1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A második világháború története 1939-1945. 1-12.

Szerkesztő
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: Zrínyi Katonai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 8.190 oldal
Sorozatcím: A második világháború története
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-326-231-3
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal és kihajtható térképekkel illusztrálva. Teljes sorozat.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
A főszerkesztő bizottság előszava5
Bevezetés29
Az imperializmus a második világháborúhoz vezető úton
Az imperializmus agresszív lényege37
A kapitalista rendszer az első világháború után37
Az imperialista államok ellentéteinek kiéleződése51
A kapitalista országok fokozódó fegyverkezése60
A kapitalista államok agresszív külpolitikai irányvonala73
Az imperializmus ideológiailag előkészíti az új háborúkat80
A fasizmus - Az imperializmus szörnyszülöttje94
A fasizmus társadalmi-politikai gyökerei és hatalomra jutásának útjai94
A fasizmus Olaszországban100
A német fasizmus114
A fasizmus más országokban122
A fasizmus maga a háború126
Háborús tűzfészek a Távol-Keleten130
Az imperializmus ellentmondásai a Csendes-óceán térségében és a Távol-Keleten130
A japán agresszió új időszaka138
Az új világháború tűzfészkének kialakulása159
A világháború fő tűzfészkének kialakulása172
Fasiszta fordulat Németországban172
A fasiszta diktatúra megszilárdításának eszközei - a büntető és a felderítő szervek189
Németország háborús átállítása: az agresszió politikai és gazdasági előkészítése207
Németország háborús állammá változtatása: az agresszió ideológiai és katonai-elméleti megalapozása, a fegyveres erők fejlesztése222
A fasizmus ösztönzése245
A német militarizmus támogatása Nagy-Britannia uralkodó körei részéről245
Belpolitikai harc az Amerikai Egyesült Államokban és az amerikai monopóliumok segítsége a hitleri Németországnak254
Németország agresszív külpolitikájának támogatása Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország vezető körei által273
A Szovjetunió és a világ népei a háború ellen
A szocializmus szovjetunióbeli győzelmének jelentősége az imperialista agresszió visszaverése szempontjából287
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom alkotó jellege287
A szocializmus anyagi-technikai bázisának létrehozása; a Szovjetunió élenjáró ipari nagyhatalommá alakulása309
A szovjet nép társadalmi-politikai és eszmei egysége a szovjet társadalom új mozgatóereje315
A szovjet állam harca az imperialista kémszervezetek aknamunkája ellen323
A Szovjetunió a haladás és a béke támasza az egész világon327
A béke és a szocializmus védelmének hadserege334
A szocialista haza védelme - a szovjet nép nagy nemzeti és internacionalista kötelessége334
A szovjet hadsereg - új típusú hadsereg338
A szovjet fegyveres erők megszilárdulása a polgárháború után348
A szovjet fegyveres erők technikai rekonstrukciója371
A Szovjetunió külpolitikája a béke védelmében395
A szovjet külpolitika feladatai395
A Szovjetunió a kollektív biztonsági rendszer létrehozásán fáradozik399
A Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási szerződése Franciaországgal és Csehszlovákiával421
A szovjet fegyveres erők készsége a kollektív biztonság fenntartásában vállalt kötelezettségek teljesítésére428
A háborúellenes mozgalom fejlődése436
A háborúellenes harc vezető ereje a nemzetközi munkásosztály436
Harc a háborúellenes front létrehozásáért a háborús tűzfészek kialakulásának időszakában445
A kommunista pártok keresik az új harci formákat455
Összefoglalás481
Függelék
A jegyzetekben található levéltárak rövidítése489
A főbb események időrendben490
Névmutató508
Földrajzi nevek mutatója517
A térképek címe és elhelyezésük oldalszáma524
II. kötet
Bevezetés5
Az imperializmust terheli a bűn a második világháború kirobbantásáért
A fasizmus áttér a fegyveres agresszióra11
Olaszország és Németország hódító tevékenysége11
A spanyolországi olasz-német intervenció és a "be nem avatkozás" politikája22
A japán agresszió további kibontakozása47
A népek ellenállása az imperialista agresszióval szemben58
Etiópia ellenállása az olasz gyarmatosítókkal szemben58
A Spanyol Köztársaság nemzeti forradalmi háborúja75
A kínai nép harca a japán imperializmus agressziója ellen90
A müncheni egyezmény szabaddá teszi az utat a háború kirobbantásához107
A fasiszta Németország megszállja Ausztriát107
A csehszlovák válság116
A müncheni alku előkészítése126
A Szovjetunió harca Csehszlovákia megvédéséért146
A müncheni imperialista egyezmény157
A világháború növekvő veszélye162
A müncheni politikai következményei162
Az angol-francia-szovjet tárgyalások181
Nagy-Britannia és Franciaország kormányának alattomos viselkedése201
A haladó erők ellenállása a közeledő háborúval szemben
A Szovjetunió felkészülése az imperialista agresszió elhárítására213
A nép politikai és ideológiai felkészítése a szocialista haza megvédésére213
Az imperialista hírszerzés ellenséges próbálkozásainak meghiúsítása224
A szovjet katonai elmélet a második világháború előtt228
A szocialista gazdaság - a szovjet fegyveres erők ellátásának anyagi-technikai alapja244
A szovjet fegyveres erők megszilárdítása270
A Szovjetunió állami érdekeinek fegyveres védelme292
A világ népei a fasizmus és a háború ellen306
A kommunista pártok vezető szerepe a tömegek háborúellenes küzdelmében306
Az imperialista agresszió áldozatainak támogatása323
Mozgalom nemzetközi békevédelmi front megteremtésére344
A nemzetközi imperializmus kísérletének csődje, hogy egységes frontot alakítson ki a Szovjetunió ellen364
A Szovjetunió - a kollektív biztonság védelmezője364
A Szovjetunió meghiúsítja az imperialisták alattomos terveit372
Két tőkés csoportosulás a háború előestéjén
A két tőkés csoport országainak belső helyzete389
A fasiszta tömb országai a háború előestéjén389
Anglia, Franciaország és Lengyelország a háború küszöbén423
A tőkés csoportosulások haderőinek állapota460
A fasiszta tömb országainak katonai doktrínái460
A fasiszta tömbhöz tartozó országok fegyveres erői482
Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és Lengyelország katonai doktrínái499
Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és Lengyelország fegyveres erői516
Az összecsapás előtt530
Kibékíthetetlen ellentétek a tőkés hatalmak között534
Az imperialista csoportosulások hadászati tervei549
Összefoglalás559
Függelék
A jegyzetekben található levéltárak rövidítései565
A főbb események időrendje566
Névmutató581
Földrajzi nevek mutatója593
A térképek címe és elhelyezésük oldalszáma602
III. kötet
Bevezetés5
A német imperializmus kirobbantja a második világháborút
A fasiszta Németország megtámadta Lengyelországot15
A második világháború kezdete15
A lengyelországi háború18
A burzsoá-földesúri Lengyelország vereségének okai37
A hadviselő államok politikája és katonai hadászata Lengyelország veresége után40
Hadászati szünet a Wehrmacht európai kontinensen folytatott tevékenységében. A nyugati államok "furcsa háborúja"40
A nyugati hatalmak agresszív elképzelései a Szovjetunió ellen50
A német fasiszta hadseregek szétbontakozása a nyugati arcvonalai55
A fegyveres harc kibontakozása a tengeren71
Hadművelet-hadászati helyzet az óceáni és a tengeri hadszíntereken71
A német flotta harctevékenysége76
A szövetségesek intézkedései hajózásuk védelmére és a Németország elleni tengeri blokád kezdete82
Harc Skandináviáért mint hídfőért. A fasiszta Németország elfoglalja Dániát és Norvégiát91
Skandinávia az imperialista szövetségesek terveiben91
A német fasiszta csapatok behatolása Dániába és Norvégiában93
A szövetségesek partraszállás és veresége Norvégiában101
A fasiszta csapatok támadása a nyugati arcvonalon. Az angol-francia koalíció veresége108
A nyugati arcvonal helyzete 1940. május elején108
A német csapatok előretörése a La Manche-hoz120
Az angol expedíciós erők evakuálása130
A német csapatok támadásának kifejlesztése. Olaszország belépése a háborúba136
Franciaország kapitulációja144
Az angol-francia koalíció vereségének tanulságai155
Németország további tervei nyugaton. Anglia védelme158
Katonapoltikai helyzet az angol-francia koalíció veresége után158
Németország politikai manőverei és katonai tervei Anglia ellen161
Az Anglia elleni légi háború191
A tengeri háború további menete194
Anglia politikája az új helyzetben200
Haditevékenység Afrikába és a Földközi-tengeren206
Afrika, Közel-Kelet és a Földközi-tenger az imperialista hatalmak terveiben206
Haditevékenység Afrikában210
A fasiszta Olaszország agressziójának kudarca Görögországban216
Az imperialisták közötti harc a Közel- és a Közép-Keleten220
Harc a Földközi-tengerért226
A japán agresszió kiterjesztése Ázsiában233
A katonapolitikai helyzet kiéleződése Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceánon233
A háború új szakasz Kínában236
Észak-Indokína japán megszállása242
Japán felkészülése az ázsiai és a csendes-óceáni "nagy háborúra"245
A háború és az Amerikai Egyesült Államok251
A háború kezdete Európában és az Egyesült Államok "semlegessége"251
Az Egyesült Államok kormányának katonai intézkedései256
Az angol-amerikai közlekedés. A "lend-lease" törvény elfogadása262
Az Egyesült Államok és az ázsiai japán agresszió kiterjesztése268
A kapitalista országok népeinek harca a fasiszta agresszió és az imperialista elnyomás ellen270
A fasiszta "új rend" a megszállt területeken270
A kommunista és munkáspártok a fasiszta agresszió elleni harc élvonalában284
Az európai népek ellenállása a fasiszta területrablókkal szemben289
Az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai nemzeti-felszabadító mozgalom296
A fasiszta agresszió kelet felé fordul. A "Barbarossa"-terv
A Szovjetunió elleni fasiszta agresszió célja és tervei305
A fasiszta Németország célja a Szovjetunió ellen agresszió tervében305
A Szovjetunió elleni háború német hadászati terveinek a kidolgozása309
A "Barbarossa"-terv314
A fasiszta tömb kiszélesítése és megerősödése336
Németország, Olaszország és Japán agresszív háromhatalmi egyezménye336
Más európai országok bevonása a fasiszta tömbbe340
Fasiszta agresszió a Balkánon350
A Balkán az imperialista csoportosulások terveiben350
Németország és Olaszország megtámadja Jugoszláviát. A Görögország elleni agresszió354
A Balkán mint a fasiszta államok Szovjetunió elleni agresszójának hadászati hídfője367
A hadigazdasági tartalékok mozgósítása Németországban és a fasiszta blokk többi országában372
A német monopóliumok megszerzik a kapitalista Európa gazdasági kulcspozíciót373
Németország felhasználja a leigázott Európa tartalékait a Szovjetunió elleni háború előkészítése377
Németország és a fasiszta tömb országai hadigazdasági ponteciáljának erősödése383
Japán hadigazdasági potenciáljának erősítése393
Az antikommunizmus és a fasiszta ideológia az agresszió szolgálatában398
Az antikommunizmus - a nemzetközi imperializmus fegyvere398
A fasiszta Némeország és szövetségeseinek ideológiai felkészítése a Szovjetunió elleni háborúra403
A fasiszta Németország felkészülése a Szovjetunió elleni bomlasztó propaganda417
A fasiszta koalíció fegyveres erői a Szovjetunió megtámadása előtt422
Németország fegyveres erői. A "Barbarossa" terv szerinti összpontosításuk és szétbontakozásunk422
A fasiszta Németország szövetségeseinek fegyveres erői439
A fasiszta Németország hadművészete a Szovjetunió megtámadása előtt445
A Szovjetunió az agresszió fokozódó veszélyének időszakában
A szovjet államok külpolitikája és a Szovjetunió határainak biztosítása453
A Szovjetunió külpolitikája 1939-1941 között453
Nyugat-Ukrajna és Nyugat Belorusszia felszabadítása467
Az északnyugati határ megerősítése. Katonai konfliktusai Finnországban470
A szovjethatalom helyreállítása Litvániában, Lettországban és Észtországban478
Besszarábia és Észak-Bukovina problémáinak békés rendezése483
A szovjet honvédelem anyagi-technikai bázisának fejlesztése494
A kommunista párt hadigazdasági politikája494
A honvédelem gazdasági bázisa496
A honvédelmi ipar további feljesztése és az állami tartalékok megteremtése505
A szovjet nép erkölcsi-politikai felkészítése a szocialista haza védelmére512
Az ideológiai munka új feltételei512
A kommunista párt annak érdekében végzett tevékenysége, hogy a szovjet embereket a szocilista hazafiság szellemében nevelje, és felkészítse őket a Szovjetunió fegyveres védelmére517
A lakosság körében végzett honvédelmi tömegmunka526
A Szovjetunió fegyveres erőinek fejlődése (1939. szeptember - 1941. június)533
A háború tapasztalatainak tanulmányozása és a szovjet katonai elmélet fejlődése533
A szovjet fegyveres erők szervezetei erősítése és technikai ellátottsága542
A fegyveres erők személyi állományának harci és politikai kiképzése578
Az ország védelmi tervei583
Összefoglalás589
Függelék
A jegyzetekben található levéltárak rövidítései619
A főbb események időrendje620
Névmutató633
Földrajzi nevek mutatója643
A térképek címe és elhelyezkedésük oldalszáma657
IV. kötet
Bevezetés5
A fasiszta villámháború csődje
A fasiszta agresszió előestéje13
A nemzetközi erőviszonyok. Az erők átcsoportosítása a fasiszta Németországának a Szovjetunió elleni támadása előtt13
A hadszinterek hadászati helyzete 1941 júniusában22
Helyzet a Szovjetuniói nyugati határain24
A Szovjetunió nagy honvédő háborújának kezdete34
A fasiszta Németország hitszegő támadása a Szovjetunió ellen. A második világháború jellegének és méreteinek megváltozása34
Haditevékenység a szovjet-német arcvonalon a háború kezdeti időszakában39
A kommunista párt és a szovjet kormány intézkedései az ellenséggel szembeni ellenállás fokozására57
A szovjet fegyveres erők hadászati védelme. A német fasiszta csapatok Moszkva elleni támadásának visszaverése68
A szovjet-német arcvonal helyzete 1941 júliusában68
Leningrád védelmének kezdete73
A szmolenszki ütközet104
Az ukrajnai hadműveletek. Kijev és Odessza védelme114
Moszkva hősies védelme. A "Tájfun"-hadművelet csődje126
Leningrád hősi védelme 1941 őszén. Haditevékenység a sarkvidéken150
Küzdelem a Donyec-medence, a Krim félsziget védelméért. A szovjet csapatok ellentámadása Rosztov-na-Donunál156
A szovjet haditengerészeti flotta tevékenysége163
A szovjet hazafiak ellenállásának kibontakozása az ideiglenesen megszállt területeken167
A Szovjetunió népgazdaságának átszervezése175
A szovjet gazdaság átállása hadivágányokra175
A hadiipar fejlesztése194
A hadiipar bázis kiszélesítése az ország keleti körzetében198
Az államok és népek egységfrontjának megteremtése a fasizmus elleni harcban210
Az erők elhatárolódása a nemzetközi küzdőtéren. Az antifasiszta koalíció létrejötte210
A fasiszta tömb kiszélesítésére irányuló próbálkozások csődje234
Hadműveletek az Atlanti-óceánon, a Földközi-tengeren és Észak-Afrikában 1941 nyarán és őszén246
Harccselekmények az Atlanti-óceánon246
Harc a Földközi-tengeren253
Az angol csapatok támadása Észak-Afrikában256
A kommunista pártok harca a néptömegek egyesítéséért a fasiszta agresszió ellen262
A kommunista pártok tevékenysége a háború új szakaszában262
A megszállt országok kommunista pártjai: az ellenállási mozgalom lelkesítői és szervezői265
Az antifasiszta koalícióhoz tartozó kapitalista országok haladó erőinek tevékenysége a néptömegek fasizmus elleni harcra való mozgósításában276
Az agresszív tömb országai kommunista pártjainak harca a háború és a fasizmus ellen280
Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népeinek küzdelme az agresszióval szemben288
A háború előkészítése a Csendes-óceánon300
Az ellentétek további kiéleződése Japán és az Egyesült Államok között300
Japán befejezi felkészülését a háborúra305
Az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia felkészülése a csendes-óceáni háborúra313
Katonapolitikai események Kínában 1941 nyarán és őszén320
A szovjet hadsereg győzelme Moszkvánál. A Csendes-óceáni és Délkelet-ázsiai Japán agresszió
A katonapolitikai helyzet változása 1941 végén. A hadviselő államok tervei a háború továbbfolytatására329
Az 1941 decemberére kialakult nemzetközi helyzet329
A hadszínterek helyzetének rövid áttekintése334
Hadászati elgondolások a háború további időszakára338
A szovjet fegyveres erők 1941/1942-es téli hadászati támadása. A német fasiszta csapatok szétzúzása Moszkvánál343
A szovjet hadsereg ellentámadása343
A szovjet fegyveres erők általános támadása371
A szovjet haditengerészeti flotta tevékenysége 1941/1942 telén a tengeri közlekedési útvonalakon419
A kialakult helyzet és a harctevékenység feltételei a tengeri közlekedési útvonalakon419
Harctevékenység az északi-tengeri közlekedési útvonalakon421
Harctevékenység a fekete-tengeri közlekedési vonalakon427
A szovjet emberek harca az ellenség által megszállt területeken 1941/1942 telén431
Megszállási rendszer az elfoglalt szovjet területeken431
A megszállt szovjet területeken folyó népi harc fokozására tett intézkedések435
A szovjet partizánok harctevékenysége441
A kommunista párt a fasiszta agresszió visszaverésének megszervezője474
A kommunista párt katonai szervező munkája474
Ideológiai munka a megváltozott körülmények között489
Japán agresszió a Csendes-óceánon, az USA belépése a második világháborúba502
Japán váratlan támadása az USA és Nagy-Britannai fő bázisai ellen. A szövetségesek intézkedései a japán agresszió elhárítására502
A Csendes-óceán és Délkelet-Ázsia térségében folyó háború kezdeti időszakának hadműveletei531
Haditevékenység Kínában547
Haditevékenység az Atlanti-térségben a Földközi-tengeren és Észak-Afrikában 1941/1942 telén551
Haditevékenység az atlanti térségben551
Harctevékenység a Földközi-tengeren560
A német-olasz csapatok támadása Észak-Afrikában (1942. január-február)562
A kapitalista országok hadigazdasága 1941 második és 1942 első felében567
A fasiszta-militarista tömb államainak hadigazdasága568
Az antifasiszta koalíció országainak hadigazdasága587
A népi felszabadító harc kibontakozása a német fasiszta és a japán területrablók ellen606
Az ellenállási mozgalom erősödése Európa megszállt országaiban606
Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Latin-Amerika országai néptömegeinek aktivizálódása a fasiszta agresszió elleni harcban616
A hitlerista tömb országai kommunista pártjainak harca a fasizmus és a háború ellen622
Ázsia és Afrika népei harcának erősödése az imperialista agresszióval szemben637
Összefoglalás647
Függelék
A jegyzetekben található levéltárak rövidítései675
A főbb események időrendje676
Névmutató693
Földrajzi nevek mutatója705
A térképek címe és elhelyezésük oldalszáma720
V. kötet
Bevezetés5
Az antifasiszta koalíció megszilárdulása
Újabb megpróbáltatások előtt11
A katonai és politikai erők megoszlása a világ küzdőterein 1942 tavaszán11
A fő hadviselő államok fegyveres erőinek állapota és a hadszíntereken kialakult hadászati helyzet23
A koalíciók katonai-politikai céljai és általános elgondolásai a további hadviselésre32
Az antifasiszta koalíció államai gazdasági potenciáljának feljesztése39
Jól szervezett hadigazdaság létrehozása a Szovjetunióban39
Az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia gazdaságának háborús átszervezése59
A Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok együttműködésének megszilárdulása a fasizmus elleni küzdelemben96
A szovjet kormány külpolitikai tevékenysége az antifasiszta koalíció megszilárdítása érdekében. A Szovjetunió harca a második front megnyitásáért Nyugat-Európában96
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok külpolitikai irányvonala107
A fasiszta tömb az elhúzódó háborúban118
Az agresszív tömbhöz tartozó államok gazdasági mozgósítása az elhúzódó háború szükségleteinek fedezésére118
Németország és Japán külpolitikai erőfeszítése a fasiszta koalíció megszilárdítására133
A szovjet nép meghiúsítja a fasiszta koalíció terveit
Ütközetek a szovjet-német arcvonalon 1942 tavaszán147
A felek hadászati tervei az 1942. évre147
Ütközetek a Kercs-félszigeten és Harkov körzetében184
Szevasztopol védelme194
Hadműveletek az északnyugati és nyugati irányokban203
Sztálingrád védelme206
A Legfelsőbb Főparancsnokság Főhadiszállásának elhatározása a további hadászati védelemre206
A német fasiszta csapatok támadásának elhárítása a voronyezsi és vorosilovgrádi irányokban (június 28-július 24)214
A sztálingrádi csata kezdete. Védelmi hadművelet Sztálingrád megközelítési útjain (július 17-szeptember 12)220
A Sztálingrád elleni rohamok visszaverése. A szovjet csapatok támadó tevékenysége a várostól északra és délre (szeptember 13-november 18)269
A sztálingrádi csata védelmi időszakának összegzése287
A Kaukázus védelme294
A kaukázusi irányban 1942 júliusában kialakuló helyzet, és a Kaukázus védelmének megerősítésére tett intézkedések294
A kaukázusi csata kezdete. Az észak-kaukázusi védelem hadművelet302
A tuapszei és nalcsiki védelmi hadművelet318
A kaukázusi csata védelmi időszakának összegzése337
Leningrád védelme. A szovjet csapatok támadása Rzsev és Voronyezs körzetében340
Harctevékenység Leningrád alatt és Gyemjanszk körzetében340
A szovjet csapatok támadása Rzsev és Voronyezs körzetében367
A haditengerészeti flotta, a légierő és a honi légvédelmi csapatok haditevékenysége381
A haditengerészeti flotta küzdelme az utánpótlási és szállítási útvonalakon381
A légierő haditevékenysége399
A honi légvédelmi csapatok alkalmazása a fontosabb ipari körzetek és utánpótlási vonalak védelmében403
A szovjet emberek harca az ellenség mögöttes területein411
A fasiszta megszállási rendszer megerősítése411
Az ellenség mögöttes területein szovjet emberek küzdelmét irányító tevékenység tökéletesítése437
A partizánmozgalom méreteinek növekedése446
A kommunista párt mint a háború döntő fordulatának kivívásáért folytatott küzdelem szervezője458
A párt háborús szervező munkájának főbb irányai458
A párt ideológiai tevékenysége és politikai tömegmunkája463
A párton belüli munka484
A szovjet fegyveres erők haditevékenységének eredményei és a szovjet hadászat fejlődése488
A szovjet-német arcvonalon folyó fegyveres küzdelem eredményei488
A szovjet hadászat jellemző vonásai493
A szovjet fegyveres erők építésének főbb irányai509
Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más országok népeinek részvétele az agresszor elleni küzdelemben
Háborús tevékenység az Atlanti-óceánon és Nyugat-Európában519
A felek tervei519
Harc az Atlanti-óceán útvonalain525
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok hadászati légiereje tevékenységének kezdete Nyugat-Európában532
Haditevékenység Nagy-Britannia és Észak-Franciaország part menti vizein539
Haditevékenység a Földközi-tengeren és Észak-Afrikában544
A felek tervei544
Küzdelem a Földközi-tengeri uralomért561
Haditevékenység Észak-Afrikában566
Haditevékenység a Csendes-óceánon és Ázsiában573
A felek tervei573
Az Egyesült Államok Fegyveres Erői meghiúsítják Japán támadó terveit a Csendes-óceánon593
Haditevékenység Ázsiában610
A népek antifasiszta és nemzeti-felszabadító harcának fejlődése616
Az európai megszállt országok népeinek harca a fasiszta területrablók ellen. Az antifasiszta mozgalom az agresszív tömb államaiban616
Ázsia és Afrika népeinek harca a felszabadulásért642
Az antifasiszta harc kibontakozása Latin-Amerikában652
A kommunista és munkáspártok a fasizmus és a Japán militarizmus ellen küzdő népek harcának élvonalában657
A nemzetközi kommunista mozgalom feladatai a fasizmus elleni küzdelem fokozása terén657
A kommunizmus és munkáspártok mint a fasizmus és a japán militarizmus ellen küzdő néptömegek harcának szervezői662
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia fegyveres erői haditevékenységének összegzése679
Az európai és atlanti-óceáni, az afrikai és földközi-tengeri, az ázsiai és a csendes-óceáni hadszintereken folytatott haditevékenység általános következtetései679
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hadművészetének és fegyveres erőik építésének jellemző vonásai690
Összefoglalás697
Függelék
A jegyzetekben található levéltárak rövidítései709
A főbb események időrendje710
Névmutató728
Földrajzi nevek mutatója738
A térképek címe és elhelyezésük oldalszáma752
VI. kötet
Bevezetés5
A Szovjetunió döntő hozzájárulása a második világháborúban bekövetkezett gyökeres fordulathoz
A történelmi fordulat küszöbén13
A fő hadviselő államok katonapolitikai helyzete 1942 őszén13
Hadászati helyzet a hadszíntereken19
A hadviselő koalíciókhoz tartozó államok katonapolitikai céljai24
Felkészülés a döntő eseményekre27
A szovjet hadvezetés hadászati elképzelése27
A szovjet fegyveres erők szervezetének tökéletesítése és újabb tartalékok képzése33
A szovjet csapatok csoportosítása. Intézkedések az ellentámadás rejtett előkészítésére36
A csapatok anyagi-technikai biztosítása és a hadászati hadtápszervek munkája41
A sztálingrádi nagy győzelem47
A német fasiszta csapatok bekerítése Sztálingrádnál47
Az ellenség szétzúzása a Don középső szakaszánál és Kotyelnyikovszkij körzetében88
A sztálingrádi csata győztes befejezése101
A sztálingrádi hatalmas győzelem katonapolitikai eredményei és nemzetközi jelentősége110
Megkezdődik a német területrablók tömeges ki143
Változások a szovjet-német arcvonalon és a hadviselő felek tervei143
Észak-Kaukázus felszabadítása146
A hitlerista csapatok szétzúzása a Don felső szakaszánál166
A leningrádi blokád áttörése175
Befejező hadműveletek a szovjet-német arcvonalon185
A délnyugati irányban185
A szovjet csapatok elhárítják a "Dél" hadseregcsoport ellentámadását a Donyec-medencében és Harkov körzetében213
Az 1943. februári és márciusi haditevékenység a nyugati és az északnyugati irányban222
A haditengerészeti erők, a légierő és a honi légvédelmi csapatok haditevékenysége231
Harc a tengeri hajózási útvonalakon231
A légierő részvétele a légi uralomért vívott harcban és az ellenség mögöttes területein levő objektumok megsemmisítésében241
A honi légvédelmi csapatok tevékenysége255
A szovjet emberek küzdelme az ellenség hátában260
A fasiszták megtorló intézkedései a szovjet emberek ellen260
A szovjet emberek harcának irányítása a megszállt területeken263
Az ellenség hátában folytatott népi harc hatékonyságának fokozása270
A kommunista párt szervezi a háborúban való gyökeres fordulatért vívott össznépi harcot280
A kommunista párt szervező tevékenységének fő irányai280
A párt ideológiai munkája289
A párt belső élete323
Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az antifasiszta koalícióhoz tartozó többi állam népeinek harca az agresszív tömb ellen
Haditevékenység Észak-Afrikában és a Földközi-tengeren331
A felek tervei331
A szövetségesek észak-afrikai partraszállása. Az olasz-német csapatok szétverése Tuniszban339
Harc a tengeri hajózási útvonalakon348
Haditevékenység az Atlanti-óceánon és Nyugat-Európában355
A hadihelyzet és a felek tervei355
A német "tengeralatti háború" doktrínájának kezdődő kudarca360
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hadászati légierejének tevékenysége Európában367
Haditevékenység a Csendes-óceánon és Ázsiában378
A felek tervei378
A szövetséges fegyveres erők csendes-óceáni támadó tevékenysége383
Harc a tengeri hajózási útvonalakon419
Haditevékenység Kínában és a burmai-indiai arcvonalakon424
A világ kommunista és munkáspártjai a népek harcának élvonalában432
A Kommunista Internacionálé a háborúban bekövetkezett fordulat körülményei között432
Az antifasiszta koalícióhoz tartozó tőkés országok kommunista pártjainak tevékenysége441
Az európai megszállt országok kommunista pártjának harca a fasizmus ellen452
A kommunista pártok tevékenysége a japánok által megszállt ázsiai országokban458
A fasiszta tömbhöz tartozó országok kommunista pártjainak harca463
Az antifasiszta nemzeti felszabadító mozgalom fejlődése473
Az ellenállási mozgalom erőinek gyarapodása és aktivizálódása Európában473
Az ázsiai népek nemzeti felszabadító harca489
Az afrikai és a közel-keleit népek nemzeti felszabadító harca495
A latin-amerikai népek antifasiszta harca499
A hadviselő államok gazdasága és külpolitikája
A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hadigazdasági potenciálja507
A Szovjetunió hadigazdasági bázisának erősödése507
Az Egyesül Államok hadigazdasága544
Nagy-Britannia hadigazdasága584
A Hitler-ellenes koalíciókhoz tartozó államok erőinek megszilárdulása598
A Szovjetunió nemzetközi tekintélyének erősödése. A Szovjetunió harca a Hitler-ellenes koalíció megszilárdításáért598
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányának külpolitikája609
A "Harcoló Franciaország" szervezett nemzetközi helyzetének külpolitikájának sajátosságai638
A fasiszta tömb államainak hadigazdasága és belpolitikai helyzete645
Németország hadigazdaságának fejlesztése a totális mozgósítás alapján645
Katonai, politikai és gazdasági válság Olaszországban661
Japán hadigazdasága és belpolitikai helyzete665
A fasiszta tömb államainak külpolitikája675
A fasiszta Németország külpolitikája a kezdődő vereség időszakában675
Olaszország kiutat keres a zsákutcából684
Japán külpolitikája687
Összefoglalás693
Függelék
A jegyzetekben található levéltárak rövidítései715
A főbb események időrendje717
Névmutató733
Földrajzi nevek mutatója743
A térképek címe és elhelyezésük oldalszáma757
VII. kötet
Bevezetés5
A szovjet-német arcvonal a második világháború döntő frontja
A katonapolitikai helyzet 1943 tavaszán15
A hadviselő koalíciók országainak helyzete15
A hadviselő felek fegyveres erői. Az egyes hadszíntereken kialakult hadászati helyzet28
A hadviselő felek politikai céljai és hadászati tervei38
A hadviselő koalíciókhoz tartozó államok hadigazdasága44
A Szovjetunió hadigazdaságának további fejlődése és megszilárdulása44
A Hitler-ellenes koalíció más országainak hadigazdasága89
A fasiszta tömbhöz tartozó országok hadigazdasága105
A szovjet-német arcvonal126
Új megpróbáltatások előtt126
A szovjet hadvezetés tervei156
A Wehrmacht szovjet-német arcvonalon készülő nyári támadásának tervezése164
Küzdelem a hadászati légi uralomért (1943. április-június)172
A kurszki csata180
A helyzet a kurszki irányban 1943. július elején180
A szovjet hadsereg meghiúsítja a Wehrmacht támadását192
A szovjet csapatok ellentámadása206
A kurszki csata eredményei247
A szovjet hadsereg általános hadászati támadása. A Kaukázus felszabadítása256
A hadviselő felek tervei a kurszki csata után256
A Balparti Ukrajna és a Donyec-medence felszabadítása. A dnyeperi átkelés263
A kaukázusi csata győzelmes befejezése. Hídfő létesítése a Krím félszigeten310
A szovjet hadsereg támadása a szmolenszki és a brajnszk-gomeli irányban333
A jobbparti Ukrajna és Belorusszia felszabadításának kezdete346
A "keleti fal" összeomlása. Kijev felszabadítása346
Belorusszia felszabadításának kezdete386
A szovjet haditengerészeti flotta tevékenysége398
Harc az Északi-tenger hajózási útvonalain399
A Vörös Zászló Renddel kitüntetett Balti Flotta tevékenysége405
Haditevékenység a Fekete- és az Azovi-tengeren410
A szovjet emberek hősi küzdelme az ellenség által megszállt területeken421
A megszállt területeken kialakult helyzet421
A párt intézkedései a német fasiszta területrablók hátában vívott küzdelem fokozása érdekében424
A szovjet hazafiak harca az ellenség hátában445
A Szovjetunió győzelmeinek döntő hatása a nemzetközi kapcsolatokra458
A Szovjetunió harca az ellenség gyors szétzúzásáért és a háború utáni igazságos békéért458
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külpolitikája466
A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminisztereinek moszkvai konferenciája477
A hitlerista koalíció államainak külpolitikája. A fasiszta tömb széthullásának kezdete483
A Szovjetunió kommunista pártja - a gyökeres háborús fordulat betetőzéséért vívott küzdelem szervezője és lelkesítője492
A párt katonai szervező tevékenysége492
A népgazdaság pártirányításának tökéletesítése500
A párt taglétszámának gyarapodása. A párt ideológiai munkája506
Hadműveletek a háború többi arcvonalán. A népek nemzeti felszabadító harca
Haditevékenység Olaszországban és a Földközi-tengeren. A Németország elleni légitámadások517
Az 1943 nyarán kialakult helyzet a földközi-tengeri hadszíntéren. A felek tervei517
A szicíliai hadművelet523
Olaszország fegyverkészletének érlelődő feltételei533
A szövetségesek partraszállása és haditevékenysége az Appennini-félszigeten537
A Németország elleni légitámadások545
A népi felszabadító harc fellendülése Európában550
A szovjet hadsereg győzelmeinek hatása az antifasiszta harc fellendülésére550
A nemzeti felszabadító harc további fellendülése a megszállt európai országokban554
Antifasiszta és háborúellenes mozgalom a fasiszta tömb országaiban572
A kommunista pártok az antifasiszta harc vezetői588
Küzdelem az atlanti-óceáni hajózási útvonalakon594
Hadihelyzet az Atlanti-óceánon 1943 tavaszán594
Fordulat az atlanti-óceáni hajózási útvonalakon vívott harcban598
Az atlanti-óceáni hajózási útvonalakon vívott harc feltételeinek a megváltozása613
Haditevékenység a Csendes-óceánon, valamint Kelet- és Délkelet-Ázsiában620
Hadihelyzet a Csendes-óceánon, továbbá Kelet- és Délkelet-Ázsiában 1943 tavaszán620
A felek tervei627
Haditevékenység a Csendes-óceánon647
Haditevékenység Kínában és Burmában652
Nemzeti felszabadító mozgalom az ázsiai és az afrikai országokban. Antifasiszta mozgalom Latin-Amerikában652
A szovjet nép győzelmeinek hatása a gyarmati és a függő országok nemzeti felszabadító mozgalmának fejlődésére654
Az ázsiai népek felszabadító harca665
Nemzeti felszabadító mozgalom Afrikában670
A demokratikus és az antifasiszta mozgalom kifejlődése a latin-amerikai országokban672
Az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai országok kommunista pártjai, mint a népek felszabadító harcának élosztagai673
A hadban álló koalíciókhoz tartozó főbb államok hadművészetének és hadsergfejlesztésének jellemzői680
Változások a fegyveres erők létszámában, technikai ellátottságában és szervezésében680
A főbb hadviselő államok fegyveres erőinek hadművészete687
Összefoglalás703
Függelék
A jegyzetekben található levéltárak rövidítései721
A főbb események időrendje723
Névmutató733
Földrajzi nevek mutatója745
A térképek címe és elhelyezésük oldalszáma759
VIII. kötet
Bevezetés5
A szovjet fegyveres erők győzelmes támadása
A háború gyökeres fordulata utáni helyzet, a teheráni konferencia11
A katonai és politikai világhelyzet 1943 végén11
A hadviselő felek tervei a háború további folytatására23
A teheráni konferencia33
Előkészületek a szovjet-német arcvonalon az 1944. évi ütközetekre48
A szovjet-német arcvonal helyzete 1943 végén48
A szovjet Legfelsőbb Főparancsnokság terve és a támadás előkészítése54
A német hadvezetés elgondolása és intézkedései a keleti arcvonal megszilárdítása63
A fasiszta csapatok szétzúzása délen, a jobbparti Ukrajna és a Krím felszabadítása69
A szovjet csapatok téli támadása a Jobbparti Ukrajnában69
A támadás kifejlesztése 1944 tavaszán. A szovjet csapatok kijutása az államhatárokra90
Románia felszabadításának kezdete143
A krími német-román csoportosítás felszámolása149
A szovjet csapatok támadása az északnyugati és a nyugati hadászati irányban153
Az "Észak" hadseregcsoport szétzúzására irányuló hadművelet előkészítése159
A szovjet csapatok győzelme Leningrád és Novgorod alatt170
A támadás továbbfejlesztése és a Leningrádi terület felszabadítása177
Haditevékenység a nyugati irányban200
A haditengerészeti flotta tevékenysége207
Küzdelem a sarkvidéki tengeri közlekedési útvonalakon207
A balti-tengeri harccselekmények214
A Fekete-tengeri Flotta részvétele az ellenséges csapatok elleni krími blokádban219
A szovjet nép harca az ellenség hátában226
A kommunista párt tevékenysége az össznépi harc kibontakozásáért a megszállt területen226
A partizánok együttműködése a szovjet hadsereggel234
A megszállók intézkedéseinek meghiúsulása244
A megszállt és függő országok népeinek felszabadító harca. A nyugat-európai, a csendes-óceáni és az ázsiai haditevékenységek
Az európai megszállt és függő országok népeinek antifasiszta felszabadító mozgalma253
A nemzeti felszabadító mozgalom kifejlődése Délkelet- és Közép-Európa megszállt országaiban257
Antifasiszta harc a hitlerista Németországgal szövetséges országokban279
Ellenállási mozgalom Nyugat- és Észak-Európa megszállt országaiban294
Az amerikai és az angol fegyveres erők európai haditevékenysége, a második front megnyitásának előkészítése318
A fasiszta Németország tervei és intézkedései a nyugat-európai védelem megerősítése318
Az amerikai-angol hadvezetés tervei az 1944-es európai haditevékenységre. Az észak-nyugat-franciaországi partraszállás előkészítése345
A légierő tevékenysége358
Harc az atlanti-óceáni és a földközi-tengeri közlekedési útvonalakon369
Az amerikai és az angol csapatok támadása Olaszországban378
Haditevékenység a Csendes-óceánon, Kínában és Burmában386
A szövetségesek csendes-óceáni hadműveletei386
A japán csapatok támadása Közép-Kínában397
Haditevékenység Burmában401
Az ázsiai és az afrikai gyarmat és függő országok népeinek nemzeti felszabadító mozgalma408
Nemzeti felszabadító harc a távol-keleti és a délkelet-ázsiai országokban409
A nemzeti felszabadító mozgalom fejlődése Afrikában, a Közel- és a Közép-Keleten422
A Hitler-ellenes koalíció erőinek megszilárdulása. A fasiszta tömb válságának elmélyülése
A kommunista párt a fasiszta tömb szétzúzására mozgósítája a szovjet népet441
Az ország pártirányításának tökéletesítése441
A párt intézkedései a közoktatás, a tudomány fejlesztésére és az ideológiai munka fokozására455
A Szovjetunió gazdasági erejének további gyarapodása464
A szovjet hadigazgatóság fejlődése464
Állami és gazdasági építőmunka a felszabadított körzetekben484
A Hitler-ellenes koalíció fő kapitalista országainak belpolitikai helyzete és hadigazdasága517
Az Amerikai Egyesült Államok 1944 első felében517
Anglia gazdasági és belpolitikai helyzete532
Kína belső helyzetének bonyolultsága541
A fasiszta-militarista tömbhöz tartozó országok hadigazdasága és belpolitikai helyzete549
Németország hadigazdaságának túlterhelése és belső helyzetének romlása549
Japán hadigazdasága564
A fő hadviselő országok nemzetközi kapcsolata és külpolitikája572
Európa háború utáni berendezkedésének szovjet programja és a megvalósításáért folytatott harc572
A Hitler-ellenes koalíció vezető államai együttműködésének megszilárdulása584
A fasiszta tömbhöz tartozó országok külpolitikai válságának elmélyülése599
A két koalíció 1944 telén és tavaszán vívott harcának katonai és politikai eredményei614
A Szovjetunió döntő szerepe a fasiszta tömb hadászati védelmének az összeomlásban614
A fő hadviselő államok fegyveres erőinek és hadművészetének fejlődése621
Változások a szemben álló koalíciók országainak nemzetközi és belső helyzetében645
Összefoglalás655
Függelék
A jegyzetekben található levéltárak rövidítései661
A főbb események időrendje662
Névmutató671
Földrajzi nevek mutatója680
A térképek címe és elhelyezésük oldalszáma695
IX. kötet
Bevezetés5
Fegyveres küzdelem a második világháború döntő arcvonalán - a szovjet-német arcvonalon
A háború hatodik évének kezdetén13
A hadviselő koalíciókhoz tartozó államok katonai-politikai helyzete 1944 nyarának kezdetén13
A második világháború arcvonalainak kialakult hadászati helyzet16
A szovjet csapatok támadása a kardéliai-földszoroson és Dél-Karéliában28
A karéliai arcvonalszakaszon kialakult helyzet. A szovjet hadvezetés elhatározása28
A védelem áttörése és a támadás kibontakozása a viborgi és patrozavodszki irányokban32
Finnország kiléptetése a háborúból38
A német fasiszta "közép" hadseregcsoport megsemmisítő veresége Belorussziában. Lengyelország keleti körzeteinek felszabadítása44
A belorussziai helyzet. A belorussziai hadművelet előkészítése44
A "Közép" hadseregcsoport szétzúzása53
A támadás kifejlesztése. Belorusszia és Lengyelország keleti körzeteinek felszabadítása62
Haditevékenység a Baltikumban90
A lengyel nép nemzeti felszabadító küzdelmének fokozódása. A varsói felkelés93
Az "Észak-Ukrajna" hadseregcsoport veresége. Ukrajna felszabadításának befejezése és a német fasiszta területrablók kiűzése Lengyelország délkeleti körzeteiből102
Ukrajna nyugati területeinek helyzete. A Ivov-sandomierzi hadművelet előkészítése102
A német fasiszta csoportosítás bekerítése és megsemmisítése Brodi körzetében108
A támadás kifejlesztése. Ukrajna nyugati területeinek és Lengyelország délkeleti körzeteinek felszabadítása116
A német fasiszta "Dél-Ukrajna" hadseregcsoport szétverése. Románia és Bulgária felszabadítása127
A romániai helyzet. A iasi-kisinyovi hadművelet terve127
A iasi-kisinyovi ellenséges csoportosítás bekerítése és szétverése. Szovjet-Moldávia és Románia keleti körzeteinek felszabadítása135
A román nép fegyveres felkelésének győzelme142
A szovjet csapatok támadásának kifejlesztése. Románia felszabadításának befejezése146
A szovjet csapatok felszabadító hadjárata Bulgáriában152
A bolgár nép fegyveres felkelésének győzelme180
A Szovjet-Baltikum felszabadítása. Az ellenség kiűzése a Sarkvidékről185
A Baltikumban kialakult helyzet. A hadművelet előkészítése185
A német fasiszta csapatok védelmének áttörése a tallini és rigai irányban190
Az "Észak" hadseregcsoport elszigetelése Kelet-Poroszországtól195
A német fasiszta csapatok kiűzése a szovjet Sarkvidékről. Norvégia északi körzeteinek felszabadítása201
Küzdelem Csehszlovákia, Jugoszlávia és Magyarország népeinek felszabadításáért208
A szlovákiai helyzet. A szlovák nemzeti felkelés208
A keleti-kárpátoki hadműveletek. Csehszlovákia felszabadításának kezdete234
Jugoszlávia népeinek felszabadító háborúja. A belgrádi hadművelet244
Az albániai és görögországi népi felszabadító mozgalom megerősödése257
Magyarország felszabadításának kezdete. A debreceni hadművelet262
Támadás a budapesti irányban és Szlovákia délkeleti körzeteiben272
Küzdelem a tengeri közlekedési útvonalakon286
A flották tevékenysége az északi-tengeri hadszíntéren286
Küzdelem a balti-tengeri közlekedési útvonalakon293
Flottatevékenység a Fekete-tengeren299
A szovjet hazafiak küzdelme az ellenség hátában304
A partizánok és az illegális harcosok tevékenysége304
A szovjet emberek részvétele az európai népek felszabadító küzdelmében312
Fegyveres küzdelem Nyugat-Európában, az Atlanti-óceánon, a Csendes-óceánon és Ázsiában
A második front megnyitása, a szövetséges csapatok támadása Franciaországban319
A kialakult helyzet és a felek elgondolása az "Overlord" hadművelet küszöbén319
A normandiai deszanthadművelet325
A szövetséges csapatok támadása Északnyugat-Franciaországban338
Az amerikai és a francia csapatok partraszállása és támadása Dél-Franciaországban344
A francia ellenállási mozgalom megerősödése. Fegyveres felkelés Párizsban347
A német fasiszta csapatok kiűzése Északkelet-Franciaországból és Belgiumból355
A német fasiszta csapatok ellentámadása az Ardennekben361
Haditevékenység Olaszországban388
Az olaszországi arcvonalon kialakult helyzet. A felek elgondolásai391
A szövetséges csapatok támadása Közép-Olaszországban399
Az olaszországi ellenállási mozgalom407
A szövetségesek támadó hadműveletei a Csendes-óceánon és Ázsiában407
A katonai-politikai helyzet és a felek tervei407
A szövetséges fegyveres erők támadása a Csendes-óceán középső és délnyugat térségében412
Haditevékenység Burmában432
Haditevékenység Kínában436
Kína és Délkelet-Ázsia népeinek felszabadító mozgalma441
Az óceáni és tengeri közlekedési vonalakon452
Haditevékenység az Atlanti-óceánon452
Küzdelem a földközi-tengeri közlekedési útvonalakon477
Küzdelem a csendes-óceáni közlekedési útvonalakon481
A Hitler-ellenes koalíció további erősödése. A fasiszta tömb széthullása
A Szovjetunió kommunista pártjának harca a döntő győzelmek kivívásáért497
A párt katonai szervező munkája497
Ideológiai munka az arcvonalon és a hátországban503
A szovjet nép erkölcsi-politikai egységének további megszilárdulása514
A Szovjetunió hadigazgatási erejének további gyarapodása525
A vezető gazdasági ágak fellendülése. A hadiipar fejlődése525
Az ország felszabadult területeinek gazdasági újjászületése539
A szovjet tudomány hozzájárulása a népgazdasági és haditechnikai problémák megoldásához545
Népi demokratikus és szocialista forradalmak a Közép- és Délkelet-Európai országokban554
A forradalmak érlelődésének belső és külső feltételei554
A kommunista és munkáspártok a forradalmak élén556
A kezdeti forradalmi politikai és társadalmi-gazdasági átalakulások561
A közép- és délkelet-európai országok erőinek és eszközeinek mozgósítása a fasiszta Németország szétzúzására571
A Szovjetunió katonai-politikai és gazdasági segítsége a közép- és délkelet-európai országoknak575
A burzsoá országok helyzete 1944 második felében582
A Hitler-ellenes koalícióhoz tartozó burzsoá államok gazdasági és belpolitikai helyzete582
A gazdasági helyzet romlása és a belpolitikai válság mélyülése a fasiszta-militarista tömb országaiban597
A kommunista és munkáspártok küzdelme a fasizmus feletti győzelemért611
Hadviselő államok külpolitikája a világ háború utáni elrendezésének problémái620
A szovjet állam külpolitikai tevékenysége. A Szovjetunió pozícióinak erősödése és tekintélyének növekedése a nemzetközi küzdőtéren620
Az Egyesült Államok és Anglia kormányának külpolitikája631
Az európai fasiszta tömb széthullása. Japán külpolitikai helyzetének romlása643
A világ háború utáni elrendezésének problémái. Az Egyesült Nemzetek Szervezete létrehozásának előkészítése651
A fegyveres erők és a hadművészet658
A Szovjetunió Fegyveres Erőinek további korszerűsítése. A szovjet hadművészet jellemző vonásai658
Az Amerikai Egyesült Államok és Anglia fegyveres erői, hadművészetük sajátosságai678
A fasiszta Németország és a militarista Japán fegyveres erői, hadművészetük sajátosságai685
Összefoglalás695
Függelék
A jegyzetekben található levéltárak rövidítései707
A főbb események időrendje708
Névmutató720
Földrajzi nevek mutatója731
A térképek címe és elhelyezésük oldalszáma747
X. kötet
Bevezetés5
Befejező győzelmek Európában
A katonai és politikai helyzet alakulása Európában. A hadviselő felek tervei13
A háborúban részt vevő főbb államok nemzetközi és belpolitikai helyzete13
A hadviselő felek fegyveres erőinek állapota32
Az európai hadászati helyzet és a felek tervei42
Lengyelország felszabadítása60
Lengyelország belpolitikai helyzete60
A helyzet alakulása a szovjet-német arcvonal középső szakaszán. A felek tervei66
A szovjet csapatok támadása a Visztulától az Oderáig80
A hitlerista csapatok szétzúzása Kelet-Poroszországban117
A kelet-poroszországi irányban kialakult helyzet 1945 elején. A felek tervei117
A védelem áttörése és az ellenség kelet-poroszországi csoportosításának részekre szakítása130
A német fasiszta csapatok szétzúzása Königsbergtől délnyugatra144
Königsberg ostroma. A samlandi-félszigeti ellenséges csoportosítás felszámolása149
A krími konferencia162
A krími találkozó előzményei162
A német és japán agresszorok teljes szétzúzására vonatkozó tervek egyeztetése167
A világ háború utáni berendezkedése általános elveinek lefektetése171
A szovjet hadsereg támadása Kelet-Pomerániában és Sziléziában176
Az ellenség kelet-pomerániai csoportosításának felszámolása176
A sziléziai iparvidék felszabadítása188
Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia és Jugoszlávia felszabadítása200
A szovjet-német arcvonal déli szárnyán kialakult helyzet200
A Budapesten bekerített ellenséges csoportosítás szétzúzása és a magyar főváros felszabadítása208
Az ellenség ellentámadásának elhárítása a Balaton körzetében219
Magyarország nyugati részének és Ausztria keleti körzeteinek felszabadítása246
A szovjet csapatok támadása Csehszlovákiában261
Jugoszlávia felszabadításának befejezése275
A szovjet haditengerészeti flotta haditevékenysége284
A Vörös Zászló Renddle kitüntetett Balti Flotta az európai háború befejező szakaszában284
Az Északi Flotta a hajózási útvonalak védelmében294
A szövetséges csapatok támadása Németország nyugati részében és Észak-Olaszországban299
A nyugati és olaszországi arcvonal helyzete 1945 januárjában299
A szövetséges csapatok előrenyomulása a Rajnához310
A német fasiszta csapatok bekerítése a Ruhr-vidéken317
A német fasiszta hadsereg nyugati arcvonalának összeomlása342
Az olaszországi haditevékenység befejezése346
Haditevékenység az Atlanti-óceánon és a Földközi-tengeren352
Anglia és az Egyesült Államok hadiflottájának küzdelme a fasiszta Németország tengeralattjárói ellen352
Anglia haditengerészeti erőinek tevékenysége a francia, belga és a holland kikötőkbe irányuló katonai szállítások biztosítása terén360
Anglia és az Egyesült Államok haditengerészeti erőinek alkalmazása a Földközi-tengeren362
Az európai népek ellenállási mozgalma, további forradalmi átalakulások366
Ellenállási mozgalom az európai országok megszállt területein369
További forradalmi átalakulások Közép- és Délkelet-Európa országaiban383
Berlin elfoglalása. Csehszlovákia felszabadításának befejezése399
A katonai és politikai helyzet alakulása Európában 1945. április közepén399
A berlini hadművelet előkészítése403
A berlini német fasiszta csoportosítás szétzúzása. Berlin elfoglalása417
A prágai hadművelet. Csehszlovákia felszabadításának befejezése457
A fasiszta Németország feltétel nélküli fegyverletétele475
A külön-fegyverletételi tervek kudarca475
A feltétel nélküli fegyverletételről szóló okmány aláírása484
A szövetséges nagyhatalmak intézkedései a fasiszta Németország feltétel nélküli fegyverletétellel kapcsolatos előírások végrehajtása érdekében489
Politika, gazdaság és hadművészet
A kommunista párt szerveő és ideológiai munkája507
A politikai vezető szerep fokozása a szovjet fegyveres erőkben507
A párt szervezői munkásságának fő irányai512
Ideológiai munka az új körülmények között522
A Szovjetunió népgazdaságának további fellendülése. Áttérés a békés építésre530
A népgazdaság főbb ágainak fejlődése530
A hadiipari termelés546
A népgazdaság helyreállítása566
A főbb tőkésállamok hadigazdasága573
Az Amerikai Egyesült Államok és Anglia gazdasága573
A fasiszta Németország gazdasági összeomlása585
A hadviselő felek fegyveres erőinek hadművészete594
A szovjet fegyveres erők hadművészetének jellemző vonásai594
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia fegyveres erőinek hadművészete607
A fasiszta Németország hadművészetének sajátos vonalai612
Nemzetközi kapcsolatok. A Szovjetunió harca a demokratikus békéért617
A szövetségesek közötti kapcsolatok az európai háború befejező szakaszában617
A San Francisco-i konferencia625
A Szovjetunió kapcsolatainak erősödése és bővülése a közép- és délkelet-európai országokkal630
A potsdami konferencia634
A nürnbergi per654
Összefoglalás671
Függelék
A jegyzetekben található levéltárak rövidítései681
A főbb események időrendje682
Névmutató695
Földrajzi nevek mutatója706
A térképek címe és elhelyezésük oldalszáma720
XI. kötet
Bevezetés5
Az Egyesült Államok, Anglia és Kína haditevékenysége Japán ellen. A leigázott országok népeinek harca
Katonai-politikai helyzet a Csendes-óceánon, Kelet- és délkelet-Ázsiában11
A főbb hadviselő államok nemzetközi és belpolitikai helyzete11
Hadászati helyzet 1945 elején19
A hadviselő felek katonai-politikai céljai és tervei25
A hadviselő felek erőinek gyarapodása. Japán diplomáciai manőverei32
A krími konferencia. Döntés a Szovjetunió belépéséről a Japán elleni háborúba32
A felek erőgyarapodása37
Japán diplomáciai manőverei a különbéke megkötése érdekében45
A szövetséges fegyveres erők deszanthadműveletei a Csendes-óceánon53
A haditevékenység befejezése a Fülöp-szigeteken53
Az Iwo Jima-(Yo)- sziget elfogadása64
Deszanthadművelet Okinawa-sziget elfoglalása72
A szövetséges csapatok támadása a Csendes-óceán délnyugati térségében99
A Burmáért vívott küzdelem befejezése107
A helyzet alakulása Burmában és a hadviselő felek tervei107
A szövetséges csapatok támadása Közép- és Dél-Burmában111
Haditevékenység Kínában122
Kína katonai-politikai és gazdasági helyzete 1945 első felében122
A japán hadvezetés 1945. évi kínai tervei és ezzel kapcsolatos intézkedései130
A Szovjetunió Japán elleni háborúba lépése előtti haditevékenység a kínai arcvonalon133
A nemzeti felszabadító mozgalom fellendülése a megszállt ázsiai országokban141
Az indokínia népek harca141
A burmai haladó erők akvitizálódása147
Az indonéziai ellenállási mozgalom fellendülése150
A felszabadító küzdelem sikerei a Fülöp-szigeteken157
Hazafias mozgalom Malájföldön162
A kommunista pártok mint a japán megszállók elleni küzdelem szervezői és irányítói166
Harc a tengeri közlekedési útvonalakon. A japán városok légi- és atombombázása171
Harc a japán tengeri közlekedési útvonalakon171
A Japán elleni légibombázások180
Hirosima és Nagaszaki atombombázása195
A Szovjetunió hadba lépése a militarista Japán ellen
A szovjet fegyveres erők felkészülése a militarista Japán elleni haditevékenységre211
A japán imperializmus agresszív lépései a Szovjetunió ellen211
A távol-keleti és csendes-óceáni helyzet alakulása 1945 augusztusára222
A távol-keleti hadszíntér sajátosságai. A szovjet határon felvonult japán csapatok csoportosítása229
A szovjet csapatok a Távol-Keleten. Hadászati átcsoportosítás nyugatról keletre236
A mandzsúriai hadászati hadművelet tervezése és előkészítése253
A Szovjetunió belépése a Japán elleni háborúba. A haditevékenység kezdete270
A Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság hadüzenete az imperialista Japánnak270
A harccselekmények kezdete. A japán fedezőerők szétzúzása és a támadó csapatok kijutása a Mandzsur-alföldre278
A japán csapatok szétzúzásának befejezése. Északkelet-Kína felszabadítása300
A szovjet-mongol csapatok támadásának továbbfejlesztése300
A Kvantung-hadsereg csapatainak fegyverletétele310
Északkelet-Kína felszabadítása és a mandzsúriai forradalmi bázis létrejötte318
Észak-Korea, Dél-Szahalin és a Kuril-szigetek felszabadítása341
Tengeri desszantok partraszállása Észak-Korea kikötőiben. Az országrész felszabadításának befejezése341
A dél-szahalini hadművelet353
A kurili deszanthadművelet375
A kommunista párt: Az imperialista Japán feletti győzelem lelkesítő és szervező ereje383
A fasiszta Németország feletti győzelem utáni békés építés feladatai383
A párt szervező és ideológiai munkája a Távol-Keleten393
A kommunista párt mint a japán militarizmus leverésének szervezője403
A Szovjetunió népgazdaságának átállítása béketermelésre 1945-ben418
A gazdaság átállításának sajátosságai418
A helyreállítási munkák bővítése és a népgazdaság további fellendülése427
A haditermelés csökkentése. A népgazdaság békés viszonyokra való átállítási ütemének meggyorsítása438
A militarista Japán elleni háború befejezése
A militarista Japán kapitulációja447
A feltétel nélküli japán fegyverletételről szóló okmány aláírása447
A Japánban, Kínában, Koreában és a délkelet-ázsia országokban harcoló japán csapatok fegyverletétele454
Az imperialista államok távol-keleti és délkelet-ázsiai politikája463
Az Egyesült Államok megszállási politikája Japában, 1945 végén464
Az Egyesült Államok beavatkozása Kína belügyeibe470
Az Egyesült Államok dél-koreai politikája479
Az imperialista hatalmak dél- és délkelet-ázsiai politikája483
A Szovjetunió külpolitikai tevékenysége. A távol-keleti kérdések rendezése496
A szovjet-kínai kapcsolatok498
A háború utáni japáni és koreai rendezés problémái a moszkvai külügyminiszteri értekezleten512
A tokiói nemzetközi törvényszék. A japán háborús főbűnösök megbüntetése518
A háborúban részt vett főbb államok hadművészete548
A szovjet hadművészet jellegzetességei548
Az Egyesült Államok, Anglia és Kína hadseregének és haditengerészének flottájának hadművészete565
A japán hadsereg és haditengerészeti flotta hadművészetének fő vonásai574
Összefoglalás585
Függelék
A jegyzetekben található levéltárak rövidítései593
A főbb események időrendje595
Névmutató605
Földrajzi nevek mutatója615
A térképek címe és elhelyezésük oldalszáma631
XII. kötet
Bevezetés5
A háború társadalmi-politikai mérlege
A második világháborúban aratott világörténelmi jelentőségű győzelem13
A második világháború előtti háborús veszély elleni küzdelem történeti tanulságai13
A háború társadalmi-politikai jellege és a fegyveres küzdelem menetére gyakorolt hatása22
A német fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem történelmi jelentősége28
A Szovjetunió döntő szerepe a fasiszta koalíció fölötti győzelemben36
A Szovjetunió hozzájárulása a fasiszta koalíció szétzúzásához36
A szocialista rendszer diadala40
A szovjet hazafiság hatalmas ereje50
A Szovjetunió külpolitikájának szerepe a győzelem biztosításában57
A Szovjetunió kommunista pártja a fasizmus és militarizmus elleni küzdelem élén67
A pártirányítás a szovjet nép győzelmének fő tényezője67
A párt erőfeszítéseinek összpontosítása a hadügyi munkára92
A párt sorainak erősítése101
A világ népei a fasizmus elleni küzdelemben110
Az ellenállási mozgalom 110
A Hitler-ellenes koalícióhoz tartozó tőkés országok és gyarmatok néptömegeinek harca117
A kommunista és munkáspártok a néptömegek harcának élvonalában125
A Szovjetunió szövetségesei a fasiszta-militarista tömb államai elleni küzdelemben134
A társadalmi-politikai erők megoszlása és a háborúval kapcsolatos állásfoglalásuk134
A Szovjetunió katonai-politikai együttműködése a tőkés országokkal; ennek tapasztalatai és tanulságai144
A fasiszta koalícióhoz tartozó államok politikai rendszerének és ideológiájának bukása154
A politikai rendszerek csődje154
Az agresszorok megszállási politikájának reakciós tartalma és összeomlása160
A fasizmus és militarizmus ideológiájának kudarca165
A háború gazdasági mérlege
A gazdasági tényezők szerepe a második világháborúban175
A gazdasági párviadal jellegzetességei175
A háború költségei180
A háború emberveszteségei és demográfiai következményei185
A Szovjetunió gazdasági győzelme188
A honvédelem anyagi alapjainak megszilárdítása188
A győzelem gazdasági alapja193
A haditechnikai termelés mint a gazdasági párharc döntő területe211
A népgazdaság helyreállításának kezdete216
A Hitler-ellenes koalíció burzsoá államainak gazdasága220
Hadigazdasági lehetőségek220
Haditermelésük fejlődése225
Gazdasági lehetőségeik hasznosítása a háborúban232
A fasiszta tömb államainak gazdasági veresége236
Az agresszió gazdasági alapja236
A megszállt és a függő országok kifosztása242
Haditermelésük247
Az agresszor államok gazdasági csődje252
A fegyveres erők és a hadművészet a második világháborúban
A fegyveres küzdelem jellege és eredményei259
A fegyveres küzdelem jellegzetességei259
A szovjet-német és a szovjet-japán arcvonalon vívott fegyveres küzdelem hadászati mérlege267
A más arcvonalakon lezajlott haditevékenység sajátosságai és eredményei278
A háborúban részt vett államok fegyveres erői295
A szovjet fegyveres erők fejlődése, harci erejük gyarapodása295
A népi demokratikus országok hadseregeinek születése311
A Hitler-ellenes koalíciókhoz tartozó burzsoá államok fegyveres erői építésének sajátosságai317
A fasiszta-militarista tömb államainak fegyveres ereje326
Hadművészet a második világháborúban337
A szovjet hadművészet fejlődése337
A Hitler-ellenes koalíció tőkésállamainak hadművészete391
A fasiszta-militarista tömb országainak hadművészete401
A fegyveres küzdelem vezetése411
A szovjet hadászati vezetés411
Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország hadászati vezetése422
Németország, Olaszország és Japán hadászati vezetése426
A fegyveres küzdelem koalíciós vezetése429
A háború utáni világ
A világ erőviszonyainak gyökeres módosulása443
A szocialista világrendszer kialakulása és megerősödése443
A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fellendülése476
Az imperializmus gyarmati rendszerének széthullása484
A kapitalizmus általános válságának elmélyülése490
A Szovjetunió és a többi demokratikus erő küzdelme a győzelem megszilárdításáért499
A háború utáni békés rendezés problémáinak megoldása499
A Szovjetunió és valamennyi haladó erő harca az imperialista "hidegháborús" politika és az agresszió ellen509
Fordulat a nemzetközi feszültség enyhítése felé. A második világháború politikai eredményeinek megszilárdítása516
A második világháborúval kapcsolatos burzsoá történetírás reakciós jellege521
Korunk központi problémája: a háború és béke kérdése538
A háborús veszély forrásai és gócai538
A népek békéjének és biztonságának fő támasza549
Küzdelem az újabb világháború megakadályozásáért557
Összefoglalás567
Függelék
A főbb események időrendje579
Névmutató613
Földrajzi nevek mutatója619
A térképek címe és elhelyezésük oldalszáma627
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem