A menekülő ember

Előszó

Minek az évszázada a 20. század?

Érdemes elgondolkodnunk egy kicsit azon, hogy ez az évszázad, amelynek most már az utolsó événél tartunk, mire készült a századfordulón, majdnem száz évvel ezelőtt, és hogy mi lett belőle. A pedagógusok valószínűleg tudják, hogy a századforduló tájékán az ún. reformpedagógia meghirdette a gyermek évszázadát. Akkor még senki nem gondolt arra, hogy az atomenergia évszázada lesz. Arról is csak Verne Gyula vag legfeljebb Jókai Mór álmodozott, hogy az űrhajózás évszázada lesz. De komolyan senki nem gondolta ezt. Az informatika hatalmas fejlődésére sem gondoltak. El se tudták volna képzelni. Nem gondoltak arra sem, ami a közlekedésben létrejött. Azt végképp nem gondolták, hogy két világháború évszázada lesz. De végeredményben nem két világháború zajlott le, több is, vagy zajlik is, és ma is háborús feszültség van. De azt gondolták, hogy majd a gyermek évszázada lesz.
Valóban megindult a gyermek tanulmányozása. A pszichológia óriásit fejlődött, különösen a fejlődéslélektan. Fejlődtek a pedagógiai módszerek és az ismeretközlés módszerei is. Valóban «a gyermek évszázada» jött létre? Én azt hiszem, hogy soha eddig még az emberiség történelme folyamán nem volt ilyen monumentális méretű pedagógiai csőd, mint amilyen századunk végére kibontakozott. Soha eddig nem volt annyi garázdaság, nem volt annyi valódi árva és szüleivel együtt élő «árva», soha eddig nem öltek meg ennyi magzatot... Vissza