A messzeség titkai

Fülszöveg

A kötet alcíme: "Földünk legkorábbi felfedezései". Izgalmas kérdést rejt magában ez a cím. Kik voltak Földünk első felfedezői? Név szerint a szerző nem tudja megnevezni őket, de hatalmas régészeti anyagot feldolgozva arra a megállapításra jut, hogy a Föld felfedezésének közel sem lezárt folyamata az emberré válás kezdeteivel indult meg.
Az első felfedezők még nem is emberek a szó mai értelmében, hanem csak előemberek. Talán az Olduvai-szurdokvölgyből indultak el, hogy felfedezzék maguknak a Földet, és lassan, egyre jobban emberré fejlődve, meg is ismerték, meg is hódították azt, illetve mindig újabb darabkáját, mert az elhagyott tájakat véglegesen elvesztették.
A szerző megmutatja, felvillantja azt az izgalmas időszakot, amikor az ősemberek rendíthetetlen bátorsággal és olthatatlan kíváncsisággal, kilométerről kilométerre hatolva előre, végtelen nemzedéksorok váltása árán, de eljutottak Afrika déli részéből Ázsia északi területeire, vagy Amerikába, Ausztráliába, egyszóval minden nagyobb szárazföldre. Nem tartotta őket vissza sem tenger, sem jég, sem ismeretlen földek, sem ismeretlen állatok. Távoli őseink is a messzeség titkait vallatták, ahogy ezt tesszük mi is, mai utódjaik.
Ahogy a történelmi idők felé közeledik a tárgyalás során, úgy kezdenek áradni a nevek, a személyekhez kötött felfedezői teljesítmények. Előbb csak legendás hősök útjait ismerjük meg, egy Gilgamesét, Odüsszeuszét, majd történelmi személyiségek és történelemben dokumentált utazások bemutatása következik. Így elkísérhetjük útján Hannót, Himilkót, Afrika első főniciai körülhajózóit, járunk Hérodotosszal, vonulunk Xenophon tízezer zsoldosával a tengerig, hajózunk a masszaliai Pütheasszal, aki az antik világból elsőnek hajózott az Északi-tengeren. De megismerkedünk Makedón Alexandrosz vagyis Nagy Sándor teljesítményével is. Kramer nem a nagy hódítót ismerteti meg velünk, hanem a világfelfedezőt, aki gondoskodott arról, hogy amit meghódított, azt tudományosan le is írják, hiszen nemcsak remek hadserege van vele, hanem korának legjobb tudósaival is kísérteti magát. Végül a Föld első tudományos megmérőjével ismerkedünk meg, az Alexandriában dolgozó Eratoszthenésszel és a világnak azzal a képével, amilyennek ez a nagy tudós látta.
Nagy értéke e munkának, hogy a társadalom fejlődésébe ágyazva mutatja meg valamennyi utazó teljesítményét, nagy gondot fordítva arra, hogy feltárja az okokat, amik az adott kultúra embereit arra ösztönözték, hogy veszélyes utakra induljanak, ismeretlen földekre hatoljanak be. Nem kevesebb gonddal elemzi azt is, hogy egy-egy kultúrában, egy-egy időszakban milyen képet alkottak maguknak az emberek a világról, mennyiben segítették világunk megismerését az utazók, hajósok, kereskedők és katonák erőfeszítései. Mindenkinek ajánljuk ezt a könyvet, akit érdekel Földünk megismerésének hosszú históriája, amely oly gazdag nagy eredményekben, bátor hősökben, és amely oly remekül mutatja meg az emberi értelem erejét.
Azzal a reménnyel adjuk olvasóink kezébe ezt a kötetet, hogy örömmel fogadják azt a hírt is, hogy újabb utazásra kívánjuk majd csábítani; a felfedezések történetét folytatni szeretnénk. Előkészületben van a szerző következő kötete is: "A világ csodái." Vissza