kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gond Alapítvány-Osiris Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 351 oldal |
Sorozatcím: | Gond Alapítvány-Osiris Kiadó közös sorozata |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-379-815-9 |
Előszó | 9 |
A kontrollszerkesztő előszava a magyar kiadáshoz | 13 |
Bevezetés. Metafizikai viták a realizmusról | 17 |
Szemantikai értékek | 35 |
Miben különbözik a jelentés elmélete a logikától? | 35 |
Modellelmélet | 38 |
Direkt meghatározások | 40 |
Belső interpretációk | 42 |
Állítás-értékek | 44 |
Mi a jelentéselméletek központi fogalma? | 47 |
A szemantikai elméletek típusai | 48 |
Klasszikus szemantika | 50 |
Következtetés és igazság | 54 |
Valóban alapvető fogalma-e a logikának az igazság? | 54 |
Filozófiai következmények | 58 |
Több abszolút igazságérték | 60 |
Asszertórikus tartalom és kompozicionális értelem | 61 |
Elfogyó valószínűségek | 63 |
Mi az igazság? | 65 |
Miként értelmezzük a logikai konstansokat? | 68 |
A belső interpretációk jelentősége | 69 |
Egy ellenvetés | 73 |
Igazságelméletek | 74 |
Jelentéselméletek | 74 |
Az igazság és a (T)-séma | 75 |
Természetes nyelv - nem-klasszikus logikával? | 78 |
Ismerni egy állítást - tudni egy mondat igazságát | 82 |
A klasszikus logika mint a természetes nyelv logikája | 84 |
Elmosódott határok | 85 |
Kétértékűség | 86 |
Az "egyértelműen" határozószó | 87 |
Szemantikai és algebrai megközelítések | 93 |
Jelentés, tudás és megérték | 95 |
Jelentés és tudás | 95 |
A nyelv társadalmi jellege | 95 |
Idiolektus és dialektus | 97 |
A beszéd mint ésszerű tevékenység | 99 |
Megértés és tudás | 104 |
Implicit és explicit tudás | 106 |
Tudatában lenni | 108 |
Szavak és mondatok | 111 |
A tudás tartalma és ennek megnyilvánulása | 114 |
Idiokektus és közös nyelv | 116 |
A jelentés alkotórészei | 118 |
Szerény igényű jelentéselméletek | 118 |
Az igazság mint a jelentéselméletek központi fogalma | 123 |
Értelem, erő és színezet | 124 |
Értelem és referencia | 132 |
"Tudni azt, hogy" és "tudni, hogy mi" | 135 |
Propozicionális és predikatív ismerettulajdonítás | 136 |
Referencia, értelem és szerénység | 143 |
Frege alapelvei az értelemmel kapcsolatban | 145 |
A szemantikai elmélet mint a jelentéselmélet alapjai | 147 |
Jelentéselméletek és igazság | 149 |
Függvény-e egy predikátum jelentése? | 149 |
A jelentéselméletek szemantikai alapja | 153 |
Elméletvázak | 155 |
Az igazság fogalma és annak környezete | 158 |
Egy teszt-eset, konklúzió nélkül | 164 |
Óvatos konklúzió | 167 |
Az igazság fogalmának eredete és szerepe | 171 |
Az igazság eredeti fogalma | 171 |
Hogyan válik el az igazság fogalma a helyesség fogalmától? | 172 |
Az igazság és az állítások miértje | 179 |
Igazság és deduktív következtetés | 180 |
A dedukció igazolása | 189 |
Logikai törvények | 189 |
Logikai törvények igazolása és bírálata | 193 |
Viták az alaptörvényekről | 195 |
Az igazolás problémája és a filozófus | 198 |
Bővítheti-e tudásunkat a deduktív következtetés? | 200 |
Körkörösség, konzisztencia és harmónia | 205 |
Biztos, hogy egy logikai törvény bármiféle igazolás körkörös? | 205 |
Igazolásra szorulnak-e egyáltalán a logikai törvények? | 209 |
Megkérdőjelezhetők-e a logikai törvények? | 513 |
Az osszhang és a logikai konstansok | 219 |
Konzervatív kiterjesztések | 221 |
Holizmus | 225 |
Kompozicionalitás | 225 |
Egy példa a holizmusra | 228 |
A holizmus és a logikai törvények | 231 |
Globális holizmus | 233 |
Még egy változat a globális holizmusra | 240 |
Szétválaszthatatlanság | 244 |
Logikai törvények bizonyításelméleti igazolásai | 248 |
Önigazoló szabályok | 248 |
Az összhang követelménye | 249 |
Önigazoló bevezetési szabályok | 253 |
Másodrendű bizonyításelméleti igazolások | 254 |
Mit tekinthetünk bevezetési szabálynak? | 258 |
Harmadrendű bizonyításelméleti igazolások | 260 |
Az alapvető feltevés | 267 |
Elfogadható-e az alapvető feltevés? | 267 |
Alternáció | 267 |
Kondicionális | 274 |
Univerzális kvantifikáció | 275 |
Összegzés | 279 |
Egyensúly | 281 |
Kiküszöbölési szabályok | 281 |
A lefelé haladó igazolási eljárás | 284 |
Az egyensúly követelménye | 287 |
Negáció | 291 |
Néhány zárómegjegyzés a klasszikus negációról | 296 |
Igazságfeltételeken alapuló jelentéselméletek | 300 |
Hogyan lehet bírálni elfogadott logikai törvényeket? | 300 |
Szemantikai elméletek bírálata | 302 |
Kétértékű szemantikák | 302 |
Többértékű szemantikák | 303 |
Wittgenstein | 304 |
Jelentés és tudás | 305 |
Az igazság és az igazság felismerése | 306 |
Alapszótár | 309 |
Eldöntetlen állítások | 312 |
Más lehetőségek | 314 |
A jelentés elmélete és a realizmus | 320 |
Gyenge és erős redukcionizmus | 320 |
Mi a realizmus? | 322 |
Naiv realizmus | 325 |
Fenomenalizmus | 326 |
Diszkvotáció | 328 |
A nem-klasszikus logikai konstansok alárendelt használata | 329 |
Antirealista jelentéselméletek | 331 |
A metafizika és a jelentés elmélete | 334 |
Milyen a helyes jelentéselmélet? | 336 |
A realista ellenvetései | 338 |
Isten mindentudása | 345 |
Név- és tárgymutató | 349 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.