A metamorfózis retorikái

Fülszöveg

l. varga Péter
A METAMORFÓZIS RETORIKÁI
Az irodalomtudománynak a tudomány diszkurzív (és valóságos) mezejében való elhelyezése, illetve elhelyezkedése általában a kompenzáció és a variáció mentén történik: ami az egyik pillanatban meghatározó tudományos felhajtóerőnek hat, a következőben beépül, átalakul vagy elsorvad egy másik térnyerése által, miközben a másik, bármennyire is idegennek mutatkozik előzményéhez képest, az előző(k)ből táplálkozva kezdi meg önálló életét. A viszonyok azonban nem szűnnek meg, pusztán olyan metamorfózisok játszódnak le (köztük, bennük), melyek során az alakított szövegmező maga is szükségszerűen ki lesz szolgáltatva az értelmezés kényszerének. A tudományos mező diszkurzív keveredései viszont — jelen esetben az irodalomtudomány kultúra-, illetve médiatudományi telítődése, hermeneutika és jelentéskioltás, értelem(kép-ződés) és materialitás egymásnak feszülése - éppen a tárgyukról, vagyis a műalkotásról való beszédet tartják fönn.
E kötet tanulmányai... Tovább

Fülszöveg

l. varga Péter
A METAMORFÓZIS RETORIKÁI
Az irodalomtudománynak a tudomány diszkurzív (és valóságos) mezejében való elhelyezése, illetve elhelyezkedése általában a kompenzáció és a variáció mentén történik: ami az egyik pillanatban meghatározó tudományos felhajtóerőnek hat, a következőben beépül, átalakul vagy elsorvad egy másik térnyerése által, miközben a másik, bármennyire is idegennek mutatkozik előzményéhez képest, az előző(k)ből táplálkozva kezdi meg önálló életét. A viszonyok azonban nem szűnnek meg, pusztán olyan metamorfózisok játszódnak le (köztük, bennük), melyek során az alakított szövegmező maga is szükségszerűen ki lesz szolgáltatva az értelmezés kényszerének. A tudományos mező diszkurzív keveredései viszont — jelen esetben az irodalomtudomány kultúra-, illetve médiatudományi telítődése, hermeneutika és jelentéskioltás, értelem(kép-ződés) és materialitás egymásnak feszülése - éppen a tárgyukról, vagyis a műalkotásról való beszédet tartják fönn.
E kötet tanulmányai a medialitásnak, valamint a materialitásnak azon dimenzióit igyekeznek megmutatni, melyeknek a műalkotásokat „megjelenítő" közegek, anyagszerűségek, technológiák poétikai-retorikai alakí-tottságában jelentékeny szerepük van. A modernség költészetének „technologizáltsága", a filmszerű elbeszélés értelmezhetősége ugyanúgy az elemzések tárgyát képezi, mint mondjuk a populáris regiszterek esztétikai és ideológiai konstrukcióinak tudományos olvashatósága. Vissza