1.060.471

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A méhészet kézikönyve I-II.

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 825 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 16 cm
ISBN: 963-01-4706-8
Megjegyzés: Fekete-fehér képekkel, ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A méhészet kézikönyve címen már ismer művet a magyar szakirodalom. A tiszteletre méltó Balogh Bálint galántai tanító könyvét. Jelen munka nem ennek a könyvnek az átdolgozása. Mégsem választunk új... Tovább

Előszó

A méhészet kézikönyve címen már ismer művet a magyar szakirodalom. A tiszteletre méltó Balogh Bálint galántai tanító könyvét. Jelen munka nem ennek a könyvnek az átdolgozása. Mégsem választunk új címet, mert könyvünk kézikönyv: a tárgyat a teljességre törekedve középszinten adja elő. Foglalata a méhekkel, a méhészettel - mint mesterséggel és mint kutatással - kapcsolatos mai ismereteinknek, ugyanakkor a gyakorlat számára hasznos útmutatóul szolgál. A kezdő kitanulhat belőle, a haladó okulhat, az oktató visszakereshet benne.
Két dolog sugárzik elő a lapokból. Az egyik a méhnek mint természeti lénynek a szeretete. Szakmaszerető emberek írták, Rá akarnak láttatni azokra az összefüggésekre, amelyek a méhek és növények, a méh és méh között, a méh és az ember között vannak. Az alaposabb ismeret hozzátartozik a méhészet mai emberhez illő műveléséhez. A mélyebb ismeret a szakma még mélyebb szeretetéhez vezet. A másik hatás, amelyet el akarunk érni: előadni a gyakorlat számára a termelés korszerű fogásait. Itt óvjuk magunkat és az olvasót. Műszaki fejlődésünk a környezet és saját munkánk együttes terméke. A környezet, a többi ágazat fejlődési szintje, az értékesítés közgazdasági hatásai és maga a méhlegelő: korlátok közt tartják lehetőségeinket. A mi munkánk is csak ezek függvényében és ismételt visszahatások következtében kaphat fokozatosan jobb minősítést. Vissza

Tartalom

I. KÖTET
Előszó2
A méhészet hazai története5
Méhészet a középkorban (Vékey Ádám)5
Méhészet a török időkben8
A méhészet irodalmának története10
A kaptáras méhészkedés kialakulása (Szabó Károly)12
Egyesületi élet és a méhészeti sajtó (Vékey Ádám)19
A tudományos kutatás22
A jelenlegi szervezeti élet (Kocsis Sándor)24
A méhek biológiája (Gubicza András)29
A méh rendszertani helye az állatvilágban (Nikovitz Antal)29
A méhek és az ízeltlábúak törzse30
A méhalkatúak31
Az Apis nemzetség38
A méhek fajtabélyegei39
A mézelő méh fajtái és hibridjei. A legnevezetesebb méhfajták40
A fajták közötti keresztezés lehetőségei44
A mézelő méh származása és törzsfejlődése46
A méhek alaktana és élettana (Gubicza András)48
A kültakaró48
A fej (Caput)48
A csápok50
A szipóka51
A tor53
A szárnyak54
A méh repülő mozgása59
A lábak60
A potroh61
A potrohszelvények színe64
A viaszmirigyek64
A fullánk68
A méhek mirigyrendszere69
Garatmirigy69
Rágótövi mirigy70
Páratlan alsó ajakmirigy71
Nazanov-féle mirigy71
A méhek idegrendszere71
Az emésztőszervrendszer75
A vér és a keringési rendszer (Nikovitz Antal)75
A méhek táplálkozása (Nikovitz Antal)76
A cukrok és a nektár76
A virágpor és a fehérjék78
A zsírok80
A vitaminok80
A víz és az ásványi sók82
A virágporpótlók és kiegészítők83
A virágpor a méh táplálkozásában85
Méhviselkedéstan (Gubicza András)86
A társas viselkedés a rovaroknál87
A méhcsalád élete (Nikovitz Antal)88
A munkamegosztás88
A méhanya szerepe a család életében88
Munkásméhek szerepe a család életében89
Takarítás90
A fiasítás etetése90
Építés91
A tájoló repülés92
A gyűjtő tevékenység92
Alkalmazkodás92
A munkamegosztás mechanizmusa93
A lép mint raktár és bölcső94
A mézhólyag mint tároló94
Mikor, mit, miért tesznek a sejtek?94
A méhcsalád életének szabályozói95
A hőszabályozás97
A magas hőmérséklet befolyása97
A méhek és az alacsony hőmérséklet99
Belső szabályozás és közlésmódok a kaptárban102
A táplálékátadás102
A feromonok103
A család védekező ösztöne104
A támadó hajlam105
Az őrködők105
Az idegenek felismerése106
A gyűjtő magatartás107
A propolisz108
A víz108
A virágpor109
A nektár110
A méhek tánca110
Az anya és a munkások116
A kasztok elkülönülése116
Az álcák tápláléka116
A kasztok elkülönülésének lefolyása118
Az álcák lefedése118
Az anya jelenléte119
Mért csak egy anyát tűr meg a család?119
Hogyan lesz új anyja a családnak?120
A dolgozók petefészke120
Hogyan születik az új család?121
A rajzás121
A raj keletkezése121
A rajzás okai123
A herék nevelése124
Hogyan tesznek különbséget a méhek a sejttípusok között?124
A heresejtépítés okai125
A herefiasítás125
A herék viselkedése126
A herék üldözése126
A párosodás126
A nászrepülés126
Heregyülekező-helyek127
A nemi vonzás127
Irodalom127
A méhészkedés eszközei133
A méhlakás (Illés Mátyás-Sajermann Géza)133
Tönk134
Köpű135
Bödön135
Kas135
A keretes kaptár136
A hátsó kezelésű léprenyíló kaptár138
Hátsó kezelésű lapozó kaptár140
Felső kezelésű fekvő kaptár141
Nevezetes fekvő kaptárak141
Felső kezelésű rakodó kaptár142
A rakodók főbb típusai144
A kaptárak védelme146
A keret148
A keret készítése150
A kaptár készítése151
A kaptár mérete153
A kaptár anyaga154
Itatók, etetők154
A vándorlás eszközei156
Méhészbódé157
Vízellátás157
Energiát szolgáltató eszközök158
Gépek159
Fűrészgép159
A szalagfűrész159
Gyalugép159
Fúrógép160
Köszörűgép160
Hegesztőtranszformátor160
A szállítható méhesházak (Suhayda Jenő)161
Típusok161
Vándorméhes és kaptárrendszer (Nagy Imre)165
Váz és emelőszerkezet165
A négy egyenlő fiók167
A kihúzó szerkezet168
Az álfenék168
A kaptár kijáró nyílása169
A kaptárajtó169
A virágporelszedő berendezés170
Az alsó etető171
A felső etető171
Keretfedő rámák172
A rögzítők172
A "Pilisi" vándorméhes (Horváth Jenő)173
Az alváz173
A felépítmény vasszerkezete175
A faszerkezet és oldalcsatorna176
A kaptárcsoportok177
Összeállítás178
A pörgetés eszközei (Suhayda Jenő)181
A viaszolvasztás eszközei (Csizmadia János-Sajermann Géza)190
A napviaszolvasztó191
A Tichy-féle olvasztó191
A viaszolvasztó centrifugák192
A préses viaszolvasztók192
A préselés menete194
A viasz tisztítása196
Üzemi sonkolyfeldolgozás197
A viaszprések hatásfokának vizsgálata198
Az anyanevelés és pempőtermelés eszközei (Suhayda Jenő)199
A pempőtermelés külön eszközei208
A propolisztermelés eszközei (Nikovitz Antal)210
A gépesített etetés211
Egyéb eszközök (Csombók József)211
Szerszámosláda211
Kaptárszolga (kaptárvas, feszítővas)212
Füstölő212
Arcvédő213
Méhlesöprő toll, kefe213
Léphordó láda (kezelőláda)214
Keretbak214
Méhészkesztyű214
Irodalom214
A méhészkedés gyakorlata217
Az első lépések (Sajermann Géza)217
Előkészületek a teleléshez221
A betelelés225
Téli teendők228
Kemény cukorlepény készítése229
A tisztuló kirepülés229
A Fumerra gyógylepény beadása a családnak230
A kitavaszodás231
A tavaszi fejlődés előmozdítói231
Anyahibák elhárítása231
Az anyásítás menete232
A rablásról233
A gyors vizsgálat menete236
Itatók felállítása236
Az első tavaszi általános vizsgálat237
Serkentő etetés239
A virágpor pótlása240
Virágporpótlók értékelése240
Tejporos cukorlepény készítése és hatása a fiasítás növelésére241
Virágporos lepény készítése241
A virágporos lepény összetétele242
Tavaszi intézkedési terv243
Időrendi teendők kitavaszodástól a főhordásig243
Gyümölcsvirágzás végén, repcevirágzás kezdetén244
Rajzásgátlás244
A rajzás megelőzésének módjai244
Rajzás meggátlásának módjai245
A méhcsaládok kezelése a termelés időszakában248
Általános fészekrendezés akác után249
Fészekrendezés fekvő kaptárban251
Fészekrendezés egyanyás fekvő kaptárban251
Fészekrendezés kétanyás fekvő kaptárban251
Fészekrendezés rakodó típusú kaptárban252
Fészekrendezés egyenlő lépes rakodóban252
Alacsony keretes rakodóban252
Hátsó kezelésű kaptárakban253
Tartalék családok készítése253
Anyaváltás253
Az anyaváltás módja254
A család anyjának felhasználása254
A méztermelés (Deák Gábor)255
Termelési fogások különböző kaptártípusokban255
A méztermelés feltételei257
Méhlegelő257
Időjárás257
Népes méhcsaládok257
Tágas mézkamra259
A méhlegelő távolsága259
A fiasítás és a fészek korlátozása260
Mézeltetési módszer fekvő kaptárakban262
Fészekmézkamrás mézeltetés262
Mézeltetés kétcsaládos kaptárban264
A fészek és a mézkamra cseréje267
Méztermelés rakodó kaptárban269
Fészekmézkamrás mézeltetés rakodó kaptárban269
Mézeltetés átfüggesztéssel270
Mézeltetés alacsony lépes rakodó kaptárban273
Méhcsaládok összeröpítése274
Méhcsaládok visszaröpítése274
Tennivalók a főhordás alatt275
A méz pörgetése275
Méztermelés nyáron, nyár végén277
Lépesméztermelés278
Üveges lépesméztermelés281
Virágportermelés (Ruff János)283
Virágportermelésről általában283
A virágpor gyűjtése284
A virágpor szárítása288
A virágpor tisztítása és tárolása290
Viasztermelés (Csizmadia János-Sajermann Géza)290
A lép290
A tartalék lépek megóvása293
A viasz termelése294
Lépcsere294
Műrajok készítése296
Léptépés296
Gyűjtögetés297
Az építtetés297
Méhpempőtermelés (Suhayda Jenő)301
Méhméregtermelés (Deák Gábor)302
Méhészkedés konténerben (Nagy Imre)303
A méhcsaládok fokozott téli védelme304
A gyors és rajzásmentes fejlődés304
Fészeklépek kétévenkénti rendszeres cseréje306
Anyakorlátozás vegyszeres megoldása306
Minden irányú szakosodás306
A fajtamézek elkülönítése307
Minden időszakban elvégezhető pörgetés308
Anyanevelés és tartalékolás308
A vegyszeres permetezések kivédése310
A kaptárak egyszerű, biztonságos rögzítése310
A betelelés súly szerinti megítélése311
Termelési módszer Langstroth-rendszerű (Pilisi) méhesházban (Horváth Jenő)311
A méhek vándoroltatása (Buchinger György)315
Általános ismeretek315
A vándorlás fogalma315
Rövid visszatekintés316
Nagyobb hozamért vándorolunk316
További gazdasági meggondolások318
A vándorlás feltételei319
A kaptár319
Méhlegelő-keresés, helykiválasztás320
A vándorlás lebonyolítása321
A méhcsaládok felkészítése321
Zárás322
Gépkocsi és út322
A rakodás324
A vándortanyán327
A vándortanyai terep327
Vándortanyai veszély: a kullancs (Tóth György)327
Vándortanyai kezelések (Buchinger György)328
Pörgetés vándortanyán328
A méz kezelése és szállítása vándortanyán329
Néhány viselkedési szabály329
Részletes vándorlási ismeretek330
Vándorlás fűzre330
Vándorlás repcére332
Vándorlás akácra334
Az akácerdő kiválasztásának szempontjai340
További vándorlás342
Vándorlás napraforgóra342
Irodalom345
Tenyésztés, anyanevelés349
A méhek szaporodási, öröklődési és tenyésztési sajátosságai (Szalainé Mátray Enikő)349
Az öröklődés törvényei350
Génkicserélődés350
Polygénia350
Pleiotrópia351
Mutáció351
Plazmatikus öröklődés351
Modifikáció351
Beltenyésztés351
Heterózis351
Öntermékenyítés352
A család természetes anyanevelése (Suhayda Jenő)353
A tenyészcsalád kiválasztása (Zsidei Barnabás)353
Tenyészanyag előállítása anyaneveléshez (Suhayda Jenő)355
Az apacsaládok (Zsidei Barnabás)357
Az anyátlan dajkacsalád (Zsidei Barnabás)358
Az anyás dajkacsalád (Suhayda Jenő)360
Az elfogadó és továbbnevelő dajkacsalád363
Gyakorlati anyanevelés (Suhayda Jenő)365
A bölcsőmentés365
A lépvisszametszés365
Lépszalagos módszer365
Üzemszerű nevelés366
Rajzás, rajkészítés369
A természetes raj369
A mesterséges raj373
A söpört raj374
A megosztással készült raj376
Rajkészítés röpítéssel377
Méhpároztató állomás (Akác János)378
Pároztató állomás használati rendje379
A méhanya mesterséges megtermékenyítése (Akác János)380
Irodalom382
A méhészeti termékek383
A méz (Kiss Tibor)383
A méz keletkezése383
A nektár383
A méz tulajdonságai385
A méz fizikai, kémiai és biológiai jellemzői385
A méz kémiai összetevői386
A méz egyéb alkotórészei - alakos elemek386
A méz eredete, származása387
A méz fizikai tulajdonságai389
Fizikai tisztaság389
Biológiai tisztaság390
Szín391
Szag, víz, aroma393
A méz állománya (konzisztenciája)394
A méz származása, növényi eredete395
A nektáreredetű cukrok aránya395
Glükóz-víz arány396
A poliszaharidok, dextrinek396
A műszeren mérhető jellemző397
A víztartalom397
Sűrűség399
Viszkozitás-tixotrópia399
Színérték399
Fajhő400
Hővezetőképesség400
Törésmutató400
Elektromos vezetőképesség401
pH-érték401
A méz kémiai összetétele402
Szénhidrátok402
Nitrogénvegyületek405
HMF408
A méz savanyagai409
Aromaanyagok410
Ásványi anyagok411
Színanyagok411
A méz egyéb alkotórészei - alakos elemek413
A méz virágportartalma414
A mézben előforduló egyéb alakos elemek415
A méz tárolása, kezelése, feldolgozása416
A méz feldolgozása418
A méz mintavétele419
A lépesméz420
A méz az emberi táplálkozásban (Tóth György)425
A cukrok és a méz a szervezet energiaforgalmában425
A méz sorsa a szervezetben: a fő alkotórészek biokémiai átalakulása folyamatai426
A mézfogyasztás és a méz alkotórészeinek biológiai hatásai427
Az ásványi anyagok szerepe az emberi szervezetben427
A méz ásványi anyagai; hatásaik429
Más, kis részarányú mézalkotók és hatásaik; a méz lehetséges alkalmazási területei431
A viasz434
A viasz fizikai és kémiai összetétele, tulajdonságai, minőségi jellemzői435
A viasz tulajdonságai, jellemzői435
Fizikai és kémiai mutatók437
Törésmutatók437
Olvadáspont437
Sűrűség (fajsúly)437
Jódszínszám438
Savszám438
Szappanszám (elszappanosítási szám)438
Észterszám, viszonyszám438
Buchner-szám438
Fehéríthetőség438
Zsíroldószerben oldhatatlan rész meghatározása439
Nedvességtartalom meghatározása439
Idegenanyag-tartalom meghatározása439
A műlép (Csizmadia János)440
A műlép tulajdonságait befolyásoló tényezők443
A műlép teherbírása445
A vékony műlép előnyei446
A virágpor (Kiss Tibor)448
A virgápor érzékszervi, fizikai és kémiai tulajdonságai448
Fizikai tulajdonságai451
Nedvességtartalom451
Törmeléktartalom451
Szennyeződéstartalom452
Kémiai összetevők vizsgálata452
Mintavétel453
Tárolás, felhasználás453
A virágpor táplálkozásélettana (Tóth György)454
A virágpor kémiai összetétele455
A szénhidrátok456
Lipidek és viaszok457
Vitaminok458
A virágpor és alkotórészeinek biológiai hatásai, alkalmazási területei a gyógyászatban és a dietetikában461
Felhasználási módok465
A propolisz (Kiss Tibor)465
A propolisz vizsgálata467
A propolisz alkalmazási területei (Tóth György)468
Kémiai összetétele468
A propolisz fő alkotórészei469
Biológiai hatásai, felhasználási lehetőségei470
A propolisz alkalmazási és kísérleti tapasztalatai472
Alkalmazási formái473
A méhpempő (Kiss Tibor)474
Makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatok474
Oldódása475
Mikroszkópos vizsgálat475
Fizikai jellemzők vizsgálata475
Nedvességtartalom475
pH-érték476
Kémiai vizsgálatok476
Nyers fehérjetartalom476
Összes cukortartalom476
A méhpempő biológiai jellemzői478
Kémiai összetétele478
A zsírok479
A méhpempő élettani hatásai és felhasználási lehetőségei (Tóth György)479
Eltartás és alkalmazási formák480
A méhméreg (Tóth György)482
Kémiai összetétele483
Enzimek483
Toxikus peptidek484
A proteináz-inhibitor és a biogén aminok484
A méhméreg a gyógyászatban485
Irodalom488
A méhlegelő
A méhlegelő fogalma és növényei (Gulyás Sándor)491
A virág492
A virág részei492
Virágtakaró levelek492
A virágok színanyagai493
A virágok illatanyagai494
A porzótáj495
A termőtáj499
A növények virágzása499
A nektármirigyek500
A nektármirigyek szerkezete501
A nektártermelés periódikussága506
A nektártermelést befolyásoló tényezők507
Belső tényezők507
Külső tényezők508
Vízellátottság508
Hőmérséklet508
Napfény509
A virágon kívüli nektármirigyek jelentősége509
A nektár510
Mézelő fák (Péter János)510
Erdei fák511
Kecskefűz511
Korai juhar512
Vadgesztenye vagy fehér bokrétafa513
Sárga borsófa513
Akác513
Keskeny levelű ezüstfa vagy olajfűz518
Nagylevelű hárs519
Bálványfa520
Csörgőfa520
Szivarfa521
Lepényfa vagy krisztustövis521
Hupeni mézesfa521
Japánakác522
Az erdei fák nektártermelésének összehasonlítása523
Gyümölcsfák524
Mandula524
Kajszi524
Cseresznye525
Szilva526
Meggy527
Őszibarack527
Körte529
Alma529
Birs531
Szelídgesztenye531
A gyümölcsfák nektártermelésének összehasonlítása532
Fontosabb mézelő bokrok532
Ribiszkefélék532
Rózsafélék534
Somfélék535
Bodzafélék536
Hangafélék537
Pillangósvirágúak537
Burgonyafélék537
Bengefélék538
Termesztett mezőgazdasági növények538
Káposztarepce539
Bíborhere540
Szöszös bükköny541
Fehér somkóró541
Uborka542
Baltacim543
Mézontófű544
Pohánka544
Takarmánylucerna545
Fehér here545
Görögdinnye546
Sárgadinnye546
Közönséges tök546
Vöröshere547
Szarvaskerep548
Napraforgó548
A termesztett növények nektártermelésének összehasonlítása549
Mézelő illatszer-, fűszer- és gyógynövények (Gulyás Sándor)550
Ajakosvirágúak550
Levendula550
Bazsalikom551
Muskotályzsálya551
Orvosi pemetefű551
Ernyősök552
Koriander552
Liliomfélék552
Vöröshagyma552
Burgonyafélék552
Paprika552
Tátogatófélék552
Gyapjas gyűszűvirág553
Piros gyűszűvirág553
Rutafélék553
Kerti ruta553
Kutyatejfélék554
Csudafa vagy Ricinus554
Kerti lágyszárú dísznövények554
Ajakosvirágúak554
Kerti sárkányfej554
Bugás macskamenta554
Nyúlfüle555
Virágcsalán555
Fészkesvirágzatúak555
Dália555
Törpe őszirózsa556
Nősziromfélék556
Lila sáfrány556
Porcsinfélék556
Kossuth-csillag556
Vadon termő növények556
Gyermekláncfű557
Piros árvacsalán557
Medvehagyma558
Vadrepce558
Mezei zsálya559
Pusztai kutyatej559
Terjőke kígyószisz559
Erdei deréce560
Selyemkóró561
Útszéli Imola561
Mezei katáng561
Tarlóvirág563
Fekete peszterce564
Szúrós gyöngyajak564
Pókhálós bojtorján564
Magas aranyvessző565
A vadon termő növények nektártermelésének mennyiségi és minőségi értékei566
Méhlegelőjavítás568
Az édesharmat569
Irodalom570
II. KÖTET
A méhészet és a mezőgazdasági növénytermesztés (Benedek Pál)577
Mezőgazdasági kultúrák megporzása méhekkel578
Rovarmegporzást kívánó mezőgazdasági növények579
Mézelő méh megporzásától függő kultúrák579
Alma579
A rovarmegporzás jelentősége580
A mézelő méhek viráglátogatási viselkedése és megporzási hatásfoka581
A méhmegporzás hatása a termésre583
Méhcsaládszükséglet584
Körte586
A megporzó rovarok viráglátogatási viselkedése és jelentősége588
Méhcsaládszükséglet589
Meggy590
A méhmegporzás hatása a termésre591
Napraforgó592
A rovarmegporzás jelentősége593
A mézelő méhek viráglátogatási viselkedése és megporzási hatásfokuk595
Méhcsaládszükséglet596
A mézelő méhek károsodásának veszélye napraforgón598
Fehér mustár599
Tökfélék600
Mézelő méh- és vadméhmegporzástól függő kultúrák602
Vöröshere603
A mézelő méhek viselkedése vöröshere virágokon és szerepük a megporzásban604
Méhcsaládszükséglet606
A méhek "irányítása" vörösherére606
Fehérhere607
Baltacim608
Szarvaskerep609
Szöszös- és pannonbükköny610
Lóbab611
Fehér- és sárgavirágú somkóró611
Vöröshagyma612
Vadméh megporzástól függő kultúrák614
Lucerna614
A rovarmegporzás jelentősége615
A mézelő méhek szerepe a megporzásban617
A mézelő méhek megporzási hatásfokának növelése620
Rovarmegporzástól mérsékelten függő kultúrák621
Málna621
Feketeribiszke623
Szamóca624
Szilva625
Rovarmegporzástól alig függő, méhek által intenzíven látogatott kultúrák626
Őszi káposztarepce626
A rovarok szerepe a megporzásban627
Méhcsaládok kihelyezése628
Egyéb kultúrák629
Rovarmegporzástól nem függő, megporzó rovarok által alig látogatott kultúrák629
A méhes megporzás szervezése629
A mézelő méhek megporzó tevékenységének népgazdasági jelentősége631
A növényvédelem és a méhészet (Benedek Pál)633
A mézelő méhek mérgeződésének okai és formái634
Méhkárosodást okozó tényezők634
A növényvédőszerek hatásának formái a mézelő méhekre636
A méhek peszticides mérgeződésnek veszélyforrásai641
Peszticidek méhtoxikológiai vizsgálata és minősítése644
Peszticidek méhveszélyességének komplex megítélése647
Peszticidek méhveszélyességét befolyásoló tényezők649
A mézelő méhek kímélése növényvédelmi munkák során657
Új méhkímélő növényvédelmi technológia657
A mezőgazdasági üzem feladatai a méhek kímélésében658
A méhész feladatai a peszticides méhkárosodás megelőzésében vagy mérséklésében659
A mérgezett családok mentése663
Irodalom666
A méhek betegségei (Csaba György)673
A méhbetegségekről általában673
A nyúlós költésrothadás673
A kórokozó674
Kórfejlődés674
A betegség tünetei676
A betegség lefolyása, terjedése678
Kórhatározás, mintavétel679
Védekezés a betegség terjedése ellen680
Az európai költésrothadás682
A betegség oktana és kórfejlődése683
A betegség gyógykezelése684
A költésmeszesedés686
A kórokozó és a kórfejlődés686
A betegség diagnosztizálása689
A betegség terjedése689
Védekezés690
A költéskövesedés691
A tömlős költésrothadás692
A gyomorvész (nozéma betegsége)693
A kórokozó és a kórfejlődés693
Tünetek és kórhatározás696
Védekezés, gyógykezelés697
A Malpighi-edények betegsége, az amőbabetegségek700
Ostoros véglények a méhekben702
A légcsőatkakór702
Kórokozó és kórfejlődés703
Tünetek és kórhatározás706
Védekezés, gyógykezelés708
Az ázsiai nagy méhatka (Varroa Jacobsoni)709
A kórokozó712
Kártétel és tünetek, a kórfejlődés717
Kórhatározás719
Védekezés, gyógyszerek721
A Varrescens füstölőcsík726
A bénulás - a feketekór729
Irodalom731
A méhek kártevői (Sajermann Géza)735
Rovarok735
Fülbemászó735
Hangyaleső736
Pompás nünüke736
Viaszmoly737
A viaszmolyok életmódja737
Aszalványmoly739
Halálfejes lepke740
Méhtetű740
Darazsak742
Méhfarkas742
Hangyák743
Pókok744
Kétéltűek744
Varangyos békák744
Hüllők744
Madarak745
Gyurgyalag745
Zöld küllő745
Füstifecske746
Széncinege747
Emlősök747
Sün747
Erdei cickány748
Házi egér748
Irodalom749
A méhészeti gazdaság751
A méztermelés jövedelmezősége751
Fenntartási költségek752
Méhegészségügyi költségek752
Vándoroltatási költségek752
Egyéb költségek752
Amortizáció753
Szállítás és saját gépkocsi használatának költsége753
Költségek összesen753
Bevételek757
Mézértékesítésből származó bevételek757
Bevételek összesen758
A méhész haszna758
A lépesméztermelés jövedelmezősége758
A termelés költségtényezői. Fenntartási költségek759
Egyéb költségek759
Amortizáció759
Szállítás és saját gépkocsi használatának költsége759
Költségek összesen759
Bevételek760
A méhész haszna760
A virágpor termelésének jövedelmezősége760
Bevételek762
Eredmény762
Az anyanevelés anyagi tényezői (Zsidei Barnabás)764
A méhesház hatása méztermelésre (Horváth Jenő)766
Irodalom769
A méhészet néhány jogi vonatkozása771
A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete a méhészetről (Balogi Dániel)771
A méhészeti mezőgazdasági szakcsoportokról772
A mezőgazdasági szakcsoport tagjainak társadalombiztosításáról777
A méhészet gépjárműhasználatáról777
A méhészeti mezőgazdasági szakcsoportok adózásáról778
A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója779
Kártérítés (Suhayda Jenő)779
Méhegészségügyre vonatkozó jogszabályok és néhány gyakorlati vonatkozás (Koltai László)783
A méhbetegségek megelőzése784
A vándoroltatással kapcsolatos állategészségügyi előírások786
A lépek eladásával és a műlépkészítéssel kapcsolatos jogszabályok788
A méhbetegségek leküzdése789
A mézelő méhek légcsőatkakórja789
A mézelő méhek nyúlós költésrothadása791
Mézelő méhek európai (enyhébb) költésrothadása794
Varroatózis795
Méhészeti szabványok (Kapcsos Sándor)796
Az élelmiszerek előállításának élelmezésegészségügyi szabályzata801
Mézfeldolgozás801
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem