kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kilián Frigyes Utóda, M. Kir. Egyetemi Könyvkereskedés Bizománya |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 290 oldal |
Sorozatcím: | Az elméleti mechanikai technológia alapelvei |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 19 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 267 fekete-fehér ábrával illusztrálva. A "Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai rt. Budapest nyomása. |
Bevezetés | 1 |
A MELEGSÉG HATÁSA AZ ANYAGOK SZERKEZETÉRE | |
Általános rész | |
Az anyagok belső szerkezete | |
Belső erők | 5 |
Alapul vett hipotézis | 5 |
A kinetikai erély fajai | 5 |
A belső erőkre vonatkozó Van der Waals-féle képletek | 5 |
A módosított Van der Waals-féle képletek | 5 |
Ritkított állapotú gázok molekuláinak mozgása | 6 |
Sűrített állapotú gázok belső erőinek változása | 6 |
A belső erők viszonya | 7 |
A kohézió mibenléte | 7 |
A molekulák alakja | 9 |
Amorf molekulák | 9 |
Kristályos molekulák | 10 |
A molekulák csoportosulása | 11 |
Korongalakú (gázállapotú) molekulák csoportosítása | 11 |
Amorf molekulák elemi csoportjai | 12 |
Az elemi csoportosulás egyik elképzelhető esete | 13 |
Magok képződése | 13 |
Amorf szerkezet (folyékony vagy szilárd halmazállapotban) | 14 |
Kohéziómagasság (csúsztatómagasság) | 14 |
Illó amorf szerkezetű anyag | 14 |
A kristályosodás kezdetének hőfoka és a csoportosulás feltétele | 15 |
A csoportosulás feltételeinek tökéletlen kielégítése | 16 |
Kristályos elemi csoportok | 16 |
Kristályos magok és szemcsék keletkezése | 16 |
Rendezett és rendezetlen helyzetű csoportok | 17 |
A szemcse növekedése | 18 |
A szemcsék közötti kohézió | 18 |
Kristályos illóanyagok | 19 |
A belső erőkre gyakorolt külső hatások fajai, ha a ható anyag tömegvonzása vagy annak nehézségi ereje fejt ki hatást | 19 |
OLDÁS | |
Az oldás fogalma | 20 |
Két alkotó oldata | 21 |
Elsőfokú oldás | 21 |
Az oldhatóság feltételei | 21 |
gázállapotú testek | 21 |
Amort anyagok oldása | 22 |
Kristályos molekulájú anyag oldása | 25 |
Oldatok állapotábrái | 28 |
A molekulák kristályos állapotukban nem oldódnak | 29 |
A molekulák oldóképessége kristályos állapotukban korlátlan | 32 |
A molekulák oldóképessége kristályos állapotukban korlátolt | 34 |
Másodfokú oldás | 36 |
A másodfokú oldat sajátosságai | 36 |
A másodfokú oldat bomlása | 37 |
A másodfokú oldatnak az alkotókkal való elsőfokú oldása | 37 |
Az eutektikum bomlásfoka dermedésfokával egybeesik | 38 |
Az alkotók szilárd állapotban nem oldódnak | 38 |
Az állapotábra megszerkesztése | 38 |
Dermedésjelenségek | 38 |
A kiválás termékeinek mikroszkópi megfigyelése | 39 |
Az anyag összetételének megállapítása a mikroszkópi kép alapján | 40 |
Az anyag összetételének megállapítása szerkesztéssel | 42 |
Az alkotók oldóképessége szilárd állapotban korlátolt | 42 |
Az állapotábra megszerkesztése. Dermedésjelenségek | 42 |
A fázisok súlyaránya | 43 |
Az eutektikum bomlásfoka a dermedésfok alatt van | 43 |
Az állapotábra megszerkesztése. Dermedésjelenségek | 43 |
Az eutektikum szilárd állapotban keletkezik | 44 |
Az állapotábra megszerkesztése. Kiválásjelenségek | 44 |
Harmadfokú oldás. Vegyületek | 45 |
A harmadfokú oldat további adatai | 45 |
Allotróp átváltozások | 46 |
az allotróp átváltozás fogalma | 46 |
Az allotróp változatok megjelölése | 46 |
Az allotróp változatok egyensúlyának fajai | 46 |
A túlhűtés és a késleltetett kristályosodás | 47 |
A fázisok | 48 |
A fázisok szabályai | 48 |
A fázisok függvénye | 49 |
Az állapotábrák | 50 |
Három alkotóból álló ötvözetek állapotábrái | 52 |
Az egyenoldalú háromszög tulajdonságáról | 52 |
Az ötvözet koncentrációjának jelzése | 53 |
A térbeni állapotábra | 53 |
A vetületi ábra | 54 |
A koncentráció fokának megállapítása | 54 |
A karok viszonyának alkalmazása | 55 |
AZ ÁLLAPOTÁBRÁKHOZ SZÜKSÉGELT ADATOK MEGHATÁROZÁSA | |
Az ötvözet kritikus hőfokainak fogalma | 56 |
A lehűlésgörbe egyenlete az idő függvényében | 56 |
Eutektikumos ötvözetek lehűlésgörbéi és ezek segélyével az állapotábra megszerkesztése | 58 |
Kristályos állapotban korlátlan oldóképességű anyagok lehűlésgörbéi és állapotábrájuknak megszerkesztése | 59 |
Az egy foknyi lehűléshez szükséges idő függvényében rajzolt lehűlésgörbe | 59 |
A lehűlésgörbe adatainak felvételéhez szükséges műszerek | 60 |
A lehűlésgörbe adatai felvételének különböző módja | 60 |
A lehűlésgörbe adatainak meghatározása az anyag k iterjedési tényezője alapján | 64 |
A Féry-féle pyrometer | 64 |
METALLOGRAFIA | |
A fémek mikroszkópi vizsgálata | 65 |
A mikroszkóp | 65 |
A fémmikroszkópok különböző rendszerei | 65 |
A Rejtő-féle mikroszkóp | 66 |
A Mariens-féle mikroszkóp | 68 |
A Le Chatelier-féle mikroszkóp | 68 |
A nagyítás legalkalmasabb mértéke | 69 |
A csiszolás | 69 |
A kézzel és a géppel való csiszolás | 69 |
A maratás | 71 |
A maratás elvégzésének módja | 71 |
A leggyakrabban használt marószerek | 71 |
Elektronikus maratás | 72 |
A mechanikai tulajdonságok fogalomköre | 73 |
A maradó alakíthatóság fajai, az edzhetőség és hegeszthetőség | 73 |
A fizikai tulajdonságok megváltoztatása ötvözéssel | 73 |
ALKALMAZOTT RÉSZ | |
A legfontosabb fémek és ötvözetek | |
A vas ötvözetei | 77 |
A vas szénötvözete | 77 |
A vas-szénötvözetek állapotábrájáról általában | 77 |
A vas-szénötvözetek állapotábrájának tagozása | 77 |
Eutektikumos ötvözetek | 78 |
A hipereutektikumos ötvözetek szövetelemei lassú lehűléskor | 78 |
A hipereutektikumos ötvözetek szövetelemei gyors lehűléskor | 81 |
A kérgesítés | 82 |
A cementit bomlásának késleltetése | 82 |
A cementit bomlásának gyorsítása | 82 |
A hipoeutektikumos ötvözetek szövetelemei lassú lehűléskor | 82 |
A hipoeutektikumos ötvözetek szövetelemei gyors lehűléskor | 83 |
Eutektoidos ötvözetek | 83 |
Az eutektoidos ötvözetek felosztása | 83 |
Gyors dermedés befolyása eutektoidos ötvözetekre | 84 |
Az austenitben lehűlés folytán feleslegessé vált alkotó kiválása | 84 |
Az eutektoidos ötvözetek kritikus hőfokai | 85 |
Az austenit csoportosulása, vagyis szemcséi növekedése. Túlhevítés | 86 |
Az acél elégetése | 86 |
A perlit csoportosulásának hőköze | 87 |
Az eutektoidos oldatok gyors lehűtése. Edzés | 87 |
A megeresztés | 88 |
Az 1,2 - 1,7 % széntartalmú acélok szövetelemei | 88 |
A 0,9 - 1,2 % széntartalmú ötvözetek szövetelemei | 89 |
A 0,5 - 0,9 % széntartalmú ötvözetek szövetelemei | 90 |
A 0,0 - 0,5 % széntartalmú ötvözetek szövetelemei | 90 |
A vas-szénötvözetek szövetelemei | 91 |
A vas hármas ötvözetei | 93 |
A vas-szén-mangán ötvözet | 94 |
A vas-szén-nikkel ötvözet | 97 |
A vas-szén-volfram ötvözet | 99 |
A vas-szén-molibden ötvözet | 100 |
A vas-szén-króm ötvözet | 100 |
A vas-szén-vanádium ötvözet | 101 |
A vas-szén szilicium ötvözet | 102 |
A vas-szén-alumínium ötvözet | 103 |
A vas összetettebb ötvözetei | 104 |
Mangánt és nikkelt, mangánt és sziliciumot, továbbá mangánt, nikkelt és sziliciumot tartalmazó acél | 104 |
Nikkelt és krómot, továbbá nikkelt, krómot és vanádiumot, nikkelt és sziliciumot tartalmazó acél | 105 |
Volframot és krómot, továbbá volframot, mangánt és sziliciumot, volframot és vanádiumot tartalmazó acél | 106 |
Nikkelt és vanádiumot tartalmazó acél | 106 |
Több alkotó együttes befolyása a szövetelemekre | 106 |
A vasötvözetek elnevezése | 107 |
Az egyszerű vas-szén ötvözetek elnevezése | 107 |
Több alkotóból álló vasötvözetek elnevezésére vonatkozó eltérő felfogások | 107 |
Több alkotóból álló vasötvözetek elnevezésére vonatkozó javaslat | 108 |
Az egyszerű vas-szén ötvözet mechanikai sajátságait jelző számértékek | 109 |
A vasötvözet összetételéből a mechanikai sajátságokra vonható következtetés feltétele | 109 |
A mechanikai sajátságok jellemzésére régebben használt fogalmak és azokat kifejező Deshaves-féle számértékek | 109 |
A mechanikai sajátságok jellemzésére régebben használt fogalmak és azokat kifejező Deshaves-féle számértékek | 109 |
A mechanikai sajátságok jellemzésére újabban használt fogalmak | 109 |
Az egyenletes nyúlás széntartalom szerinti változása | 110 |
A legnagyobb húzókeménység széntartalom szerinti változása | 111 |
A szívóssági munka széntartalom szerinti változása | 112 |
A képlékenység széntartalom szerinti változása | 113 |
Az összetettebb vasötvözetek mechanikai sajátságait jelző számértékek | 115 |
A vas-szén ötvözet nyúlásának módosulása további alkotók hatása alatt | 115 |
A vas-szén ötvözet keménységének módosulása további alkotók hatása alatt | 116 |
A vas-szénötvözet képlékenységének módosulása további alkotók hatása alatt | 116 |
A háromalkotós vasötvözet képlékenységének számértéke | 119 |
A többalkotós vasötvözet képlékenységének számértéke | 119 |
A vasötvözetek rugalmassági határának és szakítószilárdságának számértéke | 122 |
A vas-szénötvözetek szennyező anyagai és sajátságaikat károsan befolyásoló egyéb jelenségek | 123 |
A réz | 123 |
A foszfor | 124 |
A kén | 126 |
Az arzén | 128 |
A vasoxidul és mangánoxidul | 128 |
A salak | 128 |
A gázok | 128 |
Az alkotók egyenlőtlen eloszlása. Az odvasság | 131 |
Példák a vasötvözet mechanikai sajátságainak kiszámítására | 132 |
A szikrapróba | 144 |
A vas-szénötvözetek mechanikai tulajdonságai különböző hőmérsékleten | 147 |
A vas-szénötvözetek meleg kezelése | 151 |
Szilárd vasötvözetek széntartalmának módosítása | 159 |
A vasötvözetek használhatósága | 169 |
A kémiai összetételből számított értékek egyezése a kísérletekkel | 170 |
A rét ötvözetei | 174 |
Kétalkotós ötvözetek | 174 |
A réz-cink ötvözet | 176 |
A réz-ón ötvözetei | 183 |
A réz-alumínium ötvözet | 192 |
A réz-nikkel ötvözet | 193 |
A réz-ezüst ötvözet | 194 |
A réz-arany ötvözet | 195 |
A réz hármas és többszörös ötvözetei | 196 |
Réz-ón-cink ötvözet | 196 |
A réz-cink-vas ötvözet | 198 |
A réz-cink-mangán ötvözet | 198 |
A réz-ón-mangán ötvözet | 199 |
A réz-cink-alumínium ötvözet | 199 |
A réz-ón-alumínium ötvözet | 200 |
A réz-cink-nikkel ötvözet | 201 |
A réz-ón-antimon ötvözet | 201 |
A réz-ezüst-arany ötvözet | 201 |
Az ólom és az ón ötvözetei | 202 |
Az ólom és az ón további kettős ötvözetei | 202 |
Az ólom-ón ötvözet | 202 |
Az ólom-antimon ötvözet | 204 |
Az ón-antimon ötvözet | 204 |
Az ólom és az ón további hármas ötvözetei | 205 |
Az ólom-ón-antimon ötvözet | 205 |
Az ólom-ón-bizmut ötvözet | 206 |
Az alumínium további ötvözetei | 206 |
Az alumínium-magnézium ötvözet | 206 |
A platina ötvözetek | 207 |
A platina-iridium és a platina-rhodium ötvözet | 207 |
Az ötvözésre vonatkozó általános megjegyzések | 207 |
Az ötvözés hatása a fizikai tulajdonságokra | 207 |
Az ötvözésnél figyelembe veendő szabályok | 207 |
A szilárd anyagok alakítása halmazállapotuk megváltoztatásával | |
Az alakítás fajai | 209 |
Az alakítások osztályozásánál figyelembe veendő szempontok | 209 |
Egyféle anyagnak folyósítása melegséggel | 209 |
Egyféle anyagnak folyósítása oldással | 210 |
Kétféle szilárd anyag kapcsolása ömlesztéssel | 212 |
Kétféle szilárd anyag kapcsolása közvetítő oldattal | 214 |
Szilárd anyag kapcsolása megszilárduló harmadfokú oldattal | 217 |
Likacsos testek kitöltése oldatból kivált anyaggal | 219 |
Összefoglalás | 219 |
A fémek alakítása | 221 |
Ömlesztéssel végzett folyósítás | 221 |
Az alakítás kiterjed az alakítandó testek egész tömegére | 221 |
Az ömlesztő eszközök | 221 |
A tégely-olvasztó | 221 |
A lángkemence | 224 |
Az aknás vagy kupoló kemence | 225 |
A formák és a minták | 232 |
A keretes formák | 232 |
A fémformák | 243 |
A falazott formák | 246 |
A foglalatos kapcsolás különböző alkalmazása | 249 |
Az öntő eszközök és az öntöde felszerelései | 250 |
Öntött árúk tömeges gyártása | 252 |
Az öntvények legkisebb falvastagsága | 254 |
Az alakítás a szilárdan hagyott tárgy felületére terjed ki | 254 |
Fémtárgyak befödése fémréteggel | 254 |
Fémtárgyak zománcozása | 262 |
Fémtárgyak zománcmázzal való borítása és burkolása | 264 |
Az alakítás kiterjed a szilárdan hagyott tárgyak érintkező felületére | 265 |
Fémtárgyak fémekkel való egyesítése vagyis forrasztása | 265 |
Fémtárgyak zománccal vagy zománcmázzal való ragasztása | 271 |
Melegséggel való darabolás | 271 |
Oldással végzett folyósítás | 272 |
Elsőfokú oldással végz ett folyósítás | 272 |
Harmadfokú oldással végz ett folyósítás | 272 |
Az alakítás kiterjed a szilárdan hagyott tárgy felületére | 273 |
Bevonás és borítás harmadfokú oldatból kiváló fémmel | 276 |
Bevonás és borítás szilárd harmadfokú oldatokkal | 283 |
Fémtárgyak borítása folyadékban elsőfokúlag oldott amorf molekulájú harmadfokú oldatokkal | 286 |
Az alakítás kiterjed két test érintkező felületeire | 287 |
Fémtapaszok | 287 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.