kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Szerzői magánkiadás |
---|---|
Kiadás helye: | Újpest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Aranyozott kiadói egész vászonkötés |
Oldalszám: | 391 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 57 fekete-fehér szövegközti ábrával illusztrálva. Második kiadás. A könyvhöz egy 22 oldalas Függelék tartozik. Írta Boczonádi Szabó Imre a "Méhészet" szerkesztője. Neuwald Illés utódai könyvnyomda Budapest nyomása. |
Bevezetés | 1 |
Kasok | 11 |
A kasok nagysága | 11 |
A kas alakja | 13 |
Melegtartósság | 13 |
Építkezés | 14 |
A fészek kialakulása | 16 |
A vagyon elhelyezése | 18 |
A kas tartóssága | 19 |
Keresztfák a kasban | 20 |
Gyámolos kasok | 22 |
Szűzlépesméz termelése a gyámolban | 26 |
Elöregedett építmény a kasban | 27 |
Kaptárak | 29 |
A kaptár nagysága | 31 |
A kaptár alakja | 32 |
Telelés az orsz e. kaptárban | 38 |
A Boczonádi kaptár megalkotása | 40 |
A kaptárnak keretekkel való berendezése | 43 |
Szűzlépesméz termelése | 46 |
A tartaléklépek szaporítása | 47 |
A lépépíttetés | 48 |
Rajoztatás | 49 |
Mézeltetés | 50 |
A mézelésre berendezett méhcsaládok megrajzása | 51 |
A hőség | 51 |
A keretek rendezése | 52 |
Herelépek mennyisége | 52 |
A 40 keretes állókaptár | 53 |
A fekvő-kaptár | 55 |
A vándorlás | 56 |
A költözködés | 61 |
A lépesméz termelése | 61 |
A fészek és mézkamra elválasztása | 62 |
A kijárónyílások elhelyezése | 63 |
A keretek kezelése | 64 |
A szellőztető-etetőkészülék | 64 |
A mézelvétel | 66 |
A mesterséges rajok | 67 |
Az egyesítés | 69 |
A fekvő-kaptárnak rajzokkal való ismertetése | 69 |
A fekvő-kaptár nagysága | 71 |
Áttelepítés | 72 |
A kezelés | 72 |
A hangyasav elillanása | 72 |
A tavaszi első vizsgálat | 72 |
A fenéktisztítás | 73 |
Hézag a keretek alatt | 73 |
A fejlődés iránya | 73 |
Kaptárbontás | 74 |
Keretbank | 74 |
A méhek téli tömege | 74 |
A rekesztő-ablakok alkalmazása | 74 |
Kaptárszolga | 76 |
A méhcsaládok elhelyezése | 77 |
Szeles időben | 78 |
Az eltájolás | 79 |
A méhcsaládok hőfejlesztése | 79 |
A lépépítmény leszakadása | 80 |
Napsütés | 80 |
A raj elhelyezése | 81 |
A kutatás, civakodás, rablás | 81 |
Az anya eltévedése | 82 |
Etetés | 82 |
Etetés, rablás | 84 |
A szellőztető-etető-anyásító készülék | 86 |
Az etetés módjai | 87 |
A pavillon és zárt méhes | 88 |
Beépített, befalazott kaptárak | 90 |
Sötétség | 91 |
A méhészet jövedelmezősége | 92 |
Az üres méhes | 92 |
A szabadban való felállítás | 92 |
A kijárónyilás | 95 |
A kijárónyilás alakja | 96 |
A kijárónyilás nagysága | 96 |
A munka idején | 99 |
A nyári hőség idején | 99 |
A szellőztető-készülék és a nagyterjedelmű kijárónyilás | 99 |
A téli nyugalom idején | 105 |
A szalmakas kijárónyilás | 105 |
A deszkakas és a gyámol kijárónyilása | 106 |
A 30 keretes álló-kaptár kijárónyilása | 106 |
A kijárónyilás elhelyezése | 106 |
A közös kijárónyilás | 107 |
A fészek kialakulása és a méz elhelyezése az alsó nyilású méhlakásban | 109 |
Önvédeleme | 110 |
A levegőcsere az alsó nyilású méhlakásban | 110 |
A fészek kialakulása és a méz elhelyezése a felső nyilásu méhlakásban | 115 |
A levegőcsere a felső nyilású méhlakásban | 116 |
Méhcsaládok a szabadban | 122 |
Általános alapismeretek | 123 |
Az anya | 123 |
A munkás méhek | 124 |
A hímek | 126 |
A méhek fejlődésének tartalma | 128 |
A méhek életkora | 129 |
A méhek párosodása | 129 |
A peték termékenyülése és az ivarkiválás | 130 |
A szűznemző képesség | 132 |
A szűznemzés célja a méheknél | 135 |
Az öröklés | 139 |
A rabló méhek | 141 |
A tojó munkások (álanyák) | 142 |
A szükséges meleg | 145 |
Hogy megélhessenek | 146 |
A szabadban való munkálkodáshoz | 146 |
A belső munkálatoknál | 146 |
Mivel béleljük a kaptárt? | 149 |
Az élet fentartására alkalmas levegő | 156 |
A levegő megújulása és a vízpára a téli időszakban | 161 |
A méz | 163 |
A nádcukor | 163 |
A szőlőcukor | 164 |
A méz fajsúlya | 165 |
A méz színe | 165 |
A jegesedésre való hajlandóság | 165 |
A méz mint táplálék | 167 |
A virágpor vagy méhkenyér | 169 |
A viasz és termelése | 170 |
A viasz fehérítése | 173 |
A viasz felhasználása | 173 |
Áthelyezhetik-e a petéket a méhek? | 174 |
Hogyan petézik az anya? | 175 |
A méhcsaládok népessége | 176 |
A méhek repülésének sebessége és terjedelme | 178 |
A méhek kiköltözése | 180 |
A méhek téli nyugalma | 184 |
A hő indadozása | 185 |
A napfény | 186 |
Az első rajok keletkezése | 187 |
Az utórajok keletkezése | 190 |
A rendes rajzás | 193 |
A rajzásra való készülődés belső jelei | 193 |
A rajzás külső jelei | 193 |
A raj megindulásának legközelebbi jelei | 194 |
Rendellenes rajzás | 196 |
A rajzás vége | 199 |
Mesterséges szaporítás | 200 |
Az anyátlanság, anyamagtalanság, hímfiasság és álanyás állapot | 200 |
Az anyátlanság | 205 |
Az anyamagtalanság | 206 |
A hímfiasság | 207 |
Az álanyás állapot | 210 |
A rablás | 214 |
A megfúlladás | 215 |
A keltésrothadás | 226 |
A hasmenés | 227 |
A kórság | 228 |
A májusi vész | 228 |
A méhek ellenségei | 228 |
A medve | 228 |
A róka | 228 |
A házi nyest | 229 |
A menyét | 229 |
A patkány | 229 |
A sündisznó | 229 |
A házi és mezei egér | 229 |
A cickány | 229 |
A gólya | 229 |
A méhészölyv | 229 |
A pacsirtasólyom | 229 |
A harkályok | 229 |
A méhészgyurgyalag | 230 |
A gébics-félék | 230 |
A fecskék | 230 |
A lappantyú | 230 |
A széncinke | 230 |
A madarász-bagoly | 230 |
A veréb | 230 |
A barázdabillegető, a seregély és a rigó-félék | 230 |
A tyúkfélék | 230 |
A békák | 230 |
A gyíkok | 231 |
A méhfarkas | 231 |
A lódarázs | 231 |
Az apróbb darazsak | 231 |
A hangyák | 231 |
A pöszméhek vagy dongók | 231 |
A szitakötők | 231 |
A viaszmolyok | 232 |
A halálfejű- vagy farkaspille | 238 |
A parti bogár | 238 |
A nünüke-félék | 238 |
A méhtetű | 239 |
A fülbemászó | 241 |
A pókok | 241 |
Az ember | 241 |
Nem túl nagy-e a Boczonádi-kaptár? | 241 |
Helyváltoztatás | 252 |
Mely méhcsalád alkalmas a szállításra? | 252 |
Téli fogyasztás | 253 |
A mérleges kaptár | 253 |
A kasok kirakása | 254 |
A tavaszi első tisztulás | 255 |
A család anyátlan állapota | 256 |
A családok szétesése | 256 |
A lehalt méhcsalád | 256 |
A népesedés kezdete | 257 |
Népveszteség | 258 |
A tavaszi felsegítés, egyenlősítés | 259 |
Egyesítés | 259 |
A fiasítás bezápulása | 260 |
A tavaszi első tisztogatás | 262 |
A kaptárfenék tisztántartása | 262 |
Méhcsaládok tavaszi vásárlása | 263 |
A meleg vizű itató | 263 |
Lisztetetés | 264 |
Álanyás családok rendbehozása | 266 |
Dobolás | 266 |
A természetes rajzás | 267 |
A mesterséges rajoztatás | 269 |
Az anyanevelés | 271 |
A méhcsalád szorgalma | 274 |
Haragos méhek lecsendesítése | 277 |
Herelépek építésének korlátozása | 277 |
Parasztkasok teleltetése, vermekben | 278 |
Viaszfőzés | 280 |
A viasz megrepedése | 282 |
Viaszolvasztás a kenyérsütő kemencében | 282 |
Viaszolvasztás a Nap hevének felhasználásával | 283 |
Műlépöntés | 283 |
Az öntő helyiség | 284 |
A viasz olvasztása | 284 |
Az öntés | 284 |
A műlépek leszabása | 286 |
A műlépek eltartása | 287 |
A műlépsajtó tiszítása | 287 |
Elválasztó anyag | 287 |
A keretnek sodronynyal való behálózása | 288 |
A műlépek beragasztása | 289 |
A pergetés | 291 |
Kipergetett keretek | 292 |
Savanyodott méz | 293 |
Érett méz | 293 |
A mézbor | 293 |
A gyümölcsbor | 296 |
A mézsör | 296 |
Időszaki munkák | 298 |
Január | 298 |
A változó időben | 299 |
A túlkorai szaporítás | 299 |
A túlmeleg telelés | 299 |
A kijárónyílás | 299 |
A friss levegő | 299 |
A napsugár, a szél | 299 |
A méh téli ellenségei | 300 |
Február | 300 |
A telelés második időszaka | 300 |
A készlet fogyasztása | 300 |
A népesedés | 300 |
Az első tisztuló kirepülés | 300 |
A lehalt méhcsalád | 301 |
A méhek téli ellenségei | 301 |
Március | 301 |
A zárt helyen telelt méhek | 301 |
A családok tavaszi átvizsgálása | 301 |
A vízhordó méhek | 302 |
Anyátlan, árva, álanyás, vagy hasmenésben legyengült családok | 302 |
Az egyesítés | 302 |
Az egyesítésre szánt családok | 303 |
A méhek egyesítésének legbiztosabb módja | 304 |
Álanyás család lesöprése | 305 |
A kasokban telelt családok átvizsgálása | 305 |
Az áttelelt családok fejlődése | 305 |
A fiasítás táplálására szükséges élelem | 306 |
Az éhező családok felismerése | 306 |
A lisztetetés ideje | 307 |
Az itatásról való gondoskodás | 307 |
A családok fejlődésének megfigyelése | 307 |
Tartaléklépek kénezése | 307 |
Április | 307 |
A tavaszi átvizsgálás elvégzése | 307 |
A családok osztályozása | 308 |
A rajzásra alkalmas családok kiválasztása | 308 |
A mézelésre szánt családok helyének bővítése | 308 |
A tavaszi etetésnél követendő óvatosság | 308 |
Tojás etetése | 309 |
Áttelepítés | 310 |
Áttelepítés lefejlesztéssel | 312 |
Áttelepítés B.-gyámból B.-kaptárba | 312 |
A betelepítés | 312 |
A méhek mesterséges feljavítása | 316 |
Tartaléklépek kénezése | 321 |
Május | 321 |
A májusi raj | 321 |
A lerajzott család | 321 |
A természetes rajzás oka | 321 |
A rajok befogása | 322 |
A garat használata | 324 |
A raj biztosítása | 325 |
Műrajok | 325 |
Tartalékanyák nevelése | 325 |
Rajállapotba helyezett család | 326 |
A méhcsaládok szaporítása | 326 |
A kasok mesterséges rajoztatása | 326 |
Szálláskereső méhek | 328 |
Vízszintes alap | 328 |
A lejtős alapon nyugvó kaptár | 328 |
Tartaléklépek kénezése | 329 |
Június | 329 |
Az új anyákkal bíró családok átvizsgálása | 329 |
Az egyesítés | 330 |
Anyásítás | 330 |
Az öreg anyákkal bíró családok átvizsgálása | 332 |
Anyacsere | 332 |
Az építő családok átvizsgálása | 333 |
Tartaléklépek kénezése | 334 |
Méz elszedése | 334 |
A fészek összezsugorodása | 335 |
Hanemann-rács a B.-kaptárban | 336 |
A méhek lesöprése | 337 |
A permetező | 337 |
A füstölő | 337 |
A méz szűrése, eltartása | 338 |
Napviaszolvasztó | 338 |
Tartaléklépek kénezése | 339 |
Július | 339 |
Az összes családok átvizsgálása | 339 |
A rablás | 339 |
A kipergetett kerekek, lépnyesedékek | 340 |
Sűrűn zárt sorban való felállítás | 340 |
A rablás megszüntetése | 341 |
Az utóraj értéke | 341 |
Tartaléklépek kénezése | 342 |
A napviaszolvasztó | 342 |
Augusztus | 342 |
A késői rajok felsegítése | 342 |
Az építmény rendezése | 343 |
Az élelemhiány pótlása | 343 |
A népesség hiánya | 343 |
Az öreg anyás családok átvizsgálása | 344 |
A herék üldözése, pusztítása | 344 |
A kasos családok gondozása | 344 |
A kasos családok anyásítása | 345 |
Az anyátlan és álanyás kasos családok feloszlatása | 345 |
Utólsó rendezés | 346 |
Vándorlás | 346 |
Vándorlásra alkalmas családok | 346 |
A méhcsaládoknak vándorlásra való berendezése | 346 |
A vándorlásra alkalmas lépépítmények | 347 |
Szellőztető etetőkészülékek a vándorlásnál | 347 |
A vándorlásra alkalmas kaptárak | 347 |
A kaptárak sorrendje | 347 |
A vándorkaptárak elhelyezése, védelme | 347 |
A felesleges méz elszedése a visszaszállítás előtt | 347 |
A kaptárak sorrendje otthon | 348 |
A felesleges méz pergetése | 348 |
A szállítás ideje | 348 |
Kaptárak a szekéren, a vasúton | 348 |
A szállításhoz szükséges kellékek | 348 |
A napviaszolvasztó | 349 |
A tartaléklépek | 349 |
Szeptember | 349 |
Az őszi mézelvétel | 349 |
A télire való berendezkedés | 349 |
A darazsak | 350 |
A darázsfogók | 350 |
Tartaléklépek kénezése | 350 |
Október | 350 |
A nyugalomra térő méhcsalád | 350 |
Önvédelem | 351 |
A téli eleség elhelyezése | 351 |
A téli eleség minősége | 351 |
A levegő szükséglete | 352 |
A kijárónyílás nagysága | 352 |
A vadon élő méhcsaládot ki gondozza? | 352 |
A salétromos vászon előállítása | 353 |
A méhek leszédítése | 353 |
Tartaléklépek kénezése | 354 |
November | 354 |
A méhcsalád téli csomóba való tömörülése | 354 |
Novemberben petéző anya | 354 |
Az őszi anyanevelés | 354 |
Idegen vérű anyák | 355 |
A téli nyugalom | 355 |
A méhek őszi vásárlása és szállítása | 356 |
A telelő méhcsalád népességének pontos meghatározása | 356 |
Tartaléklépek kénezése | 357 |
December | 357 |
A hideg telelés | 357 |
A kijárónyílás téli nagysága | 357 |
A méhek téli ellenségei | 358 |
Hivatalos rész | 361 |
Az állami méhészeti gazdaság Gödöllőn | 361 |
A szaktanítók székhelye | 361 |
A méhtartás joga | 361 |
A szőlőkben való méhészkedésről | 362 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.