A megismerés tragikuma

Szerző

'Földes-Papp Károly: A megismerés tragikuma ' összes példány

Kiadó:
Kiadás helye:	Budapest-Szeged
Kiadás éve:	1941
Kötés típusa:	Könyvkötői papírkötés
Oldalszám:	172 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta a Sylvester Rt., Budapest.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

A MEGISMERÉS ELMÉLETÉNEK FOGALMA, FELOSZTÁSI MÓDJA ÉS MÓDSZERE.

Hogy a megismerés elméletének fogalmát megérthessük, elsősorban a megismerés lényegére igyekezzünk némi... Tovább

Tartalom

Bevezetés
A megismerés elméletének fogalma, felosztási módja és módszere
A megismerés lefolyása
Ami az ismeretet megelőzi	13
Az ismeret születése: a képzet	14
A képzet létesítő (aktív) jellege	16
A képzet immanens jellege	18
A képzet ömagában elégtelen	19
Az ismeret érvényének formája: az ítélet	20
Az ítélet elfogadó (receptív) jellege	21
Az ítélet transzcendensre vonatkozó jellege	23
A képzet előbbvaló az ítéletnél	24
A képzet és ítélet ismeretelméleti jelentésének elhatárolása egyéb értelmezéstől	29
Az ismeret tárgya	33
A megismerés befejeződése: a fogalom	34
Az ismeret érvénye
A probléma hagyományos megfogalmazásának elégtelensége	38
A kétely, mint az egyetlen helyes kiindulás	38
Az ismeretelméleti kétely két formája	39
Az ismeretelméleti egyenértékűség fogalma	41
Az ismeret érvényének első alapvető problémája	43
Az ismeret érvényének első problémájából adódó újabb probléma	45
Az ismeret érvényének második alapvető problémája	46
Az ismeret érvényének több alapvető problémája nem lehetséges	48
A problémák megoldásának kezdete: a megismerés feltételeinek kutatása. (A megismerés alapelvei és érvénytényezői)	50
Az első ismeretelméleti alapelv	53
A második ismeretelméleti alapelv	56
A megismerés logikai alapelve	59
A megismerés érvénytényezőja az ismeretelméleti egyenértékűséggel rendelkező képzeteknél: az ész apparecepciója	62
Az első alapvető s az abból eredő probléma megoldása	63
A racionális képzetek jelentésének érvénye	64
A tapasztalati képzetek jelentésének érvénye	67
A racionális és tapasztalati képzetek egymásravonatkozásának érvénye	76
Az ész appercepciója és a két ismeretelméleti alapelv az ismeretleméleti egyenértékűség nélküli képzetekre érvénytelen	77
Az ismeretleméleti egyenértékűség nélküli képzeteknek az ismeretelméleti egyenértékűséggel rendelkeő képzetekre vonatkozó hasonlósága és különbsége	82
A megismerés érvénytényezője az ismeretelméleti egyenértékűség nélküli képzeteknél: az akarat apprecepciója. (A második alapvető probléma megoldása)	84
A kétféle - "fogalmi és intuitív"- megismerés	87
A megismerés határa
A probléma hagyományos megfogalmazásának elégtelensége	90
A helyes kiindulópont: a megismerés tendenciájának, illetve az ismeret iránti igénynek a megvizsgálása	94
A megismerés tendenciájának, illetve az ismeret iránti igénynek a kettőségge	95
Az adekváció igénye	95
A totalitás igénye	97
A képzetek felülvizsgálata az adekváció igénye szempontjából	98
A racionális képzetek	99
A szemléleti (és szemléleti élmény-) képzetek	100
A metafizikai képzetek	102
A metafizikai élmény-képzetek	103
A képzetek felülvizsgálata a totalitás igénye szempontjából	104
Az ismeret iránti két igény "poláris" ellentétessége	107
Az ismeret iránti két igény összefüggése a megismerés két érvénytényezőjével	108
Az ismeret iránti két igény és a kétféle - "fogalmi" és "intuitív" megismerés	110
A megismerés határa az adekváció igénye szempontjából	111
A megismerés határa a totalitás igénye szempontjából	112
Az ismeret értéke: a megismerés tragikus meghatározottsága
A probléma elemzése	113
A tragikum lényege	114
A megismerés tragikumának kétféle (alanyi és tárgyi) okai általában	121
A megismerés tragikumának alanyi oka
A vizsgálandó tárgy rövid áttekintése	122
Az ismert iránti adekváció igényének lényege és az ismeret lényege közti tragikus hézag	123
Az ismeret iránti totalitás igényének lényege és az ismeret lényege közti tragikus hézag	126
Az ismeret iránti adekváció igényének és totalitás igényének lényege közti tragikus hézag	131
A megismerés tragikumának tárgyi oka
A vizsgálandó tárgy rövid áttekintése	134
Az élet célja: maga az élet (az élet öncélúsága)	134
Az élet szolgálatában álló, vagyis: eszközi ismeret	138
Az igazság kutatására irányuló, vagyis: öncélú ismeret	140
Az öncélú élet és az öncélú ismeret lényege közti tragikus hézag	143
Befejezés
Filozófiai megismerés = öncélú megismerés = tragikus megismerés
Németnyelvű kivonat	163
Névmutató	167