A második világháború története

Előszó

HOGYAN KEZDŐDÖTT A HÁBORÚ?
Kollektív bizonytalanság. A korahajnali órákban 1939 szeptember 1-én bombavetők és vadászrepülőgépek nagy rajokban szálltak kelet felé Lengyelország földjén. Útjukban mindenütt halált és pusztulást zúdítottak a teljesen védtelen városokra és -falvakra. Közben repülőtereket, vasúti vonalakat, hidakat és gyárakat pusztítottak el. Kelet-Poroszországból, Pomerániából és Szlovákiából kiindulva hatalmas, szürke egyenruhába öltözött hadseregek özönlöttek a határon át, a halálraítélt ország belseje felé. így kezdődött a világtörténelem legnagyobb háborúja, amely végső kifejlődésében szinte az egész földkerekséget lángba borította.
Hogyan történhetett meg, hogy az a nemzedék, amely még alig gyógyult ki az első világháború fájdalmas sebeiből, belenyugodott abba, hogy elkezdődjék ez a második és sokkal szörnyűségesebb háború?
Erre a kérdésre a feleletet az adja meg, hogy a kollektív biztonság rendszere teljes mértékben csődöt mondott. A kollektív biztonság csődjével együtt állandóan növekedett a nemzetközi élet anarchiája, mind erkölcsi, mind politikai téren, az első világháborút követő években. A demokratikus nemzetek nem készültek fel az erkölcsi anarchia eljövetelére, de a kollektív biztonság csődje nem következett be máról-holnapra, tehát nem is volt váratlan. Okait megtalálhatjuk az első világháború fejleményeiben, valamint azokban a politikai és gazdasági viszonyokban, amelyek a háború után következtek. Vissza