A marxizmus-leninizmus filozófiája

Tankönyv

Szerző

Alekszandr Septulin

Szerkesztő

Meruk Vilmos

Fordító

Csibra István

Budapest

'Alekszandr Septulin: A marxizmus-leninizmus filozófiája ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	414 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A filozófia és szerepe a társadalomban	5
A filozófia mint világnézet	5
A világnézet fogalma	5
A filozófia alapkérdése. Materializmus és idealizmus	6
A filozófiai dualizmus	7
Harmadik út keresése a filozófiában	8
Az idealizmus társadalmi és ismeretelméleti gyökerei	10
A filozófia módszertani szerepe	12
A filozófia és az emberek gyakorlati tevékenysége	14
A filozófia tárgyának meghatározása	15
A filozófia és a szaktudományok	15
A filozófia pártossága	17
A materializmus és az idealizmus harca a Marx előtti filozófiában	19
A filozófia kialakulása	19
A materializmus és az idealizmus harca a rabszolgatartó társadalomban	20
A materializmus és az idealizmus harca a középkori filozófiában	26
A XVII-XVIII. századi materializmus harca a vallás és az idealizmus ellen	29
A klasszikus német filozófia (XVIII. század vége - XIX. század eleje)	39
A XIX. századi orosz forradalmi demokraták filozófiája	48
A marxizmus forradalmi fordulat a filozófiában	53
A marxista filozófia kialakulásának előfeltételei	53
Társadalmi-gazdasági előfeltételek	53
Természettudományos előfeltételek	54
Elméleti előfeltételek	55
A Marx és Engels által végrehajtott forradalmi fordulat lényege	56
A marxista filozófia lenini továbbfejlesztése	60
Dialektikus materializmus
Anyag és tudat
Az idealista és metafizikus anyagfelfogások kritikája	67
Az anyag lenini meghatározása	69
Anyagi képződmény. Anyagfajta	70
Anyag és anyagi	71
Az anyag mint szubsztancia	72
A mozgás és anyag általános létezési formája	73
A metafizikus mozgásfelfogások korlátozottsága. A marxista mozgásfelfogás	73
Az anyag alapvető mozgásformái	75
A mozgás elválaszthatatlan összefüggése az anyaggal	76
Mozgás és nyugalom	77
Mozgás és fejlődés	78
Tér és idő	80
A tér és az idő fogalma	80
Az idealista és a metafizikus tér- és időfelfogások kritikája	81
A tér és idő alapvető jellemzői	82
A tükrözés mint az anyag általános sajátossága	85
A tükrözési formák fejlődése	86
A tükrözés pszichikai formájának sajátosságai	88
A tudat mint a valóság pszichikai tükrözésének legmagasabb rendű formája	89
A tudat kialakulása	89
A tudat lényege	92
A tudat és az anyag viszonyáról	94
Anyagi és eszmei	94
A tudat szubjektivitásáról	95
A megismerés	97
A megismerés lényege	97
A gyakorlat mint a megismerés alapja	99
A megismerés dialektikus útja	101
Az eleven szemlélet	101
Az elvont gondolkodás	104
A megismerés érzéki és a racionális szintjeinek összefüggése	107
Empirikus és teoretikus megismerés	109
A gyakorlat mint az igazság kritériuma	110
Az objektív igazság. Az ismeretek abszolút és viszonylagos jellegének összefüggése az igazságban	111
A tudományos megismerés formái és módszerei	115
A megfigyelés	116
A kísérlet	117
Az összehasonlítás	117
A hipotézis	118
Az analógia	120
A modellkészítés	121
Az indukció és a dedukció	122
Az absztraktról a konkrétra való átmenet módszere	124
A történeti és a logikai a megismerésben	126
Az analízis és a szintézis	127
A materialista dialektika kategóriái	131
A kategóriák fogalma	131
A kategóriák összefüggése	133
A valóság jelenségeinek kölcsönös összefüggése	139
Az összefüggés és a viszony fogalma	139
Az idealista és a metafizikus összefüggés-felfogások kritikája	141
A jelenségek összefüggésének egyetemes jellege	143
Egyes, különös, általános	145
Az egyes és az általános fogalma	145
Az egyes és általános metafizikus és idealista felfogásoknak kritikája	146
Az egyes és az általános összefüggése	147
Az általános és a különös	148
Ok és okozat	151
Az ok és az okozat fogalma	151
Az idealista és a metafizikus okság-felfogások kritikája	152
Az ok és okozat összefüggése	156
Szükségszerűség és véletlen	159
A szükségszerűség és a véletlen fogalma	159
Az idealista és a metafizikus szükségszerűség- és véletlen-felfogások kritikája	160
A szükségszerű és a véletlen összefüggése	162
A törvény	165
A törvány fogalma	165
Dinamikus és statisztikus törvények	166
Általános és sajátos törvények	168
Az általános és a speciális törvények összefüggése	169
Tartalom és forma	171
A tartalom és a forma fogalma	171
A metafizikus és az idealista tartalom- és formafelfogások kritikája	172
A tartalom és a forma összefüggése	173
A rész és az egész, az elem és a struktúra	175
Lényeg és jelenség	178
A lényeg és a jelenség fogalma	178
Az idealista és a metafizikus lényeg- és jelenség-felfogások kritikája	179
A lényeg és a jelenség összefüggése	181
Lehetőség és valóság	183
A valóság és a lehetőség fogalma	183
Az idealista és a metafizikus lehetőség- és valóság-felfogások kritikája	184
A lehetőség és a valóság összefüggése. A lehetőségek fajtái	186
A dialektika alaptörvényei	191
A mennyiségi és minőségi változások egymásba való átcsapásának törvénye	192
A minőség és a mennyiség fogalma	192
A mennyiségi és minőségi változások kölcsönös átcsapása törvényének lényege	194
A mennyiség és a minőség összefüggésére vonatkozó metafizikus nézetek kritikája	196
Az ugrás mint az egyik minőségből a másikba való átcsapás általános formája	197
Evolúció és revolúció	199
Az ellentétek egységének és "harcának" törvénye	202
Az ellentét és az ellentmondás fogalma	202
Az ellentétek egysége	203
Az ellentétek egységének viszonylagos és "harcának" abszolút volta	205
Az ellentmondás és a különbség	206
Az ellentmondások egyetemes jellege	207
Az ellentmondás mint a valóság mozgásának és fejlődésének forrása	208
Az ellentmondások fajtái	209
Antagonisztikus és nem antagonisztikus ellentmondások	212
A tagadás tagadásának törvénye	214
A dialektikus tagadás fogalma	214
A "dialektikus tagadás", az "ugrás" és az "ellentmondások megoldódása" fogalmainak összefüggése	216
A tagadás tagadása törvényének lényege	217
Történelmi materializmus
A történelmi materializmus tárgya	223
A történelmi materializmus: a marxista filozófia része	223
A történelmi materializmus és a többi társadalomtudomány	225
A Marx előtti szociológiai nézetek korlátozottsága	226
A szociológia tudománnyá változtatása	233
A történelmi szükségszerűség és az emberek tudatos tevékenysége	235
A társadalom és a természet	239
A társadalom és a természet egységéről	239
A természet társadalomra gyakorolt hatásáról	241
A társadalom természetre gyakorolt hatásáról	246
A népesség növekedésének szerepe a társadalom életében	247
Az anyagi termelés - a társadalom létezésének és fejlődésének alapja	251
A termelés fogalma	251
A társadalom termelőerői	253
A termelőerők fogalma	253
A társadalom termelőerői és a tudomány	255
A termelési viszonyok	258
A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésének dialektikája	262
A termelési viszonyok függése a termelőerők fejlettségéntől	262
A termelőerők és a termelési viszonyok összhangjának törvénye	264
A termelési viszonyok hatása a termelőerők fejlődésére	269
Alap és felépítmény	271
Az alap és a felépítmény sajátosságai	271
Az alap és a felépítmény fejlődésének és változásának törvényszerűségei	275
A szocialista társadalom alapjának és felépítményének sajátosságai	277
Osztályok és osztályviszonyok	279
Az osztály lenini meghatározása	281
Az osztályok keletkezése	283
Az osztályok keletkezésére vonatkozó idealista elméletek kritikája	283
Az osztályok keletkezésének marxista elmélete	285
A sztratifikáció és a társadalmi mobilitás polgári elméletének kritikája	287
A társadalom osztályszerkezete	289
Alapvető és nem alapvető osztályok	289
Az értelmiség	290
A rendek	291
Az úgynevezett középosztályokról	292
Az osztályharc mint az antagonisztikus társadalom fejlődésének mozgatóereje	295
Az osztályok elhalásának objektív feltételei	300
A társadalom politikai rendszere	303
A társadalom politikai rendszerének fogalma	303
Az állam kialakulására és lényegére vonatkozó nem marxista elméletek kritikája	304
Az állam kialakulása és lényege	307
Államtípusok és államformák	310
A szocialista állam sajátosságai	311
Az állam elhalásának objektív feltételei	316
A társadalmi forradalom	319
A társadalmi forradalom mint az egyik osztály jellegű társadalmi-gazdasági alakulatból a másikba való átmenet formája	319
A társadalmi forradalom objektív és szubjektív feltételei	321
A társadalmi forradalom jellege és mozgatóerői	323
A szocialista forradalom	324
A szocialista forradalom lényege és sajátosságai	324
A szocialista forradalom elméletének lenini továbbfejlesztése	327
A szocialista forradalom megvalósulási formáinak változatossága	330
A társadalmi tudat és formái	333
A társadalmi lét és a társadalmi tudat fogalma	333
A társadalmi tudat viszonylagos önállósága	337
A társadalmi tudat hatása a társadalmi létre	338
A társadalmi tudat struktúrája	340
A társadalmi és az egyéni tudat	340
A társadalmi pszichológia és az ideológia	341
A társadalmi tudatformák	343
A politikai ideológia	343
A jogi tudat	346
Az erkölcs	349
Az erkölcs fogalma	349
Az erkölcs kialakulása	351
Az erkölcs osztályjellege	352
Az erkölcs egyetemes emberi elemeiről	356
Az erkölcs igazságának kritériumáról	357
A művészet	359
A művészet mint társadalmi tudatforma sajátosságai	359
A művészet társadalmi funkciói	362
A vallás	366
A vallás keletkezése és lényege	366
A tudomány és a vallás ellentéte	367
A vallás osztályjellege	368
A vallás társadalmi alapjának megszűnése a szocializmusban	370
A tudomány	371
A tudomány fogalma	371
A tudomány összefüggése a termeléssel	372
A tudomány összefüggése a felépítménnyel és az alappal	374
A néptömegek és személyiség szerepe a történelemben. Egyén és társadalom	377
A néptömegek mint a társadalmi fejlődés döntő ereje	377
A személyiség szerepe a történelemben	382
Egyén és társadalom	385
Az egyén mint a társadalmi fejlődés terméke	385
Az egyén és a társadalom egysége az ősközösségi rendszer viszonyai között	386
Az egyén és a társadalom viszonya az antagonisztikus társadalmi alakulatokban	386
Az egyén és a társadalom a szocializmusban és a kommunizmusban	387
A társadalmi haladás	391
A társadalmi haladás fogalma	391
A társadalmi haladás objektív kritériuma	396
A társadalmi-gazdasági alakulatok mint a társadalmi haladás lépcsőfokai	398
A haladás sajátosságai a kizsákmányoló társadalomban	403
A haladás sajátosságai a szocializmusban	405