A megszállók szabadsága

Fülszöveg

A legfontosabb kérdés,k amire e könyv megírása közben választ kerestem: "Milyen befolyást gyakorolt Magyarország saját történelme alakítására a második világháború után?"
El lehet-e, el szabad-e fogadni a kényszerpálya elméletet? Azt, hogy a trianoni béke aláírása óta Magyarország döntéshozói alig-alig képesek irányítani az ország, pláne a nemzet sorsát, hisz ez alapvetően a nagyhatalmi akarat függvénye.
Milyen, milyenné válhat az az ország, annak politikája, vezetőinek felelősségvállalása, polgárainak öntudata, büszkesége, amely kiindulópontként, a realitás áttörhetetlen páncéljába burkolja ezt a súlyos állítást. Magyarország nem vagy alig lehet ura saját történelmének, pláne jövőjének.
Vagy mégis?
Kutattam budapesti, moszkvai, prágai, washingtoni, londoni levéltárakban.
Az általam megírtakat követően, több mint 20 dokumentumot mérlegelhet az olvasó. Mind érdekes és elgondolkodtató. Van köztük történészi buldog türelmet igénylő dokumentum pl. arról az 50 legnagyobb gyárról, amelyeket különböző jogcímekre hivatkozva leszerelt, elvitt a kommunista irányítású Szovjetunió. Van köztük tilalmi listára tett novella, és refrénként a "dögölj meg!"-et alkalmazó vers, amelyet az MKP kultúrpolitikáját irányító Révai József írt még fiatalon (s melyet egy életen át azután igyekezett titkolni).
A kérdés ezek után az: mi a történelem üzenete a jövőnek? Vissza