A mezőgazdaság kemizálásának hatása a vízgazdálkodásra II.

Előszó

A mezőgazdaság kemizálása és a vízgazdálkodás viszonyával foglalkozó első szemlénkben [168] megállapítottuk, hogy a kémia eredményeinek behatolása a mindennapi életbe a század második felének jellemző tulajdonsága. A mezőgazdaság vegyszerekkel végzett munkafolyamatait négy csoportba soroltuk:
1. Műtrágyázás
2. Vegyszeres takarmánypótlás
3. Károkozók elleni védelem (peszticidek)
4. Műanyagok alkalmazása a mezőgazdaságban.
Azt is megállapítottuk, hogy a vízgazdálkodásban az 1. és 3. pontban szereplő folyamatok során használt vegyszerek játszhatnak szerepet. A kártevők elleni vegyi védekezés vízminőséget befolyásoló jelenségeiről részletesen értekeztünk. Ebben a szemlében a műtrágyázás vízügyi hatásait vesszük szemügyre.
Napjainkban mind több szó esik az emberiség környezetéről és annak lehetőségéről, hogy az ember oktalanságból, tudatlanságból, kapzsiságból vagy céltudatos rosszindulattal megváltoztathatja, sőt tönkreteheti saját környezetét [190], holott annak "egészsége" az emberi lét legfontosabb alapja. Az élővilág, akár az élő egyed, akár az egyedek együttese, összessége, állandó anyagcsere-kapcsolatban van környezetével. Az élőlények és a környezeti tényezők közti dialektikus ellentmondások kielégítése, megoldása eredményezte az élővilág fejlődését, melynek egyik szélső pontja, "eredménye" az ember is. Az ember sem tudja azonban függetleníteni magát környezetétől, az emberiség is és az egyes ember is egészséges életkörülményeket igényel, tanítja a környezettan, az ekológia. Minden drasztikus, a természet életének törvényeit sértő beavatkozás előbb vagy utóbb megbosszulja magát. A civilizáció okozta nagy problémák: levegő szennyezés, talaj erózió, a tiszta víz hiánya, egyes állatok, növények és tájak mondhatni teljes pusztulása, környezetünk szennyeződése peszticidekkel és radioaktív anyagokkal, stb. ennek az ekológiai szempontnak elsikkadása miatt válnak egyre súlyosabbakká [17,283]. Vissza