Fülszöveg
Ferber Katalin
Közgazdasági tanulmányok után gazdaságtörténész, egyetemi tanár és pénzügyi szakújságíró volt. 1993-ban vendégtanárként utazott Japánba. Öt évig nyelvet és az új szakmát tanulta, majd vidéki egyetemeken dolgozott 2004-ig. 2004-től a Waszeda Egyetem nemzetközi karán összehasonlító gazdaságtörténetet tanított. Könyvei magyarul, tanulmányai angolul és japánul is megjelentek.
Tisztában vagyok azzal, hogy ebben a könyvben Japán ősi kultúrájáról, a fantasztikus hagyományokról, valamint a kissé titokzatos távol-keleti világról kellene részletesen írnom, hiszen ez szinte elvárás, ha valaki először olvas Japánról. Sajnos az én esetemben a mindennapok nem az ősi kultúra tanulmányozásával kezdődtek, és nem is ezzel folytatódtak, s mire ez sorra kerülhetett volna, már elvesztettem iránta az érdeklődésemet. Elkerülve a cinizmus látszatát is, számomra a mindennapok jelentették a legfontosabb forrását mindannak, amit a nem Japánban élők japán kultúrának neveznek.
A könyvben...
Tovább
Fülszöveg
Ferber Katalin
Közgazdasági tanulmányok után gazdaságtörténész, egyetemi tanár és pénzügyi szakújságíró volt. 1993-ban vendégtanárként utazott Japánba. Öt évig nyelvet és az új szakmát tanulta, majd vidéki egyetemeken dolgozott 2004-ig. 2004-től a Waszeda Egyetem nemzetközi karán összehasonlító gazdaságtörténetet tanított. Könyvei magyarul, tanulmányai angolul és japánul is megjelentek.
Tisztában vagyok azzal, hogy ebben a könyvben Japán ősi kultúrájáról, a fantasztikus hagyományokról, valamint a kissé titokzatos távol-keleti világról kellene részletesen írnom, hiszen ez szinte elvárás, ha valaki először olvas Japánról. Sajnos az én esetemben a mindennapok nem az ősi kultúra tanulmányozásával kezdődtek, és nem is ezzel folytatódtak, s mire ez sorra kerülhetett volna, már elvesztettem iránta az érdeklődésemet. Elkerülve a cinizmus látszatát is, számomra a mindennapok jelentették a legfontosabb forrását mindannak, amit a nem Japánban élők japán kultúrának neveznek.
A könyvben leírtak számos példával szolgálnak arra, miként válik egy ország kultúrája „mássá", „különlegessé" és a valóságtól teljesen elrugaszkodott, képzeletbeli fogalommá. Nekem ebben a kultúrában sohasem volt részem Japánban. Az ott töltött tizenhét év egyetlen napja sem örvendeztetett meg a japán különlegességgel, egyediséggel, a más kultúrákkal történő összehasonlítás lehetetlenségével. Ehelyett a mindennapok realitása gazdag tárházát nyújtotta mindannak, ami segítségemre sietett a megértésben, az elemzésben, s végül, mindezek megírásában.
Az eddigiekből talán kiderül, hogy szemléletemnek köszönhetően ez a könyv bárhol megszülethetett volna. Meggyőződésem, hogy Ausztráliában, vagy az ígéretek földjén, az Amerikai Egyesült Államokban is hasonló megfigyeléseim lennének. Mindenki saját személyiségén keresztül látja (vagy nem látja), hogy hol él, s maga dönti el az esetek többségében, milyen stratégia eredményeként válik emigránssá, öntudatos kívülállóvá, vagy valaki mássá.
Vissza