1.063.490

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A méhek élete

Szerző
Újpest
Kiadó: Szerzői magánkiadás
Kiadás helye: Újpest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 368 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: II. kiadás. 57 fekete-fehér szövegközti ábrával illusztrálva. Írta id. Boczonádi Szabó Imre a "Méhészet" szerkesztője. Neuwald Illés utódai könyvnyomda Budapest nyomása.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

"A méhészet a mezőgazdaságnak egyik jól jövedelmező mellék ága." Igy olvastam, így hallottam; mondhatni tehát, hogy ez az általános meggyőződés megnyilatkozása. Mivel azonban több út vezet Rómába... Tovább

Előszó

"A méhészet a mezőgazdaságnak egyik jól jövedelmező mellék ága." Igy olvastam, így hallottam; mondhatni tehát, hogy ez az általános meggyőződés megnyilatkozása. Mivel azonban több út vezet Rómába és ezek az útak nagyon is különbözők: nem lehet reánk nézve közömbös, hogy melyiken kivánunk oda jutni.
Hazánk jeles méhészei felismerve a méhészkedés áldásos voltát s látva azt irány nélkül való tévedezést, legfőbb feladatúl tűzték maguk elé annak egy határozott rendszerbe való foglalását. Megalkották a kaptárt és az egységes keretméretet, megteremtették a rendszert és az ezzel járó kezelési, tenyésztési szabályoknak egész seregét. De bár a legjobb szándék, a legönzetlenebb odaadó buzgalom vezérelte is őket, úttörő munkájuk nem lehetett teljesen célra vezető, mert kifeledték a számításból az ákác és tarlóvirág rendkivüli mézelőképességét, a szigorú telet és a nyári szárazságot... Vissza

Tartalom

Bevezetés1
Kasok11
A kasok nagysága11
A kas alakja13
Melegtartósság13
Építkezés14
A fészek kialakulása16
A vagyon elhelyezése18
A kas tartóssága19
Keresztfák a kasban20
Gyámolos kasok22
Szűzlépesméz termelése a gyámolban26
Elöregedett építmény a kasban27
Kaptárak29
A kaptár nagysága31
A kaptár alakja32
Telelés az orsz e. kaptárban38
A Boczonádi kaptár megalkotása40
A kaptárnak keretekkel való berendezése43
Szűzlépesméz termelése46
A tartaléklépek szaporítása47
A lépépíttetés48
Rajoztatás49
Mézeltetés50
A mézelésre berendezett méhcsaládok megrajzása51
A hőség51
A keretek rendezése52
Herelépek mennyisége52
A 40 keretes állókaptár53
A fekvő-kaptár55
A vándorlás56
A költözködés61
A lépesméz termelése61
A fészek és mézkamra elválasztása62
A kijárónyílások elhelyezése63
A keretek kezelése64
A szellőztető-etetőkészülék64
A mézelvétel66
A mesterséges rajok67
Az egyesítés69
A fekvő-kaptárnak rajzokkal való ismertetése69
A fekvő-kaptár nagysága71
Áttelepítés72
A kezelés72
A hangyasav elillanása72
A tavaszi első vizsgálat72
A fenéktisztítás73
Hézag a keretek alatt73
A fejlődés iránya73
Kaptárbontás74
Keretbank74
A méhek téli tömege74
A rekesztő-ablakok alkalmazása74
Kaptárszolga76
A méhcsaládok elhelyezése77
Szeles időben78
Az eltájolás79
A méhcsaládok hőfejlesztése79
A lépépítmény leszakadása80
Napsütés80
A raj elhelyezése81
A kutatás, civakodás, rablás81
Az anya eltévedése82
Etetés82
Etetés, rablás84
A szellőztető-etető-anyásító készülék86
Az etetés módjai87
A pavillon és zárt méhes88
Beépített, befalazott kaptárak90
Sötétség91
A méhészet jövedelmezősége92
Az üres méhes92
A szabadban való felállítás92
A kijárónyilás95
A kijárónyilás alakja96
A kijárónyilás nagysága96
A munka idején99
A nyári hőség idején99
A szellőztető-készülék és a nagyterjedelmű kijárónyilás99
A téli nyugalom idején105
A szalmakas kijárónyilás105
A deszkakas és a gyámol kijárónyilása106
A 30 keretes álló-kaptár kijárónyilása106
A kijárónyilás elhelyezése106
A közös kijárónyilás107
A fészek kialakulása és a méz elhelyezése az alsó nyilású méhlakásban109
Önvédeleme110
A levegőcsere az alsó nyilású méhlakásban110
A fészek kialakulása és a méz elhelyezése a felső nyilásu méhlakásban115
A levegőcsere a felső nyilású méhlakásban116
Méhcsaládok a szabadban122
Általános alapismeretek123
Az anya123
A munkás méhek124
A hímek126
A méhek fejlődésének tartalma128
A méhek életkora129
A méhek párosodása129
A peték termékenyülése és az ivarkiválás130
A szűznemző képesség132
A szűznemzés célja a méheknél135
Az öröklés139
A rabló méhek141
A tojó munkások (álanyák)142
A szükséges meleg145
Hogy megélhessenek146
A szabadban való munkálkodáshoz146
A belső munkálatoknál146
Mivel béleljük a kaptárt?149
Az élet fentartására alkalmas levegő156
A levegő megújulása és a vízpára a téli időszakban161
A méz163
A nádcukor163
A szőlőcukor164
A méz fajsúlya165
A méz színe165
A jegesedésre való hajlandóság165
A méz mint táplálék167
A virágpor vagy méhkenyér169
A viasz és termelése170
A viasz fehérítése173
A viasz felhasználása173
Áthelyezhetik-e a petéket a méhek?174
Hogyan petézik az anya?175
A méhcsaládok népessége176
A méhek repülésének sebessége és terjedelme178
A méhek kiköltözése180
A méhek téli nyugalma184
A hő indadozása185
A napfény186
Az első rajok keletkezése187
Az utórajok keletkezése190
A rendes rajzás193
A rajzásra való készülődés belső jelei193
A rajzás külső jelei193
A raj megindulásának legközelebbi jelei194
Rendellenes rajzás196
A rajzás vége199
Mesterséges szaporítás200
Az anyátlanság, anyamagtalanság, hímfiasság és álanyás állapot200
Az anyátlanság205
Az anyamagtalanság206
A hímfiasság207
Az álanyás állapot210
A rablás214
A megfúlladás215
A keltésrothadás226
A hasmenés227
A kórság228
A májusi vész228
A méhek ellenségei228
A medve228
A róka228
A házi nyest229
A menyét229
A patkány229
A sündisznó229
A házi és mezei egér229
A cickány229
A gólya229
A méhészölyv229
A pacsirtasólyom229
A harkályok229
A méhészgyurgyalag230
A gébics-félék230
A fecskék230
A lappantyú230
A széncinke230
A madarász-bagoly230
A veréb230
A barázdabillegető, a seregély és a rigó-félék230
A tyúkfélék230
A békák230
A gyíkok231
A méhfarkas231
A lódarázs231
Az apróbb darazsak231
A hangyák231
A pöszméhek vagy dongók231
A szitakötők231
A viaszmolyok232
A halálfejű- vagy farkaspille238
A parti bogár238
A nünüke-félék238
A méhtetű239
A fülbemászó241
A pókok241
Az ember241
Nem túl nagy-e a Boczonádi-kaptár?241
Helyváltoztatás252
Mely méhcsalád alkalmas a szállításra?252
Téli fogyasztás253
A mérleges kaptár253
A kasok kirakása254
A tavaszi első tisztulás255
A család anyátlan állapota256
A családok szétesése256
A lehalt méhcsalád256
A népesedés kezdete257
Népveszteség258
A tavaszi felsegítés, egyenlősítés259
Egyesítés259
A fiasítás bezápulása260
A tavaszi első tisztogatás262
A kaptárfenék tisztántartása262
Méhcsaládok tavaszi vásárlása263
A meleg vizű itató263
Lisztetetés264
Álanyás családok rendbehozása266
Dobolás266
A természetes rajzás267
A mesterséges rajoztatás269
Az anyanevelés271
A méhcsalád szorgalma274
Haragos méhek lecsendesítése277
Herelépek építésének korlátozása277
Parasztkasok teleltetése, vermekben278
Viaszfőzés280
A viasz megrepedése282
Viaszolvasztás a kenyérsütő kemencében282
Viaszolvasztás a Nap hevének felhasználásával283
Műlépöntés283
Az öntő helyiség284
A viasz olvasztása284
Az öntés284
A műlépek leszabása286
A műlépek eltartása287
A műlépsajtó tiszítása287
Elválasztó anyag287
A keretnek sodronynyal való behálózása288
A műlépek beragasztása289
A pergetés291
Kipergetett keretek292
Savanyodott méz293
Érett méz293
A mézbor293
A gyümölcsbor296
A mézsör296
Időszaki munkák298
Január298
A változó időben299
A túlkorai szaporítás299
A túlmeleg telelés299
A kijárónyílás299
A friss levegő299
A napsugár, a szél299
A méh téli ellenségei300
Február300
A telelés második időszaka300
A készlet fogyasztása300
A népesedés300
Az első tisztuló kirepülés300
A lehalt méhcsalád301
A méhek téli ellenségei301
Március301
A zárt helyen telelt méhek301
A családok tavaszi átvizsgálása301
A vízhordó méhek302
Anyátlan, árva, álanyás, vagy hasmenésben legyengült családok302
Az egyesítés302
Az egyesítésre szánt családok303
A méhek egyesítésének legbiztosabb módja304
Álanyás család lesöprése305
A kasokban telelt családok átvizsgálása305
Az áttelelt családok fejlődése305
A fiasítás táplálására szükséges élelem306
Az éhező családok felismerése306
A lisztetetés ideje307
Az itatásról való gondoskodás307
A családok fejlődésének megfigyelése307
Tartaléklépek kénezése307
Április307
A tavaszi átvizsgálás elvégzése307
A családok osztályozása308
A rajzásra alkalmas családok kiválasztása308
A mézelésre szánt családok helyének bővítése308
A tavaszi etetésnél követendő óvatosság308
Tojás etetése309
Áttelepítés310
Áttelepítés lefejlesztéssel312
Áttelepítés B.-gyámból B.-kaptárba312
A betelepítés312
A méhek mesterséges feljavítása316
Tartaléklépek kénezése321
Május321
A májusi raj321
A lerajzott család321
A természetes rajzás oka321
A rajok befogása322
A garat használata324
A raj biztosítása325
Műrajok325
Tartalékanyák nevelése325
Rajállapotba helyezett család326
A méhcsaládok szaporítása326
A kasok mesterséges rajoztatása326
Szálláskereső méhek328
Vízszintes alap328
A lejtős alapon nyugvó kaptár328
Tartaléklépek kénezése329
Június329
Az új anyákkal bíró családok átvizsgálása329
Az egyesítés330
Anyásítás330
Az öreg anyákkal bíró családok átvizsgálása332
Anyacsere332
Az építő családok átvizsgálása333
Tartaléklépek kénezése334
Méz elszedése334
A fészek összezsugorodása335
Hanemann-rács a B.-kaptárban336
A méhek lesöprése337
A permetező337
A füstölő337
A méz szűrése, eltartása338
Napviaszolvasztó338
Tartaléklépek kénezése339
Július339
Az összes családok átvizsgálása339
A rablás339
A kipergetett kerekek, lépnyesedékek340
Sűrűn zárt sorban való felállítás340
A rablás megszüntetése341
Az utóraj értéke341
Tartaléklépek kénezése342
A napviaszolvasztó342
Augusztus342
A késői rajok felsegítése342
Az építmény rendezése343
Az élelemhiány pótlása343
A népesség hiánya343
Az öreg anyás családok átvizsgálása344
A herék üldözése, pusztítása344
A kasos családok gondozása344
A kasos családok anyásítása345
Az anyátlan és álanyás kasos családok feloszlatása345
Utólsó rendezés346
Vándorlás346
Vándorlásra alkalmas családok346
A méhcsaládoknak vándorlásra való berendezése346
A vándorlásra alkalmas lépépítmények347
Szellőztető etetőkészülékek a vándorlásnál347
A vándorlásra alkalmas kaptárak347
A kaptárak sorrendje347
A vándorkaptárak elhelyezése, védelme347
A felesleges méz elszedése a visszaszállítás előtt347
A kaptárak sorrendje otthon348
A felesleges méz pergetése348
A szállítás ideje348
Kaptárak a szekéren, a vasúton348
A szállításhoz szükséges kellékek348
A napviaszolvasztó349
A tartaléklépek349
Szeptember349
Az őszi mézelvétel349
A télire való berendezkedés349
A darazsak350
A darázsfogók350
Tartaléklépek kénezése350
Október350
A nyugalomra térő méhcsalád350
Önvédelem351
A téli eleség elhelyezése351
A téli eleség minősége351
A levegő szükséglete352
A kijárónyílás nagysága352
A vadon élő méhcsaládot ki gondozza?352
A salétromos vászon előállítása353
A méhek leszédítése353
Tartaléklépek kénezése354
November354
A méhcsalád téli csomóba való tömörülése354
Novemberben petéző anya354
Az őszi anyanevelés354
Idegen vérű anyák355
A téli nyugalom355
A méhek őszi vásárlása és szállítása356
A telelő méhcsalád népességének pontos meghatározása356
Tartaléklépek kénezése357
December357
A hideg telelés357
A kijárónyílás téli nagysága357
A méhek téli ellenségei358
Hivatalos rész361
Az állami méhészeti gazdaság Gödöllőn361
A szaktanítók székhelye361
A méhtartás joga361
A szőlőkben való méhészkedésről362

Id. Boczonádi Szabó Imre

Id. Boczonádi Szabó Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Id. Boczonádi Szabó Imre könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem