A Mátra és a Bükk kalandkönyve

Fülszöveg

» ,1 1
' • f
;/ f >
.1 I / <» >











> 4 W.
D O
< c

a» i»

A


í'í • V.' r-:
- ií? -

1 ^ ¦ -^r-'



X


Négy év telt el azóta, hogy az első kalandkönyvemet (Eger és a Bükk) elkezdtem írni. Valahogy így kezdtem: „A Bükk hegység a gyerekkorom és a felhőt-lenség horizontja, ahová nem lehet elégszer eljutni ". A szikárabb Mátrára ez éppúgy igaz. Megkapó, hogy mindkét hegységben találunk rhég eldugott, fogyatkozó, apró falvakat, ahol „van idő" kiadósat beszélgetni a boltosnénivel, kocsmárossal, temetőgondnokkal és vannak hetek-hónapok, amikor a hó mindent befed és elcsendesít.
Azon igyekeztem, hogy a Bükk és a Mátra több legyen, mint turistautak hálózata és mindenki (kezdő kirándulótól a vagány terepbringásig) találjon magának úticélt. Remélem sikerült.
<
Q -J
o
Q j
O
N
A Bükk és a Mátra erdői, rétjei természetes módon zöldek. De ez most itt a környezetünk védelmének zöld oldala. A könyvem ofszet papírra készül, ezért aztán ha már... Tovább

Fülszöveg

» ,1 1
' • f
;/ f >
.1 I / <» >











> 4 W.
D O
< c

a» i»

A


í'í • V.' r-:
- ií? -

1 ^ ¦ -^r-'



X


Négy év telt el azóta, hogy az első kalandkönyvemet (Eger és a Bükk) elkezdtem írni. Valahogy így kezdtem: „A Bükk hegység a gyerekkorom és a felhőt-lenség horizontja, ahová nem lehet elégszer eljutni ". A szikárabb Mátrára ez éppúgy igaz. Megkapó, hogy mindkét hegységben találunk rhég eldugott, fogyatkozó, apró falvakat, ahol „van idő" kiadósat beszélgetni a boltosnénivel, kocsmárossal, temetőgondnokkal és vannak hetek-hónapok, amikor a hó mindent befed és elcsendesít.
Azon igyekeztem, hogy a Bükk és a Mátra több legyen, mint turistautak hálózata és mindenki (kezdő kirándulótól a vagány terepbringásig) találjon magának úticélt. Remélem sikerült.
<
Q -J
o
Q j
O
N
A Bükk és a Mátra erdői, rétjei természetes módon zöldek. De ez most itt a környezetünk védelmének zöld oldala. A könyvem ofszet papírra készül, ezért aztán ha már nincs rá szükséged, kiváló gyújtós lehet belőle, esetleg csákó, kishajó, repülő © de talán jobb, ha tovább ajándékozod.
Döbbenettel látom mindenfelé, hogy az erdőt járó ember is szemetel, igaz, minél följebb megyek, annál kevesebb a szemét. Egyszer régen stoppal indultam Miskolcról és egy IFA vett föl, sofőrje pár perc múlva kivágta az ablakon a kiürült üdítőjét. Rászóltam, ő röhögött, kértem álljon meg és kiszálltam.
Nincs elég jó minta arra, miképp kellene megvédeni a környezetünket és benne önmagunkat. Egyre több szó esik arról, hogy a technika exponenciális fejlődésével párhuzamosan hasonló tempóban tesszük lakhatatlanná bolygónkat. Bután cselekszik a mezőőr, aki vadászik a virágot szedő turistákra és beszélgetés helyett csekkel kezdi a letépett pár szál hóvirág megtorlását, miközben büntetlenül marad a tonnányi platókról kiöntött szemét, erélytelen a természetvédelem, amikor motorcsónakok százai róják a Balatont, fekete búzú ócska autók az utakat és ostoba a reklámszakember, aki megvédi a tonnaszámra kukába kerülő szórólapokat, mondván úgyis újrahasznosítják. Ahhoz, hogy a papírból újra papír legyen: víz, energia, szállítási üzemanyag kell. A szemlélettel van a baj.
Egy próba: Folyatod a vizet borotválkozás közben? Egyedül ülsz a kocsidban munkába menet? Rendszeresen kis palackos ásványvizet veszel? Sok kaját dobálsz a szemétbe? Kiválogatod rendszeresen a papír, műanyag, üveg szemetet? Felajánlod a megunt cuccokat másoknak? A hegytetőn talált kukába raksz szemetet? Firkalap lesz a rossz nyomtatásból?
De elvakult zöldnek sem kell lennünk, mert a szélsőségek sosem jó utak. A környezettudatosság valami olyasmi, mint az illem, ami szerint egy úriember egyedül sem túrja az orrát, az utazó pedig a hangyabolyt de azért lábujjhegyen sem kell lépkedni. A jó érzésű embernek kellő empátiája van, aszerint él.
Vigyázd az erdőt, a falut, a várost és vigyázz a barátaidra, családodra és magadra is. Vissza