Előszó
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság monográfiái sorozat negyedik kötete a 25 éve létrehozott - a Csörgő-patak környezetére és a Keleti-Mátrára kiterjedő - Mátrai Tájvédelmi Körzetet mutatja be.
A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozó, miocén kori rétegvulkánból és több vulkáni kúpból felépülő, a későbbi eróziós folyamatok által alakított hegység gazdag formakinccsel, és sok-sok földtani értékkel rendelkezik. Kőzetfalon alázúduló vízesések, kipreparálódott kőzettelérek, szűk szurdokok, jégkorszaki törmelékmezők, „kőtengerek", hazánk leghosszabb, nem karsztosodé kőzetben kialakult barlangja teszik változatossá a Mátra arculatát. A vulkáni utóműködés során gazdag érctelepek képződtek, melyekre már a középkortól bányák települtek. Ekkortájt jelentek meg az első üveghuták is ezen az erdős tájon. A hegytetőkön sajátos kultúrtörténeti emlékek, őskori erődített telepek sáncai és középkori várak romjai várják a kutatókat, látogatókat.
Ezen az erdőgazdálkodás által formált tájon a növényritkaságokat rejtő bükkösök, az erdőirtások helyén kialakult hegyi rétek és a forráslápok világát a déli lejtőkön melegkedvelő tölgyesek övezik. Míg a hegylábfelszínt jellemző erdőssztyepp-mozaikok, bokorerdők védett hüllőknek, énekesmadarak sokaságának adnak otthont, addig a zárt, idős lombos erdőkben számos védett emlősfaj - köztük sok-sok denevérfaj, rejtett életű nagyragadozó - talál menedéket.
Könyvünk fejezetei, valamint a monográfia számára szerkesztett, újdonságnak számító földtani és vegetációtérkép segítségével szeretnénk bemutatni a Mátra természeti és kulturális értékeinek változatos együttesét és azt a természetvédelmi tevékenységet, amely 25 éve szolgálja ezen örökség megóvását.
A Bükki Nemzeti Parkot, a Zempléni Tájvédelmi Körzetet, valamint a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetet és szlovákiai párját, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetet magyar és szlovák nyelven bemutató monográfiák után a Mátráról összegyűlt ismereteket is kötetbe rendeztük. Fogadják szeretettel, forgassák haszonnal.
Vissza