kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kogutowicz és Társa Magyar Földrajzi Intézete |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés |
Oldalszám: | 911 oldal |
Sorozatcím: | A Tudományos Földrajz kézikönyvei |
Kötetszám: | 1 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 320 fekete-fehér szövegközti ábrával illusztrálva. Nyomtatta a Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája, Budapest. |
Bevezetés | 1 |
A csillagászati földrajz | |
Alapvető tanai | |
A csillagászati földrajz tárgyának felosztása és a sorrend megállapítása | |
Mathematikai előkészítő | 4 |
Mathematikai repertorium geographusok számára | |
A mathematika és mechanika mint segédtudomány | |
Goniometria és trigonometria | 5 |
Goniometriai függvények | |
Derékszögű síkháromszög megoldása | |
Complementáris szög goniometriai függvényei | |
Goniometriai függvények előjelei és ábrázolása | |
Szögösszeg goniometriai függvényei | |
Goniometriai függvények szorzatképletei | |
Goniometriai összegképletek | |
A kétszeres szög függvényei | |
Néhány speciális érték | |
A síkháromszög megoldása | |
Gömbi háromszögtan | 14 |
A gömbi háromszög megoldása | |
Derékszögű gömbháromszög megoldása | |
Logarithmusos transformatio | |
Oldalösszeg tétele, Gauss egyenletei és Napier analogiái | |
Gömbi két- és háromszög területe | |
Logarithmusos számolás | 23 |
A logarithmusos számolás előnyei | |
Logarithmustábla berendezése | |
Additio s subtractio logarithmus | |
Logarithmusos számítás berendezése | |
Természetes (Napier) logarithmusok | |
Logarithmusos képletek | |
Végtelen sorok | 29 |
A végtelen sorok fontossága | |
A convergentia kriteriumai | |
A sorok főbb alakjai | |
Newton binom sora | |
Exponenses és logarithmusos sorok | |
Goniometriai sorok | |
Interpolatio | 35 |
Használata | |
Graphikus ábrázolása | |
Egyenletek megoldása | 37 |
Magasabb fokú és transcendes egyenletek numerikus megoldása és graphikus ábrázolása | |
Regula falsi | |
Empirikus képletek | 38 |
Hatványsorok | |
Periodicus sorok; Fourier-féle sor | |
Fourier-féle sinus-sor | |
Fourier-féle cosinus-sor | |
Fourier-féle teljes sor | |
Infinitesimális számítás | 51 |
Az infinitesimális számítás mibenléte | |
Részei | |
Használata | |
Függvények és ábrázolásuk | 52 |
A függvény fogalmának meghatározása | |
A független és a függőváltozó | |
Ábrázolásai | |
Differentiatio | 53 |
"Natura non facit saltum" | |
A differentiatio | |
A differentiálquotiens jelentősége | |
Taylor és Mac-Laurin-féle sor | |
Integratio | 57 |
Az integratio mibenléte | |
Az integratio geometriai ábrázolása | |
Az integrál geometriai ábrázolása | |
Használata | |
Mechanikai integratio | 59 |
Integratiós formulák | |
Simpson-féle formula | |
Használatuk | |
Curveometer és planimeter | 62 |
Integrograph műszerek | |
Curveometer | |
Planimeter | |
E műszerek leírása és használatuk módja | |
Közelítő rectificatio és quadratura | 81 |
A közelítő rectificatio (kiegyenesítés) és a közelítő (quadratura (területmeghatározás) mibenléte | |
Geometriai helymeghatározás | 84 |
Helymeghatározás a vonalon | |
Helymeghatározás a lapon | |
Coordinátarendszerek | |
Helymeghatározás a térképen | |
Helymeghatározás a glóbusokon és a Föld felületén | |
Helymeghatározás a térben | |
Térbeli coordinátarendszerek | |
Coordinátarendszerek transformatiója | |
A napi mozgás | |
Az éggömb | 98 |
A csillagos ég szerepe a csillagászati geographiában | |
Az éggömb és az égboltozat | |
Az álló csillagok napi mozgása | 100 |
A csillagos ég látszólagos mozgása | |
A horizont coordinátarendszere | |
Az aequator coordinátarendszere | |
Iv és idő átváltozása | |
A két rendszer egyesítése | |
Geographiai szélesség | |
Geographiai hosszúság | |
A geographiai hosszkülönbségek jelentése | |
A csillagok nappali és éjjeli íve | |
A holdpálya fekvése | 277 |
A holdpálya fekvésének meghatározása | |
A holdpálya csomóinak hátrálása | |
Változások | |
A holdpálya alakja. Anomalistikus hónap | 283 |
A holdpálya alakjának meghatározása | |
Az anomalistikus hónap tartama | |
A különböző holdperiodusok összehasonlítása | 284 |
A Hold keringési ideje más-más kezdőpontra vonatkoztatva | |
Összehasonlító táblázatok | |
A Hold relativ mozgása | |
A Hold mozgásának egyenlőtlenségei | 285 |
A középponti egyenlítés | |
Az evectio | |
A variatio | |
Az évi egyenlítés | |
Egyéb egyenlőtlenségek | |
A Hold valódi helyének kiszámítása egy példán bemutatva | |
Fogyatkozások | 293 |
A fogyatkozások oka és nemei | |
Teljes árnyék és félárnyék | |
A Föld vagy Hold árnyékkúpja | |
Napfogyatkozások | 295 |
A napfogyatkozás létrejöttének körülményei | |
A napfogyatkozás nemei | |
A fogyatkozás tartama | |
A Hold árnyékának metszése a Földdel | |
Fogyatkozási határok | 299 |
A fogyatkozás határai | |
Részleges napfogyatkozás határa | |
Teljes napfogyatkozás határa | |
Gyűrűs napfogyatkozás határa | |
Átnézetes táblázat | |
Holdfogyatkozások | 304 |
A holdfogyatkozás létrejöttének körülményei | |
Az árnyékkör | |
A láthatóság kriteriumai | |
Fogyatkozási határok | 306 |
A fogyatkozási határok kiszámítása | |
Részleges holdfogyatkozás határa | |
Teljes holdfogyatkozás határa | |
Átnézetes táblázat | |
A centrális holdfogyatkozás közepes tartama | |
A hold- és napfogyatkozások kiszámítása | 307 |
A hold- és napfogyatkozás idejének közelebbi meghatározása ephemerida-gyűjtemény segítségével | |
Az eljárás történeti fogyatkozásoknál | |
Pingré: Art de verifier les dates és Oppolzer: Canon der Finsternisse czímű munkája | |
A napfogyatkozások ikonographiája | |
Egy hold- és egy napfogyatkozás teljes kiszámítása graphikai módon | |
A hold- és napfogyatkozás láthatósági viszonyainak meghatározása földglóbus segítségével | |
Nap- és holdfogyatkozások összehasonlítása | 318 |
A nap- és holdfogyatkozások számának és láthatóságának összehasonlítása | |
A fogyatkozások visszatérése. Fogyatkozási cyclusok | 319 |
A cyclikus számítás értéke | |
A napfogyatkozások visszatérése | |
A holdfogyatkozások visszatérése | |
Ugyanazon év nap- és holdfogyatkozásainak összehasonlítása | |
Egymásra következő évek nap- és holdfogyatkozásainak összehasonlítása | |
Fogyatkozási periodusok; Saros | 328 |
Fogyatkozási periodusok meghatározása | |
Saros | |
A fogyatkozások belépése és kimaradása | |
A Hold libratiója | 331 |
A Hold tengelyforgása és keringése | |
A libratio | |
Hosszúsági libratio | |
Szélességi librátio | |
Parallaktikus vagy napi libratio | |
Physikai libratio | |
A föld mozgása a térben | 336 |
A régiek felfogása | |
A primum mobile | |
Coppernicus magyarázata | |
Geographiai fogalmak változása | |
A Föld forgásának bizonyítékai | |
A mozgás eltéritése a forgó Földön | |
Az eltérítés nagysága | |
A Föld lapultsága | |
Foucault-féle ingakisérlet | |
Egyéb bizonyítékok | |
A Föld forgási tengelyének magatartása és a tengelyforgás tartama | |
A bolygók látszó mozgása | 350 |
A régiek megfigyeléseinek és elmélkedéseinek fontossága | |
A Nap, Hold és a többi bolygók látszó mozgása | |
A bolygókeringés második egyenlőtlensége | |
Az aequatori és ekliptikalis conjunctio | |
Felső vagy külső, belső vagy alsó együttállás | |
A Mercur és a Vénus phasisai | |
A bolygók távolsági viszonyai | |
A Mercur és Mars látszó pályájának alakja ábrákon bemutatva | |
Legnagyobb elongatio kiszámítása | |
A bolygómozgás magyarázata | 359 |
Endoxus-féle rendszer | |
A Hipparchos-Ptolomaeus-féle epicyclikus mozgás | |
Ptolomaeus-féle rendszer | |
Herakleides Pontikos-féle vagy aegyptusi rendszer | |
Coppernicus-féle rendszer | |
A belső és külső bolygók direct és retograd mozgásának magyarázata | |
A Ptolomeus és a Coppernicus-féle rendszer összehasonlitása és relativ értéke | |
A heliocentrumos rendszer következményei | 368 |
Az állócsillagok évi parallaxisa | |
Az aberratio | 372 |
Az állócsillagok aberratiója | |
Az aberratio magyarázata | |
Az aberratio állandója | |
A fény véges terjedési sebessége | |
A hullócsillagok napi gyakorisága | |
A Coppernicus-féle rendszer egyéb bizonyítékai | |
Az évszakok és övök keletkezése Coppernicus szerint | 378 |
A Föld állása és megvilágítása a négy évszakban | |
Az égitestek távolságai. Parallaxis | 381 |
Az égi testek távolságának meghatározása a parallaxis segítségével | |
Közeli égi testek parallaxisának meghatározása | |
A Hold aequatori horizontális parallaxisának kiszámítása | |
Aristarchos eljárása a Nap parallaxisának meghatározására | |
A Nap parallaxisának meghatározása a Mars bolygó segítségével | |
A Vénus-átvonulás | |
A Nap parallaxisának meghatározása a Vénus-átvonulás segítségével | |
Delisle módszere a Nap parallaxisának meghatározására | |
A napparallaxis értéke | |
A Vénus-átvonulások feltételei | 397 |
A Vénus-átvonulás létrejöttének feltételei | |
A Vénus-átvonulás visszatérésének periodusai | |
Közvetett módszerek a napparallaxis meghatározására | 400 |
A napparallaxis meghatározása a Hold mozgásának tekintetbe vételével | |
A Nap parallaxisának levezetése a földfelületi nehézségi gyorsulásból | |
Egyéb módszerek | |
A napparallaxis legvalószinűbb értéke | |
A Nap távolsága a Földtől | |
A Nap pályasebességére, pályájára, nagyságára stb. vonatkozó adatok | |
A naptár. Időszámítás | 404 |
Az időszámítás gyakorlati egységei | |
A különböző időszámítások kúszált voltának magyarázata | |
A régiek chronologiája | |
A csillag heliákus és akronyktikus kelte | |
A csillag heliákus és kosmikus lenyugvása | |
A tropikus év és a synodikus hó viszonya | |
Az aranyszám | |
Az epakta | |
Az aranyszám és epakta közötti összefüggés | |
A vasárnapi betű | |
A napkör | |
Mohammedán időszámítás | |
Időszámítás a görögöknél és a rómaiknál | |
Júliusi naptár | |
Gregori naptár | |
Aegyptusi naptár | |
A babyloniak és a chaldaeusok időszámítása | |
A zsidók időszámítása | |
A khinai időszámítás | |
A Föld | |
A Föld ideális alakja és méretei | 423 |
A Föld gömbalakja | |
Bizonyítékok a Föld gömbvolta mellett | |
Eratosthenes-féle fokmérés | |
Almamun kalifa fokmérése | |
Fernel-féle fokmérés | |
A gömbalakú Föld coordinátarendszerének néhány sajátossága | |
A Föld sugarának meghatározása a szemhatár depressiója segítségével | |
A Föld sugarának meghatározása Dufour szerint | |
Ghetaldi módszere a gömbi Föld sugarának meghatározására | |
Klose földmérése | |
Egyéb módszerek | |
A gömbi Föld sugarának értéke | |
A triangulatiós módszer | |
Snellius, Riccioli, Grimaldi és Picard fokmérése | |
A Föld sphaeroidos felfogásban | 436 |
A sphaeroid alakú Föld | |
A lapultság | |
Az ív és a sugár viszonya | |
Az angolok és a francziák nézete a földsphaeroidra vonatkozólag | |
A peru-lapplandi fokmérés | |
Egyéb fokmérések | |
A nagy franczia fokmérés | 439 |
Talleyrand indítványa | |
A munkaprogramm | |
A munka végrehajtói | |
Méchaine és Delambre viszontagságai | |
A provisorikus méter | |
A fokmérés eredménye | |
Étalon prototype du métre | |
A mérésnél használt műszerek | |
A bázis mérése | |
A triangulatio | |
Az ellipsis egynéhány analytikai tulajdonsága | 461 |
Az egyenes egyenlete | |
Két egyenes metszése | |
Az ellipsis egyenlete derékszögű coordinátákban | |
Az ellipsis egyenlete polár-coordinátákban | |
Az ellipsis érintője | |
Az ellipsis görbületi sugara | |
Sarkmagasság és geographiai szélesség a sphaeroidos Földön | |
A Föld alakjának fokmérésből való meghatározása | |
A legkisebb négyzetek elmélete | 477 |
A Gauss-féle legkisebb négyzetek elmélete | |
Újabb fokmérések | 485 |
A keletindiai, orosz, dán, hannoveri, keletporosz és a nagy angol fokmérés | |
Ezen fokmérések táblázatos összeállítása | |
Az ezek alapján és a legkisebb négyzetek elméletével kiszámított lapultság | |
A fokmérések combinatiója | |
A lapultság értékei | |
Bessel. Clarke és Listing adatai a földsphaeorid méreteire és alakjára vonatkozólag | |
A Föld háromtengelyű-ellipsoidos felfogásban | |
Összefoglalás | |
A méterrendszer jelentősége | |
Sphaerikus és sphaeroidikus problémák | 496 |
A meridiánellipsis egy fokának és a quadrans hossza | |
A Föld közepes sugara | |
A sphaeroidikus Föld köbtartalma | |
A sphaeroidikus föld felülete | |
A geographiai és a geocentrumos szélesség viszonya | |
A szemhatár sugarának meghatározása | |
Gömbi távolságok | |
Gömbi távolságok kijelölése | |
Loxodromikus távolság | |
Parallelfokmérés | 510 |
A parallelfokmérés jelentősége | |
A Bordeauxtól fiuméig terjedő parallelfokmérés | |
Európai fokmérés | 512 |
Az európai fokmérés programmja és elért eredményei | |
A Föld sphaeroidikus alakjára vonatkozó ellenvélemények | |
Mechanikai elvek bevitele a mathematikai geographiába | |
Tömegvonzási jelenségek | 515 |
A Kepler-féle törvények | |
A tehetetlnség axiomája | |
Az egyenletes körmozgás törvényei | |
Newton-féle axiomák | |
Newton-féle törvény | |
A newton-féle törvény fontossága és kapcsolata a Huygens- és a Kepler-féle törvényekkel | |
A bolygó napkörüli keringésének levezetése | |
Az elemi vonzások összetétele véges tömegek számára | |
Homogén gömb vonzása | |
A Föld vonzása | |
A Newton-féle törvény általánossága | |
A gömbi Föld tengelyforgásának hatása | |
A nehézség | |
A sphaeroidikus Föld tengelyforgásának hatása | |
A potentiál | 536 |
A munka fogalma és mértéke | |
A tömegvonzás munkája végtelen kis elmozdulás mellett | |
A potentiál fogalma | |
A tömegvonzási potentiál | |
Az erő munkája véges elmozdulás esetén | |
A gömbi Föld potentiálja. Homogén gömbhéj potentiálja | |
Homogén gömbhéj vonzása egy belső pontjára | |
Gömb vonzása egy belső pontjára | |
A centrifugalis erő potentiálja | |
Az erő megkeresése a potentiál segítségével | |
Szintfelületek | 546 |
A szintfelület | |
A szintfelületek tulajdonságai | |
A szintvonalak | |
A szintvonalak tulajdonságai | |
Két vonzó pont szintvonalrendszere | |
Két vonzó pont hatása egy harmadikra | |
A Green-féle tétel | |
Az erő és változásainak levezetése a potentiálból | 551 |
Az erő és változásainak levezetése a potentiálból | |
A Laplace-féle tétel | |
A centrifugális és a nehézségi erő erőösszetevőinek kiszámítása | |
Az erő lemérése | 555 |
Az állandó intenzitású erőmezők | |
A nehézségi gyorsulás meghatározása a szabad esés megfigyelésével | |
Az inga és mozgása | |
Az ingára ható gyorsulás kiszámítása | |
Az inga lengési idejének kiszámítása | |
A mathematikai, vagy eszményi inga | |
A másodperczinga | |
Az ingalengések és a nehézségi gyorsulás viszonya | |
Az inga lengési idejét adó képlet correctiói | |
Kater-féle reversiós inga | |
Finger-féle commutatiós inga | |
A coincidentiák módszere | |
Az ingamérések eredményei | 566 |
Richer csillagász tapasztalata | |
A régibb és újabb ingamérések | |
Az isogramok jellemvonásai | |
Az ingamérések eredményei | |
A nehézségi mérésekből levezetett empirikus egyenlet | |
A Clairaut-féle egyenletek. A geoid | 569 |
A szabálytalan Föld nehézségi potentiáljának kiszámítása | |
Clairaut-féle egyenletek | |
Szabálytalan hegy vonzási potentiálja. | |
A potentiálkifejtés coefficienseinek kiszámítása | |
A Föld tömege és sűrűsége | 589 |
A Föld sürűségének meghatározása többféle módon | |
A Föld tömege | |
A Föld felszini és középponti sűrűsége | |
A la Roche és a Legendre-Laplace-féle törvény | |
A Nap, a Hold és a többi bolygók tömege | |
A Föld alakja | 599 |
A Föld alakjának kérdése | |
A geoid | |
A geoid tulajdonságai | |
A niveausphaeroid | |
A referenzellipsoid | |
Egyenlő munkák felülete | |
Az erővonalak | |
A geoid kijelölése a sphaeroiddal szemben | |
A geoidos eltérések becslése | |
A geoid kijelölése a sphaeroiddal szemben | 609 |
A mathematikai geographia alapfogalmai a geoidon | |
A geoid kijelölése a sphaeroiddal szemben | |
A modern fokmérések feladata | |
A Föld alakjának változása | |
A nehézségi változások | 613 |
Sterneck ingájának és coincidentia-műszerének leírása | |
Sterneck relativ ingamérései | |
A Sterneck-féle ingamérésekből vonható következtetések | |
A Magyarországon eszközölt mérések rövid értelmezése | |
A nehézség relativ megmérésére szolgáló egyéb módszerek | |
A libellás módszer | |
Jolly-féle rugós mérleg | |
Mascart módszere | |
A Siemens-féle bathometer | |
A barometer és aneroid módszere | |
Egyéb módszerek. Zöllner-féle horizontális inga | |
Báró Eötvös Loránd módszere | |
A Coulomb-féle csavarási mérlegek mozgása | |
Báró Eötvös Loránd görbületei és horizontális variometere | |
A földfelület morphometriája | 639 |
A Sonklar-féle orometriai elemek és meghatározásuk módja | |
Valamely alak jellemző morphologiai értékének kiszámítása | |
Egyenes lejtő közepes magasságának kiszámítása | |
Egész hegység közepes magassága | |
A hypsographikus görbe | |
A hegyoldal közepes lejtésének kiszámítása | |
A klinographikus görbe | |
Felületek területe és fejlettsége | |
Határfejlődés és területi tagozottság | |
Térfogatszámítás | |
Ujabb morphometriai módszer. Az oroid | 657 |
A szintfelület fogalmának bevitele a morphometriába | |
Az oroid | |
az oroid tulajdonságai | |
Az oroid mathematikai kifejezése | |
Az oroid állandóinak meghatározása és az oroid geometriája | |
Perturbatiók | 666 |
A perturbatiók vagy háborgások | |
A három test problémája | |
A perturbatiós számítások | |
A superpositiók elve | |
A mechanika általános elvei | |
A háborgások előállítása végtelen sorok alakjában | |
A háborgások értékei egy példán bemutatva | |
A geographiát érdeklő egyéb háborgások | |
A bolygórendszer stabilitása | 671 |
A bolygórendszer stabilitásának kérdése | |
Laplace-féle stabilitási tételek | |
A bolygók keringési ideinek incommensurabilitása | |
Az üstökösök szerepe az állandósági problémában | |
A Clausius-féle hő-mechanikai tételek | |
A pracessio és nutatio | 677 |
A praecessio magyarázata | |
A nutatio magyarázata | |
E mozgások mechanikai utánzása | |
A Föld belsejének tanulmányozása a praecessio és a nutatio alapján | |
A tengerjárás | 681 |
Az árapály vagy tengerjárás jelensége | |
A tengerjárás statikai elmélete | |
A Hold és Nap árhullámának összetétele | |
A tengerjárás dynamikai elmélete | |
Thomson módszere a tengerjárás elemzésére és előre való kiszámítására | |
A Föld szilárd kérgének deformatiója | 690 |
A Föld szilárd kérgének hullámzása | |
A Föld szilárd kérgének deformatiójára vonatkozó számítások | |
Összefüggés a földrengés terjedési sebessége és a földkéreg vastagsága közt | |
A tengerjárás mint általános érdekű kosmikus jelenség | 695 |
A holdhegyek keletkezésénke oka | |
A csillagok fényváltozásai | |
A Kant-Laplace-féle kosmogonikus elmélet | |
A légkör árhullama | |
A Hold egyéb hatása | |
Egyéb földfelületi erőnyilvánulások | |
A földmágnesség. Előismeretek. A mágneses elemek | 698 |
A földmágnesség tana | |
A földmágnesség tanának fejlődése | |
A mágnes és a mágneses testek tulajdonságai | |
A mágnesség hypothezise | |
A mágneses erő mérése és nagysága | |
A földmágneses erő és összetevői | |
A mágnestű mechanikája | 704 |
A mágnestű | |
A mágnestű szerepe a földmágnességgel szemben | |
A mágneses inga lengési idejének meghatározása | |
Különböző testek tehetetlenségi momentuma | |
Segédtétel a tehetetlenségi momentumra | |
Mágneses absolut megfigyelések | 711 |
A Gauss-féle magnetometer és a vele való mérés | |
A magnetometer lengési idejének correctiói | |
Mágneses elemek absolut meghatározása | |
Gauss-féle első és második főhelyzet | |
A mágnestű eltérése a Gauss-féle helyzetekben | |
A Dover-féle inclinatorium és a vele való bánás | |
A Weber-féle földinductor elve és használata | |
Mágneses variacziós megfigyelések | 729 |
A mágneses elemek relativ meghatározása | |
A declinatiovariometer | |
Intenzitási variometer | |
Deflectoros intenzitás-variometer | |
Az inclinatio relativ meghatározásának módszerei | |
A mágneses elemek meghatározása a mágneses úti theodolittal | |
Az inclinatorium és alkalmazása | |
Az intenzitás meghatározására szolgáló módszerek | |
A Kohlrausch-féle helyi variometer | |
A mágneses erő változása és translatorikus nagysága | |
A mágneses elemek időbeli változásai. Földi áramok és a sarki fény | 738 |
A mágneses variatiók | |
A saecularis variatio | |
A tizenegyévi variatio és ennek oka | |
A napi variatio | |
A variatiók évi periodusa | |
Az aperiodikus változások | |
A hazai mágneses megfigyelések | |
A földi áramok | |
A földi áramok megfigyelése | |
A földi áramok okai és észlelése mágneses távolbahatásaikból | |
A sarki fény leírása | |
A sarki fény magasságának meghatározása | |
A sarki fény gyakorisága és láthatósági határai | |
A sarki fény összefüggése a meteorologiai factorokkal és a mágneses háborgásokkal | |
A mágneses elemek térbeli változásai | 756 |
A declinatio térbeli változása és az isogonok | |
Az inclinatio térbeli változása és az izoklinok | |
A horizontalis és összes intenzitás térbeli változása és az isodynámok | |
Isogon, isoklin és isodynam vonalak | |
A földmágnesség elmélete | 762 |
A mágneses elemek közelítő kiszámítása Euler szerint | |
Gauss módszere a földmágnességi potentiál kiszámítására | |
A mágneses potentiál egyenlete és analogiája a geoid kifejezésével | |
A mágneses egyensúlyi és meridián-görbék | |
A mágneses elemek kiszámítása a mágneses potentiálból | |
Az isogonok, isoklinok és isodynamok egyenletei | |
Összefüggés a földmágneses helyi változások és a földkéreg geologiai és tektonikai szerkezete közt | |
Magyarország földmágnességi elemei | |
A Föld nevezetesebb mágneses variatiói | |
A kőzetmágnesség | |
A földmágnesség magyarázata | 779 |
A földmágnesség nevezetesebb oki magyarázatai | |
Az északi fény főbb oki magyarázatai | |
A mesterséges északi fény előállítása | |
A Föld és éggömb ábrázolása | |
A vetületek általános tulajdonságai | 786 |
A térképrajzolás fontossága | |
A leképzésre alkalmas coordinátahálózat | |
A Föld alakja a térképrajzolásnál | |
Gömb leképzése gömbre | |
A három főtulajdonság | |
A térképek mértéke | |
Gömb leképzése síkra | |
A beaumont-féle vetület | |
Perspektivikus sikvetületek | 796 |
A perspektivitás elve | |
A gnomónos vagy centrális perspektivikus vetület szerkesztése és torzitási viszonyai | |
Mérték a gnomónos vetülethez | |
Az orthographikus vagy parallelvetület szerkesztése és torzitása | |
A stereographikus vetület szerkesztése és szögtartósága | |
A legrövidebb távolság berajzolása a stereographikus térképbe | |
A stereographikus térkép torzítása | |
Az extern és intern vetületek | |
Azimuthalis síkvetületek | 820 |
Az azimuthalitás elve | |
A Postel-féle aequidistáns azimuthalis vetület szerkesztése és torzulási viszonyai | |
A területtartóság elve | |
Lambert aequivalens azimuthalis vetületének szerkesztése és torzitási viszonyai | |
Önkényes sikvetületek | |
Vetületek lefejthető felületekre | 829 |
A hengervetületek | |
Perspektivikus hengervetület szerkesztése | |
Aequidistáns hengervetület | |
Az aequivalens hengervetület és torzulási viszonyai | |
A Mercator-féle vetület szerkesztése | |
Távolságok lemérése a Mercator-vetületen | |
Mérték a Mercator-féle térképhez | |
Cassini-Soldner vetülete | |
Önkényes hengervetületek | |
Flamsteed-Sanson vetülete | |
A Moliweide-féle vagy Babinet-féle homalographikus vetület | |
A kúpvetületek | |
Perspektivikus kúpvetület | |
Aequidistáns kúpvetület | |
De l'Isle kúpvetülete | |
Lambert aequidistáns kúpvetülete | |
Lambert-Gauss szögtartó kúpvetülete | |
Önkényes kúpvetületek | |
Bonne vetülete | |
A polykonos vetület angol módosítása | |
Polyaederes térképek | |
A sphaeroid leképzése | 862 |
A sphaeroidikus Föld leképzése | |
A szögtartó, területtartó és távolságtartó leképzés szabályai a sphaeroidos Földnél | |
A térképek torzítási viszonyai | 877 |
A tárgyalt térképek torzulási viszonyai és használhatósága | |
Kompenzativ vetületek | |
Tissot kompenzativ kúpvetülete | |
A térképek anyagának beszerzése | 884 |
A térképek anyagának beszerzése | |
A topographiai felvételek tana | |
A glóbus alkalmazása | 884 |
A glóbus | |
A glóbus beállítása | |
Feladatok megoldása a glóbussal |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.