Fülszöveg
A XX. században Magyarország számára a két tragikus végű világháború volt a legkegyetlenebb. Az elsőnek végzetes következménye az ország feldarabolása volt, a másodikat pedig a győztes hatalmak hazánkra gyakorolt több évtizedes elnyomatása követte.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as katonai összeomlását követően a Károlyi vezette kormányzat tehetetlensége folytán létrejött, kaotikus állapotok a hazai kommunisták rövid, ám véres uralmába torkollottak. Román, cseh és szerb csapatok nyomultak az országba, szinte ellenállás nélkül. Kun Béla elvtársaival kimenekült az országból, és a kivérzett, kirabolt Magyarország fölött 1920-ban ítélkeztek a győztes hatalmak. Az ezer sebből vérző ország az ezt követő két évtized alatt lassanként magához tért, ám felejteni nem tudott. A kormányzat törekvése a trianoni igaztalan békediktátum békés revíziója volt. E cél elérését a német-olasz orientációban látták. Elgondolásukat igazolta a Felvidék, a Kárpátalja, Észak-Erdély és a Délvidék jó részt...
Tovább
Fülszöveg
A XX. században Magyarország számára a két tragikus végű világháború volt a legkegyetlenebb. Az elsőnek végzetes következménye az ország feldarabolása volt, a másodikat pedig a győztes hatalmak hazánkra gyakorolt több évtizedes elnyomatása követte.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as katonai összeomlását követően a Károlyi vezette kormányzat tehetetlensége folytán létrejött, kaotikus állapotok a hazai kommunisták rövid, ám véres uralmába torkollottak. Román, cseh és szerb csapatok nyomultak az országba, szinte ellenállás nélkül. Kun Béla elvtársaival kimenekült az országból, és a kivérzett, kirabolt Magyarország fölött 1920-ban ítélkeztek a győztes hatalmak. Az ezer sebből vérző ország az ezt követő két évtized alatt lassanként magához tért, ám felejteni nem tudott. A kormányzat törekvése a trianoni igaztalan békediktátum békés revíziója volt. E cél elérését a német-olasz orientációban látták. Elgondolásukat igazolta a Felvidék, a Kárpátalja, Észak-Erdély és a Délvidék jó részt magyarlakta területeinek visszacsatolása.
Sorsunk úgy hozta, hogy az 1939-1945 közötti háború is tragikus véget ért a számunkra. Országunk - a jaltai megállapodás következtében - a Szovjet érdekszférába került. így aztán a „felszabadítók" a lakosság százezreit vasúti vagonokba zárták, és - hadizsákmányként - a saját országukba rabszolgamunkára a kényszerítették. Másokat - a politikailag megbízhatatlannak tartott személyeket - a saját orosz katonai bíróságaikkal 5-25 évi kényszermunkára ítélték.
Ez a könyv egy fiatal honvédtisztnek a sorsát mutatja be, aki hosszú éveket töltött Kazahsztán és az Ural lágereiben. Azon kevesek közé tartozik, akik - Isten kegyelméből - túlélték a rájuk váró kegyetlen megpróbáltatásokat. Eletét annak a kemény neveltetésnek is köszönheti, amelyet az akkori katonai nevelőintézetekben kapott.
Ez a történet nem kalandregény, nem is kitalált események sora. Inkább szomorú, megrázó és olykor nehezen hihető személyes vallomás. Ám minden szava igaz. E kegyetlen világban mégis számtalanszor találtam emberséget, barátságot a sorstársak kölcsönös szeretetét. Tanulságos lehet elolvasni, megismerni és meglátni a kommunizmus igazi arcát. Én láttam.
Vitéz Berentés Tamás
Vissza