 258 |
Tökéletesen felnőtt szőlőkkeli bánásmód | 263 |
Trágyázása a szőlőnek | 268 |
A szedés vagy borszüret | 269 |
A borokkal való bánás pinczében | 275 |
Gyümölcsfatenyésztés | |
Bevezetés | |
A földnek minősége | 278 |
Fekvés és irányzat | |
A gyümölcsfák növelése és szaporitása | 279 |
A fiatal gyümölcsfák nemesitése | 282 |
Általános szabályok fiatal gyümölcsfák nemesitésénél | 288 |
Névjegyzéke némely gyümölcsfajoknak becsök s értékük különbsége szerint | 289 |
Almafajok | 202 |
Körtvefajok | 295 |
További kezeltetése az ojtványoknak a faiskolában | 298 |
A fák átültetése | 300 |
A kiültetett fák ápolása | 302 |
Vén fák tisztogatása vagy megmetszése | 306 |
Azon betegségek, bajok s káros esetek, miknek a gyümölcsfák ki vannak téve | 307 |
Gyümölcsfák sebzései, faragasz vagy oltóviaszok | 308 |
Egyéb kártékony befolyások eltávolitása | 309 |
A hideg | 311 |
Terméketlenség, és okai | 315 |
A varázsgyűrű | 307 |
A gyümölcs használása | 318 |
Vad faültetvények | 320 |
Állattenyésztés | |
Bevezetés | 322 |
A háziállatok fajtái | |
Házi állatok nemesitése | 323 |
Ápolás és táplálás | |
Marhatenyésztés | |
A (szarvas-) marhafajok elosztása | 329 |
A marhatartás czélja | 331 |
A párositás | 332 |
Párzásra alkalmas életkor | 334 |
Tenyésztésre meddig alkalmasok a marhák? | |
A tehenek száma egy bikára | 335 |
A tehenek megfolyatása | |
Hasasság és ellés | 336 |
Borjutáplálási módok | 338 |
Mint kell a borjukat ápolni | 339 |
Táplálása s ápolása a marhának | 341 |
Istállóztatás | |
A téli takarmányozás | |
A téli takarmány elkészitése | 344 |
Téli takarmányszükséglet | 346 |
Előnyei és átalános szabályok nyarantai istállón-tartásnál | 348 |
Nyaratszaki istállóztatás | |
Zöldtakarmányszerek | 351 |
A takarmányozás ideje és tartóssága, megszabva egyszersmind a takarmányadagokat | 353 |
Itatás, sózás és egyéb ápolás | |
Légelőn tartás v. legelőztetés | 354 |
A szarvasmarha fiatal vagyis tinótenyésztés végetti használása | 356 |
A szarvasmarhából fejés által nyert haszon | 357 |
A fejésnéli bánásmód | 358 |
A tejnek értékesitése | 360 |
Tejeladás | |
Vajkészités | 361 |
Sajtkészités | 363 |
Szarvasmarha hizlalás általi használata | 366 |
Dolgoztatás általi használat | 372 |
Lovaknak előnyei az ökrök felett | 374 |
Az ökörtartás előnyei | 374 |
Ganaj által vett haszon a marhákból | 375 |
A szarvasmarha külső hibái | |
Szokottabb betegségek szarvas marháknál | 379 |
Főhibái a szarvasmarhának | 588 |
Ismejelek, melyekből a szarvasmarha életidejét lehet megtudni | 389 |
Marhakölcsön- és marhabiztositó intézetek | 390 |
Lótenyésztés | |
Bevezetés | 391 |
A lófajokról | |
A lovak korának megismerése; nemi különbség | 393 |
Általános szabályok lótenyésztésnél | 394 |
A lóvásárlás v. lókereskedésnéli főszempontok | 395 |
Törvényes jótállás lóvételnél | 403 |
Különféle előnyök, miket fiatal lovak felnövelése nyujt, s azon feltételek, mik mellett ez tanácsos | 406 |
Párositás | 407 |
A megcsikózás v. megellés | 411 |
A csikó felnövelése | 412 |
A lónak istállóni táplálása és ápoltatása | 414 |
A lovak legelőni táplálása v. legelőzés | 420 |
Némely előforduló lóbetegségek s ezek orvoslása | 420 |
Sertéstenyésztés | |
Bevezetés | 427 |
A sertések természete | |
A sertés fajtái | 428 |
A sertések párzásáról | 429 |
Megmalaczozás | 430 |
A malaczok nevelése | 431 |
A disznók ápolása | 432 |
A disznók ólbani ápolása | 433 |
A sertések legelőni táplálása | |
A disznóól minő legyen? | 435 |
A sertéstartás haszna | |
A disznó-hizlalása | 437 |
A legpusztitóbb sertésnyavalyák okai, gyógy- és óvszerei | 439 |
Függelék | |
Házi gyógyszertár | |
Méhtenyésztés | |
A méhtenyésztés becséről | 444 |
Kedvező hely a méhtartásra nézve | |
A méhek fajai | 445 |
Királyné, Dolgozóméhek, Herék | |
A méhes | 446 |
A méhek vétele | 447 |
A méhlakok v. kaptárok | |
A méhtenyésztéshez megkivántató eszközök | 449 |
A méhekkel való bánás tavaszkor | |
A méhek táplálása | 450 |
A méhek tolvajkodása | 451 |
A méhek anyátlansága | 453 |
A méhkasok egyesitése | 454 |
A méhek alátevése | 455 |
A méhkasok helyváltoztatása | 456 |
A rajzás általánosan | |
A rajzás ismertető jelei | 457 |
A rajok fogása | |
A leszedés | 460 |
A raktári méhtenyésztés | 460 |
A méhekkeli bánásmód őszkor | 461 |
A méhek betegségei | 462 |
A méhek ellenségei | 463 |
A méz és viasz csinálása | 464 |
Toldalék | |
Birkatenyésztés | |
Tenyésztési czél | 465 |
Istállók, aklok, hodályok, szinek | 466 |
Tenyésztési ügyek | 468 |
Takarmányozás és legeltetés | 475 |
Ispotály | 481 |
Szinelés | |
Mosás | 482 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.