A megkérdőjelezett sikerágazat

Tartalom

Bevezetés
I. rész
EURÓPAI UNIÓ
ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS
(Összefoglalás)
A csatlakozás környezetpolitikai sajátosságai
Az EU környezetpolitikája 17 • A 6. környezetvédelmi akcióprogram 19 • Az EU környezetvédelmi törvényalkotásának súlypontjai 22 • Elvárások az újonnan belépőkkel szemben 23
Környezetügyi feladatok és EU-csatlakozás
Hazánk környezeti állapota az EU-elvárások tükrében 25 • Környezetpolitikai teendőink súlypontjai 31
Szabályozási rendszerünk problémái és fejlesztése
A környezetvédelmi szabályozás EU-konform fejlődési irányai 37
• A hazai helyzet főbb jellegzetességei 37 • Az intézményrendszer
hiányosságai 39 • Környezetvédelmi ipar és tisztább termelés 41
• Termékdíj és/vagy környezethasználati díj? 41 • A környezetterhelési díjak beépítése adórendszerünkbe 43 • Gazdasági eszközök alkalmazhatósága a környezetpolitikában 47
A csatlakozás gazdasági-társadalmi hatásvizsgálata
Társadalmi és gazdasági hatások 50 • Lobbiérdekek és csatlakozási követelmények 52 • Hulladékgazdálkodás 59 • Makrogazdasági feltételek és pénzügyi igények 59 • A beruházási költségek
összesítése 61 • Lakossági hatások 64 • A környezetvédelmi kiadások megtérülése 65 • Konklúzió 65
A stratégiai kutatások értékelése, további feladatok
II. rész
SZABÁLYOZÁS ÉS FINANSZÍROZÁS
Az EU környezetvédelmi követelményei és a hazai megfelelés 71
Az uniós környezeti politika elemei a jogi szabályozáson túl 71 •
A magyar csatlakozás legfontosabb területei a környezetvédelemben 75
Környezetvédelem és versenypolitika 83
A környezetvédelem finanszírozása az Európai Unióban 89
Közvetlenül a környezetvédelmi politika alá rendelt programok
91 • Kutatás és technológiai fejlesztés (KTF) 92 • Energetika 93 •
Strukturális Alapok 93 • Kohéziós Alap 95 • Agrárpolitika 97 • A
támogatások értékelése a környezetvédelmi politika fényében 99
• Reformok, AGENDA 2000 99 • Előcsatlakozási alapok 100
Környezetvédelmi szempontok beépítése támogatási rendszerünkbe 103
A természetvédelem finanszírozása az Európai Unióban 113
III. rész
ENERGIAGAZDASÁG ÉS NEHÉZIPAR
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az európai uniós csatlakozás 119
Az Európai Unió üvegházhatású gázokkal kapcsolatos politikája
119 • A magyarországi kibocsátások várható alakulása 121 • Kibocsátás-csökkentési forgatókönyvek 124 • A kibocsátások szabályozásának kérdése 125
Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés és piaci liberalizálás 127
A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés előnyei 127 • Az egységes európai villamosenergia-piac 128
A lakossági és a kommunális energiafelhasználás csökkentésének
lehetőségei 135
Az olaj- és gázipar levegőtisztaság-védelmi kérdései 145
A hazai kohászat légszennyezése 151
A radioaktív hulladék elhelyezésének lehetőségei 157
IV rész
KÖRNYEZETBARÁT MEZŐGAZDÁLKODÁS,
TERÜLET- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS
Az agrár- és környezetpolitika összefüggései 163
Gazdasági aspektusok 163 • Környezetjogi kérdések 166
A hazai vidékfejlesztés EU-konform rendszere 173
A vidékfejlesztés mint sajátos és önálló problématerület 173 • A
vidékfejlesztési politika szükségessége, a területek egyenlőtlen
fejlődése 174 • Integrációs és dezintegrációs folyamatok a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben 174 • A vidékfejlesztés intézményi rendszerének alapjai 175 • A vidékpolitika előtérbe kerülésének okai 176 • Mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika a közép- és kelet-európai országokban 177 • A mezőgazdasági
politika reformja és a vidékpolitika 179
A „Tájkonvenció" átvétele 181
A természetvédelem és a mezőgazdálkodás összehangolásának EU-konform rendszere: Magyarország földhasználati zónarendszere 191
A Környezetileg Érzékeny Területek (ESA) rendszerének magyarországi bevezetése 199
Előzmények 199 • Szabályozás az EU-ban 200 • Hazai alkalmazás 203
Állattenyésztésünk környezetgazdálkodási feladatai és az integráció várható hatásai 209
Az intenzív állattartás hátrányai 209 • Állattartási megoldási javaslatok az EU-csatlakozás folyamán 211
A baromfitartás környezeti feltételei 219
A vadgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei az EU-csatlakozás során 231
A vadgazdálkodás szabályozása az Európai Unió tagállamaiban 239
A gyepgazdálkodás illesztése az agrárkörnyezeti extenzifikációs programhoz 241
Energetikai célú biomassza-termelés 249
A mezőgazdálkodás nitrogénellenőrzésének gazdasági eszközei és a nitrogénadózás lehetőségei 261
Környezetvédelmi hatékonyság 264 • A jövedelem 265 • A nitrogénszabályozás magyarországi lehetőségei 269
V. rész
VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELEM
A hazai vállalatok környezeti teljesítményének értékelése 277
Környezeti menedzsment 278 • Konkrét környezetvédelmi intézkedések 279 • A környezetvédelmi döntéshozatalra ható tényezők 281 • A környezeti marketing lehetőségeinek megítélése 284
• Javaslatok 285 • További kutatási kérdések 286
Az EU-csatlakozás, várakozások és a feldolgozóipari vállalatok környezeti menedzsmentje 289
Környezetirányítási rendszerek a hazai élelmiszeriparban 297
Környezetközpontúság 298 • Élelmiszer-ipari tapasztalatok 299
• Javaslatok 303
VI. rész
KÖRNYEZETI TUDAT, NEVELÉS,
INFORMATIKA, IDEGENFORGALOM
Környezeti nevelés és képzés 309
Pozitív tendenciák a felsőoktatásban 312 • Hiányosságok 312 •
Középfokú képzés 314 • Összefoglaló megállapítások 315
A magyar elitek környezeti problémapercepciója 319
A „hármas spirál" 319 • Közös problémamegoldás 320 • Empirikus megközelítés 323
Ökológiai programok és tudatformálás vidéki és városi közösségekben 329
Az ökológiai problematika megjelenése a regionális és a várospolitikában - a várospolitika tudatformáló hatása 329 • Vidéki környezetben, kistelepüléseken folyó átfogó tervezési-tudatformáló programok vizsgálata 337
Környezeti konfliktusok társadalmi megítélése és mechanizmusai 343
A konfliktusok keletkezése 343 • Környezet és modernizáció 344
• Környezet és demokrácia 347
Környezetvédelem az idegenforgalomban 351
VII. rész
A CSATLAKOZÁS GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSVIZSGÁLATA
Levegőtisztaság-védelem - nagy ipari szennyezők 357
Levegőminőségi normák és mérési rendszerek 363
A vizek védelme 367
Az EU vízvédelmi harmonizáció költsége 369 • A települési szennyvíztisztításról szóló (91/271/EGK) irányelv 370 • A csatornázás-szennyvíztisztítás legfontosabb, a közeljövőben teljesítendő feladatai 372
A hulladékokról rendelkező 75/442/EGK sz. keretdirektíva 375
A tevékenység jelentősége 375 •Jogharmonizáció 377 • Beruházások 378 • Működtetési költségek 380 • A lakosságot érintő hatások 381 • A vállalatokat érintő hatások 381 • Várható hasznok
382 • Hatékonyság, műszaki fejlődés, árak, kereslet előrejelzése 382
Hulladéklerakás 385
A hulladéklerakás helyzete 385 •Jogharmonizáció 386 • Beruházás 386 • Gazdasági-társadalmi elfogadhatósági vizsgálat eredményei 388 • Várható hasznok 389 • Alternatív megoldások 389
Veszélyes hulladékok 391
Csomagolási hulladékok és hulladékpapír 395
Akkumulátorok és elemek 399
Hulladékok szállítása 405
Szennyvíziszap-kezelés 411
A szakszerű elhelyezés pénzügyi és költségvonzatai 414 • A megoldáshoz javasolható eszközök és hatásaik 416
Heves megye felkészülése az EU-csatlakozásra a hulladékgazdálkodásban 419
A hulladékgazdálkodásra vonatkozó európai uniós szabályozás
néhány jellegzetessége 419 • A hulladékgazdálkodás hazai szabályozása 420 • A jogharmonizáció helyzete és feladatai 421 • A hulladékgazdálkodás néhány országos jellemzője 421 • Heves megye környezeti állapota, környezetvédelmi koncepciója és programja 423 • A hulladékprobléma Heves megyében 425
Az IPPC-direktíva 429
A kormányzat szintjén jelentkező költségek 430 • A gazdálkodó szervezeteknél megjelenő költségek 432
Summary 435

Témakörök