kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kossuth Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 414 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | |
A filozófia és szerepe a társadalomban | 5 |
A filozófia mint világnézet | 5 |
A világnézet fogalma | 5 |
A filozófia alapkérdése. Materializmus és idealizmus | 6 |
A filozófiai dualizmus | 7 |
Harmadik út keresése a filozófiában | 8 |
Az idealizmus társadalmi és ismeretelméleti gyökerei | 10 |
A filozófia módszertani szerepe | 12 |
A filozófia és az emberek gyakorlati tevékenysége | 14 |
A filozófia tárgyának meghatározása | 15 |
A filozófia és a szaktudományok | 15 |
A filozófia pártossága | 17 |
A materializmus és az idealizmus harca a Marx előtti filozófiában | 19 |
A filozófia kialakulása | 19 |
A materializmus és az idealizmus harca a rabszolgatartó társadalomban | 20 |
A materializmus és az idealizmus harca a középkori filozófiában | 26 |
A XVII-XVIII. századi materializmus harca a vallás és az idealizmus ellen | 29 |
A klasszikus német filozófia (XVIII. század vége - XIX. század eleje) | 39 |
A XIX. századi orosz forradalmi demokraták filozófiája | 48 |
A marxizmus forradalmi fordulat a filozófiában | 53 |
A marxista filozófia kialakulásának előfeltételei | 53 |
Társadalmi-gazdasági előfeltételek | 53 |
Természettudományos előfeltételek | 54 |
Elméleti előfeltételek | 55 |
A Marx és Engels által végrehajtott forradalmi fordulat lényege | 56 |
A marxista filozófia lenini továbbfejlesztése | 60 |
Dialektikus materializmus | |
Anyag és tudat | |
Az idealista és metafizikus anyagfelfogások kritikája | 67 |
Az anyag lenini meghatározása | 69 |
Anyagi képződmény. Anyagfajta | 70 |
Anyag és anyagi | 71 |
Az anyag mint szubsztancia | 72 |
A mozgás és anyag általános létezési formája | 73 |
A metafizikus mozgásfelfogások korlátozottsága. A marxista mozgásfelfogás | 73 |
Az anyag alapvető mozgásformái | 75 |
A mozgás elválaszthatatlan összefüggése az anyaggal | 76 |
Mozgás és nyugalom | 77 |
Mozgás és fejlődés | 78 |
Tér és idő | 80 |
A tér és az idő fogalma | 80 |
Az idealista és a metafizikus tér- és időfelfogások kritikája | 81 |
A tér és idő alapvető jellemzői | 82 |
A tükrözés mint az anyag általános sajátossága | 85 |
A tükrözési formák fejlődése | 86 |
A tükrözés pszichikai formájának sajátosságai | 88 |
A tudat mint a valóság pszichikai tükrözésének legmagasabb rendű formája | 89 |
A tudat kialakulása | 89 |
A tudat lényege | 92 |
A tudat és az anyag viszonyáról | 94 |
Anyagi és eszmei | 94 |
A tudat szubjektivitásáról | 95 |
A megismerés | 97 |
A megismerés lényege | 97 |
A gyakorlat mint a megismerés alapja | 99 |
A megismerés dialektikus útja | 101 |
Az eleven szemlélet | 101 |
Az elvont gondolkodás | 104 |
A megismerés érzéki és a racionális szintjeinek összefüggése | 107 |
Empirikus és teoretikus megismerés | 109 |
A gyakorlat mint az igazság kritériuma | 110 |
Az objektív igazság. Az ismeretek abszolút és viszonylagos jellegének összefüggése az igazságban | 111 |
A tudományos megismerés formái és módszerei | 115 |
A megfigyelés | 116 |
A kísérlet | 117 |
Az összehasonlítás | 117 |
A hipotézis | 118 |
Az analógia | 120 |
A modellkészítés | 121 |
Az indukció és a dedukció | 122 |
Az absztraktról a konkrétra való átmenet módszere | 124 |
A történeti és a logikai a megismerésben | 126 |
Az analízis és a szintézis | 127 |
A materialista dialektika kategóriái | 131 |
A kategóriák fogalma | 131 |
A kategóriák összefüggése | 133 |
A valóság jelenségeinek kölcsönös összefüggése | 139 |
Az összefüggés és a viszony fogalma | 139 |
Az idealista és a metafizikus összefüggés-felfogások kritikája | 141 |
A jelenségek összefüggésének egyetemes jellege | 143 |
Egyes, különös, általános | 145 |
Az egyes és az általános fogalma | 145 |
Az egyes és általános metafizikus és idealista felfogásoknak kritikája | 146 |
Az egyes és az általános összefüggése | 147 |
Az általános és a különös | 148 |
Ok és okozat | 151 |
Az ok és az okozat fogalma | 151 |
Az idealista és a metafizikus okság-felfogások kritikája | 152 |
Az ok és okozat összefüggése | 156 |
Szükségszerűség és véletlen | 159 |
A szükségszerűség és a véletlen fogalma | 159 |
Az idealista és a metafizikus szükségszerűség- és véletlen-felfogások kritikája | 160 |
A szükségszerű és a véletlen összefüggése | 162 |
A törvény | 165 |
A törvány fogalma | 165 |
Dinamikus és statisztikus törvények | 166 |
Általános és sajátos törvények | 168 |
Az általános és a speciális törvények összefüggése | 169 |
Tartalom és forma | 171 |
A tartalom és a forma fogalma | 171 |
A metafizikus és az idealista tartalom- és formafelfogások kritikája | 172 |
A tartalom és a forma összefüggése | 173 |
A rész és az egész, az elem és a struktúra | 175 |
Lényeg és jelenség | 178 |
A lényeg és a jelenség fogalma | 178 |
Az idealista és a metafizikus lényeg- és jelenség-felfogások kritikája | 179 |
A lényeg és a jelenség összefüggése | 181 |
Lehetőség és valóság | 183 |
A valóság és a lehetőség fogalma | 183 |
Az idealista és a metafizikus lehetőség- és valóság-felfogások kritikája | 184 |
A lehetőség és a valóság összefüggése. A lehetőségek fajtái | 186 |
A dialektika alaptörvényei | 191 |
A mennyiségi és minőségi változások egymásba való átcsapásának törvénye | 192 |
A minőség és a mennyiség fogalma | 192 |
A mennyiségi és minőségi változások kölcsönös átcsapása törvényének lényege | 194 |
A mennyiség és a minőség összefüggésére vonatkozó metafizikus nézetek kritikája | 196 |
Az ugrás mint az egyik minőségből a másikba való átcsapás általános formája | 197 |
Evolúció és revolúció | 199 |
Az ellentétek egységének és "harcának" törvénye | 202 |
Az ellentét és az ellentmondás fogalma | 202 |
Az ellentétek egysége | 203 |
Az ellentétek egységének viszonylagos és "harcának" abszolút volta | 205 |
Az ellentmondás és a különbség | 206 |
Az ellentmondások egyetemes jellege | 207 |
Az ellentmondás mint a valóság mozgásának és fejlődésének forrása | 208 |
Az ellentmondások fajtái | 209 |
Antagonisztikus és nem antagonisztikus ellentmondások | 212 |
A tagadás tagadásának törvénye | 214 |
A dialektikus tagadás fogalma | 214 |
A "dialektikus tagadás", az "ugrás" és az "ellentmondások megoldódása" fogalmainak összefüggése | 216 |
A tagadás tagadása törvényének lényege | 217 |
Történelmi materializmus | |
A történelmi materializmus tárgya | 223 |
A történelmi materializmus: a marxista filozófia része | 223 |
A történelmi materializmus és a többi társadalomtudomány | 225 |
A Marx előtti szociológiai nézetek korlátozottsága | 226 |
A szociológia tudománnyá változtatása | 233 |
A történelmi szükségszerűség és az emberek tudatos tevékenysége | 235 |
A társadalom és a természet | 239 |
A társadalom és a természet egységéről | 239 |
A természet társadalomra gyakorolt hatásáról | 241 |
A társadalom természetre gyakorolt hatásáról | 246 |
A népesség növekedésének szerepe a társadalom életében | 247 |
Az anyagi termelés - a társadalom létezésének és fejlődésének alapja | 251 |
A termelés fogalma | 251 |
A társadalom termelőerői | 253 |
A termelőerők fogalma | 253 |
A társadalom termelőerői és a tudomány | 255 |
A termelési viszonyok | 258 |
A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésének dialektikája | 262 |
A termelési viszonyok függése a termelőerők fejlettségéntől | 262 |
A termelőerők és a termelési viszonyok összhangjának törvénye | 264 |
A termelési viszonyok hatása a termelőerők fejlődésére | 269 |
Alap és felépítmény | 271 |
Az alap és a felépítmény sajátosságai | 271 |
Az alap és a felépítmény fejlődésének és változásának törvényszerűségei | 275 |
A szocialista társadalom alapjának és felépítményének sajátosságai | 277 |
Osztályok és osztályviszonyok | 279 |
Az osztály lenini meghatározása | 281 |
Az osztályok keletkezése | 283 |
Az osztályok keletkezésére vonatkozó idealista elméletek kritikája | 283 |
Az osztályok keletkezésének marxista elmélete | 285 |
A sztratifikáció és a társadalmi mobilitás polgári elméletének kritikája | 287 |
A társadalom osztályszerkezete | 289 |
Alapvető és nem alapvető osztályok | 289 |
Az értelmiség | 290 |
A rendek | 291 |
Az úgynevezett középosztályokról | 292 |
Az osztályharc mint az antagonisztikus társadalom fejlődésének mozgatóereje | 295 |
Az osztályok elhalásának objektív feltételei | 300 |
A társadalom politikai rendszere | 303 |
A társadalom politikai rendszerének fogalma | 303 |
Az állam kialakulására és lényegére vonatkozó nem marxista elméletek kritikája | 304 |
Az állam kialakulása és lényege | 307 |
Államtípusok és államformák | 310 |
A szocialista állam sajátosságai | 311 |
Az állam elhalásának objektív feltételei | 316 |
A társadalmi forradalom | 319 |
A társadalmi forradalom mint az egyik osztály jellegű társadalmi-gazdasági alakulatból a másikba való átmenet formája | 319 |
A társadalmi forradalom objektív és szubjektív feltételei | 321 |
A társadalmi forradalom jellege és mozgatóerői | 323 |
A szocialista forradalom | 324 |
A szocialista forradalom lényege és sajátosságai | 324 |
A szocialista forradalom elméletének lenini továbbfejlesztése | 327 |
A szocialista forradalom megvalósulási formáinak változatossága | 330 |
A társadalmi tudat és formái | 333 |
A társadalmi lét és a társadalmi tudat fogalma | 333 |
A társadalmi tudat viszonylagos önállósága | 337 |
A társadalmi tudat hatása a társadalmi létre | 338 |
A társadalmi tudat struktúrája | 340 |
A társadalmi és az egyéni tudat | 340 |
A társadalmi pszichológia és az ideológia | 341 |
A társadalmi tudatformák | 343 |
A politikai ideológia | 343 |
A jogi tudat | 346 |
Az erkölcs | 349 |
Az erkölcs fogalma | 349 |
Az erkölcs kialakulása | 351 |
Az erkölcs osztályjellege | 352 |
Az erkölcs egyetemes emberi elemeiről | 356 |
Az erkölcs igazságának kritériumáról | 357 |
A művészet | 359 |
A művészet mint társadalmi tudatforma sajátosságai | 359 |
A művészet társadalmi funkciói | 362 |
A vallás | 366 |
A vallás keletkezése és lényege | 366 |
A tudomány és a vallás ellentéte | 367 |
A vallás osztályjellege | 368 |
A vallás társadalmi alapjának megszűnése a szocializmusban | 370 |
A tudomány | 371 |
A tudomány fogalma | 371 |
A tudomány összefüggése a termeléssel | 372 |
A tudomány összefüggése a felépítménnyel és az alappal | 374 |
A néptömegek és személyiség szerepe a történelemben. Egyén és társadalom | 377 |
A néptömegek mint a társadalmi fejlődés döntő ereje | 377 |
A személyiség szerepe a történelemben | 382 |
Egyén és társadalom | 385 |
Az egyén mint a társadalmi fejlődés terméke | 385 |
Az egyén és a társadalom egysége az ősközösségi rendszer viszonyai között | 386 |
Az egyén és a társadalom viszonya az antagonisztikus társadalmi alakulatokban | 386 |
Az egyén és a társadalom a szocializmusban és a kommunizmusban | 387 |
A társadalmi haladás | 391 |
A társadalmi haladás fogalma | 391 |
A társadalmi haladás objektív kritériuma | 396 |
A társadalmi-gazdasági alakulatok mint a társadalmi haladás lépcsőfokai | 398 |
A haladás sajátosságai a kizsákmányoló társadalomban | 403 |
A haladás sajátosságai a szocializmusban | 405 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.