A matematika-, fizika- és kémiatanítás világnézeti kérdései I.

Tartalom

Előszó 3
A tanfolyam tématerve 5
Az I. évfolyam részletes tematikája 6
Bíró Gábor: A matematika, a fizika és a kémia világnézeti kérdéseinek alakulása a tudományos és társadalmi fejlődés folyamán 9
1. Az oktatáson keresztül történő világnézeti nevelés 9
1.1 A humán és természettudományi tárgyak kapcsolata 9
1.2 A szakmai és világnézeti követelmények egysége 11
1.3 A szaktárgyak világnézeti vonatkozásainak feltárása 14
2. A matematika, fizika és kémia történetének néhány elvi-módszertani kérdése 15
2.1 A tudományos ismereték kialakulásának társadalmi meghatározottsága 15
2.11 A fizika előtörténete 15
2.12 A kémia előtörténete 16
2.13 A matematika előtörténete 17
2.2 A természettudományok önállósulása, és elméleti megszilárdulásuk 19
2.21 A fizikai kísérletezés módszere 19
2.22 A matematika fejlődése és szerepe a természettudományokban (17-18. sz.) 20
2.23 A kémia önállósulása 21
2.24 A súlytalan anyagoktól a természet egységéig 23
2.25 A kémia és fizika haladása az anyagszerkezeti kutatások felé 26
2.251 A kémia atomelmélettől a periódusos rendszer felfede2.252 Az energia-elv és az első fizikai atomelmélet 28
2.26 A szerves kémia és a reakció-kinetika a 19. sz.-ban 30
2.27 A fizikai erőtérfogalom kialakulása 31
2.3 A matematika, fizika és kémia fejlődése és kapcsolatuk a 20. században 35
2.31 A 20. sz. fizikája és a fizikai idealizmus 35
2.311 A machizmus fizikatörténeti gyökerei 35
2.312 A kvantummechanika kialakulása és a koppenhágai iskola 37
2.313 A fizika legújabb fejlődése, és a matematika objektív
idealista felfogása 40
2.32 A 20. sz. matematikájának szerepe és néhány jellemzője 43
2.33 A kémia fejlődése a 20. században 45
2.34 Korunk tudományos-technikai forradalmának néhány jellemzője 48
3. A tudománytörténet felhasználása a világnézeti nevelésben 50
Dr. Bóna Ervin: A természeti jelenségek dialektikája 53
1. A mechanisztikus természetszemlélet, és túlhaladásának néhány
kérdése 53
1.1 A mechanisztikus természetszemléletről 53
1.2 A mechanisztikus szemléletmód túlhaladása, a dialektika feltárásának természettudományos alapjai 54
2. Objektív dialektika a fizikáiban és a kémiában 59
2.1 Anyagfajták, mozgásformák, szintek 59
2.11 Anyagfajták - struktúrák 50
2.111 Anyagfajták 59
2.112 Struktúrák 60
2.113 Néhány didaktikai jellegű megjegyzés 63
2.12 Fizikai és kémiai mozgásformák 64
2.121 Általános áttekintés 64
2.122 A fizikai és a kémiai mozgásformákról 65
2.13 A szintelmélet fizikai és: kémiai vonatkozásai 68
2.14 A struktúra és mozgás (funkció, sajátosság) kapcsolatának
elemzése kémiaoktatási jellegű példákon 69
2.15 A mozgásformák kölcsönhatása - egy kémiaoktatási elemzés tükrében 72
2.16 Mozgás, és nyugalom - fizika- és kémiaoktatási elemzések
tükrében
2.2 A dialektika törvényeinek fizikai és kémiai megnyilvánulási
formái 79
2.21 Ellentétek egysége és harca a fizikában és a kémiában 79
2.211 Néhány általános kérdés 79
2.212 Dialektikus ellentmondások a fizikában 80
2.213 Dialektikus ellentmondások a kémiáiban 83
2.22 A természeti jelenségek folyamat-jellege, a változások iránya, fejlődés 85
2.221 A fizikai és kémiai jelenségek folyamat-jellege 85
, 2.222 A fizikai és kémiai folyamatok iránya 86
2.223 A szervetlen világ fejlődésének fizikai és kémiai vonatkozásai 88
2.23 Mennyiségi és minőségi vonatkozások, ezek kapcsolata a fizikában és a kémiában 90
2.231 Minőség, lényeg, tulajdonság,, mennyiség és mérték a fizikában és a kémiában 90
2.232 A mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapása a fizikában és a kémiában 93
Dr. Bóna Ervin: Az objektív dialektika feltárása az emberi megismerés folyamatában100
1. A megismerés néhány főbb filozófiai problémája 100
1.1 A megismerés fogalma, ismeretelmélet, marxista ismeretelmélet 100
1.2 A megismerés típusai 103
1.3 A megismerés dialektikája 104
1.31 A megismerési folyamat struktúrájának főbb ismeretelméleti kérdései 104
1.311 A megismerési folyamat struktúrájának főbb elemei 105
1.312 A struktúr-elemek kapcsolatai, helyük a megismerés
egészében 108
1.32 A dialektikus törvények érvényesülése a megismerésben 111
1.321 Az ellentétek egysége mint a megismerés törvénye 111
1.322 A megismerés folyamait-jellege, fejlődése 114
1.323 A fejlődés útja a „tagadás tagadása"-n keresztül 117
1.324 A mennyiségi és minőségi vonatkozások kapcsolata a
megismerésben 119
2. A matematikai megismerés főbb kérdései 121
2.1 Korunk tudományos fejlődésének egyik alapvető tendenciája
a matematizáció 121
2.2 A matematika (és a matematikai megismerés) sajátos vonásai 123
2.21 A matematika és a valóság 123
2.211 Idealista felfogások 123
2.212 A matematika anyagi eredete 124
2.213 A matematika valóság-tükrözése 127
2.214 A matematika történeti szemlélete 128
2.215 Igazság a matematikában 130
2.216 Matematikaoktatási vonatkozások 131
2.22 A matematika belső logikájának alapvonásai 134
2.221 Matematikai fogalmak, absztrakciók, általánosítások,
izomorfizmusok, axiómák, dedukciók, modellek, definíciók, tétélek 134
2.222 Matematikai formalizáció és szimbolika 136
2.223 Néhány matematikaoktatási vonatkozású kérdés 138
2.3 Az objektív dialektika tükröződése a matematikában 140
Müller Antal: A modern anyagszemlélet világnézeti kérdései I. 145
Bevezető megjegyzések 145
1. A mechanisztikus és a dialektikus anyagszemlélet viszonyáról 147
1.1 Az újkori fizika első nagy eredményei, és azok hatása a kor
világnézetére 147
1.2 „Az anyag eltűnt" 149
1.3 A dialektikus materialista anyagelmélet kialakulásának néhány társadalmi és természettudományos vonatkozása 150
2. A modem fizikai-kémiai anyagszemlélet 152
2.1 A modern fizikai-kémiai anyagszemlélet kialakulása 152
2.2 A matematikai formalizmus szerepe a fizikai, megismerésben, 157
2.3 Anyag és mező 161
2.4 A modern atomizmus 165
2.5 A természet mozgásszintjei 172
3. A természettudományi és filozófiai anyagszemlélet viszonya 174
Függelék 177

Témakörök