kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Kilián Frigyes Utóda, M. Kir. Egyetemi Könyvkereskedés Bizománya |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 290 oldal |
| Sorozatcím: | Az elméleti mechanikai technológia alapelvei |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 19 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | 267 fekete-fehér ábrával illusztrálva. A "Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai rt. Budapest nyomása. |
| Bevezetés | 1 |
| A MELEGSÉG HATÁSA AZ ANYAGOK SZERKEZETÉRE | |
| Általános rész | |
| Az anyagok belső szerkezete | |
| Belső erők | 5 |
| Alapul vett hipotézis | 5 |
| A kinetikai erély fajai | 5 |
| A belső erőkre vonatkozó Van der Waals-féle képletek | 5 |
| A módosított Van der Waals-féle képletek | 5 |
| Ritkított állapotú gázok molekuláinak mozgása | 6 |
| Sűrített állapotú gázok belső erőinek változása | 6 |
| A belső erők viszonya | 7 |
| A kohézió mibenléte | 7 |
| A molekulák alakja | 9 |
| Amorf molekulák | 9 |
| Kristályos molekulák | 10 |
| A molekulák csoportosulása | 11 |
| Korongalakú (gázállapotú) molekulák csoportosítása | 11 |
| Amorf molekulák elemi csoportjai | 12 |
| Az elemi csoportosulás egyik elképzelhető esete | 13 |
| Magok képződése | 13 |
| Amorf szerkezet (folyékony vagy szilárd halmazállapotban) | 14 |
| Kohéziómagasság (csúsztatómagasság) | 14 |
| Illó amorf szerkezetű anyag | 14 |
| A kristályosodás kezdetének hőfoka és a csoportosulás feltétele | 15 |
| A csoportosulás feltételeinek tökéletlen kielégítése | 16 |
| Kristályos elemi csoportok | 16 |
| Kristályos magok és szemcsék keletkezése | 16 |
| Rendezett és rendezetlen helyzetű csoportok | 17 |
| A szemcse növekedése | 18 |
| A szemcsék közötti kohézió | 18 |
| Kristályos illóanyagok | 19 |
| A belső erőkre gyakorolt külső hatások fajai, ha a ható anyag tömegvonzása vagy annak nehézségi ereje fejt ki hatást | 19 |
| OLDÁS | |
| Az oldás fogalma | 20 |
| Két alkotó oldata | 21 |
| Elsőfokú oldás | 21 |
| Az oldhatóság feltételei | 21 |
| gázállapotú testek | 21 |
| Amort anyagok oldása | 22 |
| Kristályos molekulájú anyag oldása | 25 |
| Oldatok állapotábrái | 28 |
| A molekulák kristályos állapotukban nem oldódnak | 29 |
| A molekulák oldóképessége kristályos állapotukban korlátlan | 32 |
| A molekulák oldóképessége kristályos állapotukban korlátolt | 34 |
| Másodfokú oldás | 36 |
| A másodfokú oldat sajátosságai | 36 |
| A másodfokú oldat bomlása | 37 |
| A másodfokú oldatnak az alkotókkal való elsőfokú oldása | 37 |
| Az eutektikum bomlásfoka dermedésfokával egybeesik | 38 |
| Az alkotók szilárd állapotban nem oldódnak | 38 |
| Az állapotábra megszerkesztése | 38 |
| Dermedésjelenségek | 38 |
| A kiválás termékeinek mikroszkópi megfigyelése | 39 |
| Az anyag összetételének megállapítása a mikroszkópi kép alapján | 40 |
| Az anyag összetételének megállapítása szerkesztéssel | 42 |
| Az alkotók oldóképessége szilárd állapotban korlátolt | 42 |
| Az állapotábra megszerkesztése. Dermedésjelenségek | 42 |
| A fázisok súlyaránya | 43 |
| Az eutektikum bomlásfoka a dermedésfok alatt van | 43 |
| Az állapotábra megszerkesztése. Dermedésjelenségek | 43 |
| Az eutektikum szilárd állapotban keletkezik | 44 |
| Az állapotábra megszerkesztése. Kiválásjelenségek | 44 |
| Harmadfokú oldás. Vegyületek | 45 |
| A harmadfokú oldat további adatai | 45 |
| Allotróp átváltozások | 46 |
| az allotróp átváltozás fogalma | 46 |
| Az allotróp változatok megjelölése | 46 |
| Az allotróp változatok egyensúlyának fajai | 46 |
| A túlhűtés és a késleltetett kristályosodás | 47 |
| A fázisok | 48 |
| A fázisok szabályai | 48 |
| A fázisok függvénye | 49 |
| Az állapotábrák | 50 |
| Három alkotóból álló ötvözetek állapotábrái | 52 |
| Az egyenoldalú háromszög tulajdonságáról | 52 |
| Az ötvözet koncentrációjának jelzése | 53 |
| A térbeni állapotábra | 53 |
| A vetületi ábra | 54 |
| A koncentráció fokának megállapítása | 54 |
| A karok viszonyának alkalmazása | 55 |
| AZ ÁLLAPOTÁBRÁKHOZ SZÜKSÉGELT ADATOK MEGHATÁROZÁSA | |
| Az ötvözet kritikus hőfokainak fogalma | 56 |
| A lehűlésgörbe egyenlete az idő függvényében | 56 |
| Eutektikumos ötvözetek lehűlésgörbéi és ezek segélyével az állapotábra megszerkesztése | 58 |
| Kristályos állapotban korlátlan oldóképességű anyagok lehűlésgörbéi és állapotábrájuknak megszerkesztése | 59 |
| Az egy foknyi lehűléshez szükséges idő függvényében rajzolt lehűlésgörbe | 59 |
| A lehűlésgörbe adatainak felvételéhez szükséges műszerek | 60 |
| A lehűlésgörbe adatai felvételének különböző módja | 60 |
| A lehűlésgörbe adatainak meghatározása az anyag k iterjedési tényezője alapján | 64 |
| A Féry-féle pyrometer | 64 |
| METALLOGRAFIA | |
| A fémek mikroszkópi vizsgálata | 65 |
| A mikroszkóp | 65 |
| A fémmikroszkópok különböző rendszerei | 65 |
| A Rejtő-féle mikroszkóp | 66 |
| A Mariens-féle mikroszkóp | 68 |
| A Le Chatelier-féle mikroszkóp | 68 |
| A nagyítás legalkalmasabb mértéke | 69 |
| A csiszolás | 69 |
| A kézzel és a géppel való csiszolás | 69 |
| A maratás | 71 |
| A maratás elvégzésének módja | 71 |
| A leggyakrabban használt marószerek | 71 |
| Elektronikus maratás | 72 |
| A mechanikai tulajdonságok fogalomköre | 73 |
| A maradó alakíthatóság fajai, az edzhetőség és hegeszthetőség | 73 |
| A fizikai tulajdonságok megváltoztatása ötvözéssel | 73 |
| ALKALMAZOTT RÉSZ | |
| A legfontosabb fémek és ötvözetek | |
| A vas ötvözetei | 77 |
| A vas szénötvözete | 77 |
| A vas-szénötvözetek állapotábrájáról általában | 77 |
| A vas-szénötvözetek állapotábrájának tagozása | 77 |
| Eutektikumos ötvözetek | 78 |
| A hipereutektikumos ötvözetek szövetelemei lassú lehűléskor | 78 |
| A hipereutektikumos ötvözetek szövetelemei gyors lehűléskor | 81 |
| A kérgesítés | 82 |
| A cementit bomlásának késleltetése | 82 |
| A cementit bomlásának gyorsítása | 82 |
| A hipoeutektikumos ötvözetek szövetelemei lassú lehűléskor | 82 |
| A hipoeutektikumos ötvözetek szövetelemei gyors lehűléskor | 83 |
| Eutektoidos ötvözetek | 83 |
| Az eutektoidos ötvözetek felosztása | 83 |
| Gyors dermedés befolyása eutektoidos ötvözetekre | 84 |
| Az austenitben lehűlés folytán feleslegessé vált alkotó kiválása | 84 |
| Az eutektoidos ötvözetek kritikus hőfokai | 85 |
| Az austenit csoportosulása, vagyis szemcséi növekedése. Túlhevítés | 86 |
| Az acél elégetése | 86 |
| A perlit csoportosulásának hőköze | 87 |
| Az eutektoidos oldatok gyors lehűtése. Edzés | 87 |
| A megeresztés | 88 |
| Az 1,2 - 1,7 % széntartalmú acélok szövetelemei | 88 |
| A 0,9 - 1,2 % széntartalmú ötvözetek szövetelemei | 89 |
| A 0,5 - 0,9 % széntartalmú ötvözetek szövetelemei | 90 |
| A 0,0 - 0,5 % széntartalmú ötvözetek szövetelemei | 90 |
| A vas-szénötvözetek szövetelemei | 91 |
| A vas hármas ötvözetei | 93 |
| A vas-szén-mangán ötvözet | 94 |
| A vas-szén-nikkel ötvözet | 97 |
| A vas-szén-volfram ötvözet | 99 |
| A vas-szén-molibden ötvözet | 100 |
| A vas-szén-króm ötvözet | 100 |
| A vas-szén-vanádium ötvözet | 101 |
| A vas-szén szilicium ötvözet | 102 |
| A vas-szén-alumínium ötvözet | 103 |
| A vas összetettebb ötvözetei | 104 |
| Mangánt és nikkelt, mangánt és sziliciumot, továbbá mangánt, nikkelt és sziliciumot tartalmazó acél | 104 |
| Nikkelt és krómot, továbbá nikkelt, krómot és vanádiumot, nikkelt és sziliciumot tartalmazó acél | 105 |
| Volframot és krómot, továbbá volframot, mangánt és sziliciumot, volframot és vanádiumot tartalmazó acél | 106 |
| Nikkelt és vanádiumot tartalmazó acél | 106 |
| Több alkotó együttes befolyása a szövetelemekre | 106 |
| A vasötvözetek elnevezése | 107 |
| Az egyszerű vas-szén ötvözetek elnevezése | 107 |
| Több alkotóból álló vasötvözetek elnevezésére vonatkozó eltérő felfogások | 107 |
| Több alkotóból álló vasötvözetek elnevezésére vonatkozó javaslat | 108 |
| Az egyszerű vas-szén ötvözet mechanikai sajátságait jelző számértékek | 109 |
| A vasötvözet összetételéből a mechanikai sajátságokra vonható következtetés feltétele | 109 |
| A mechanikai sajátságok jellemzésére régebben használt fogalmak és azokat kifejező Deshaves-féle számértékek | 109 |
| A mechanikai sajátságok jellemzésére régebben használt fogalmak és azokat kifejező Deshaves-féle számértékek | 109 |
| A mechanikai sajátságok jellemzésére újabban használt fogalmak | 109 |
| Az egyenletes nyúlás széntartalom szerinti változása | 110 |
| A legnagyobb húzókeménység széntartalom szerinti változása | 111 |
| A szívóssági munka széntartalom szerinti változása | 112 |
| A képlékenység széntartalom szerinti változása | 113 |
| Az összetettebb vasötvözetek mechanikai sajátságait jelző számértékek | 115 |
| A vas-szén ötvözet nyúlásának módosulása további alkotók hatása alatt | 115 |
| A vas-szén ötvözet keménységének módosulása további alkotók hatása alatt | 116 |
| A vas-szénötvözet képlékenységének módosulása további alkotók hatása alatt | 116 |
| A háromalkotós vasötvözet képlékenységének számértéke | 119 |
| A többalkotós vasötvözet képlékenységének számértéke | 119 |
| A vasötvözetek rugalmassági határának és szakítószilárdságának számértéke | 122 |
| A vas-szénötvözetek szennyező anyagai és sajátságaikat károsan befolyásoló egyéb jelenségek | 123 |
| A réz | 123 |
| A foszfor | 124 |
| A kén | 126 |
| Az arzén | 128 |
| A vasoxidul és mangánoxidul | 128 |
| A salak | 128 |
| A gázok | 128 |
| Az alkotók egyenlőtlen eloszlása. Az odvasság | 131 |
| Példák a vasötvözet mechanikai sajátságainak kiszámítására | 132 |
| A szikrapróba | 144 |
| A vas-szénötvözetek mechanikai tulajdonságai különböző hőmérsékleten | 147 |
| A vas-szénötvözetek meleg kezelése | 151 |
| Szilárd vasötvözetek széntartalmának módosítása | 159 |
| A vasötvözetek használhatósága | 169 |
| A kémiai összetételből számított értékek egyezése a kísérletekkel | 170 |
| A rét ötvözetei | 174 |
| Kétalkotós ötvözetek | 174 |
| A réz-cink ötvözet | 176 |
| A réz-ón ötvözetei | 183 |
| A réz-alumínium ötvözet | 192 |
| A réz-nikkel ötvözet | 193 |
| A réz-ezüst ötvözet | 194 |
| A réz-arany ötvözet | 195 |
| A réz hármas és többszörös ötvözetei | 196 |
| Réz-ón-cink ötvözet | 196 |
| A réz-cink-vas ötvözet | 198 |
| A réz-cink-mangán ötvözet | 198 |
| A réz-ón-mangán ötvözet | 199 |
| A réz-cink-alumínium ötvözet | 199 |
| A réz-ón-alumínium ötvözet | 200 |
| A réz-cink-nikkel ötvözet | 201 |
| A réz-ón-antimon ötvözet | 201 |
| A réz-ezüst-arany ötvözet | 201 |
| Az ólom és az ón ötvözetei | 202 |
| Az ólom és az ón további kettős ötvözetei | 202 |
| Az ólom-ón ötvözet | 202 |
| Az ólom-antimon ötvözet | 204 |
| Az ón-antimon ötvözet | 204 |
| Az ólom és az ón további hármas ötvözetei | 205 |
| Az ólom-ón-antimon ötvözet | 205 |
| Az ólom-ón-bizmut ötvözet | 206 |
| Az alumínium további ötvözetei | 206 |
| Az alumínium-magnézium ötvözet | 206 |
| A platina ötvözetek | 207 |
| A platina-iridium és a platina-rhodium ötvözet | 207 |
| Az ötvözésre vonatkozó általános megjegyzések | 207 |
| Az ötvözés hatása a fizikai tulajdonságokra | 207 |
| Az ötvözésnél figyelembe veendő szabályok | 207 |
| A szilárd anyagok alakítása halmazállapotuk megváltoztatásával | |
| Az alakítás fajai | 209 |
| Az alakítások osztályozásánál figyelembe veendő szempontok | 209 |
| Egyféle anyagnak folyósítása melegséggel | 209 |
| Egyféle anyagnak folyósítása oldással | 210 |
| Kétféle szilárd anyag kapcsolása ömlesztéssel | 212 |
| Kétféle szilárd anyag kapcsolása közvetítő oldattal | 214 |
| Szilárd anyag kapcsolása megszilárduló harmadfokú oldattal | 217 |
| Likacsos testek kitöltése oldatból kivált anyaggal | 219 |
| Összefoglalás | 219 |
| A fémek alakítása | 221 |
| Ömlesztéssel végzett folyósítás | 221 |
| Az alakítás kiterjed az alakítandó testek egész tömegére | 221 |
| Az ömlesztő eszközök | 221 |
| A tégely-olvasztó | 221 |
| A lángkemence | 224 |
| Az aknás vagy kupoló kemence | 225 |
| A formák és a minták | 232 |
| A keretes formák | 232 |
| A fémformák | 243 |
| A falazott formák | 246 |
| A foglalatos kapcsolás különböző alkalmazása | 249 |
| Az öntő eszközök és az öntöde felszerelései | 250 |
| Öntött árúk tömeges gyártása | 252 |
| Az öntvények legkisebb falvastagsága | 254 |
| Az alakítás a szilárdan hagyott tárgy felületére terjed ki | 254 |
| Fémtárgyak befödése fémréteggel | 254 |
| Fémtárgyak zománcozása | 262 |
| Fémtárgyak zománcmázzal való borítása és burkolása | 264 |
| Az alakítás kiterjed a szilárdan hagyott tárgyak érintkező felületére | 265 |
| Fémtárgyak fémekkel való egyesítése vagyis forrasztása | 265 |
| Fémtárgyak zománccal vagy zománcmázzal való ragasztása | 271 |
| Melegséggel való darabolás | 271 |
| Oldással végzett folyósítás | 272 |
| Elsőfokú oldással végz ett folyósítás | 272 |
| Harmadfokú oldással végz ett folyósítás | 272 |
| Az alakítás kiterjed a szilárdan hagyott tárgy felületére | 273 |
| Bevonás és borítás harmadfokú oldatból kiváló fémmel | 276 |
| Bevonás és borítás szilárd harmadfokú oldatokkal | 283 |
| Fémtárgyak borítása folyadékban elsőfokúlag oldott amorf molekulájú harmadfokú oldatokkal | 286 |
| Az alakítás kiterjed két test érintkező felületeire | 287 |
| Fémtapaszok | 287 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.