kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kossuth Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 879 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
A szerzők előszava | 5 |
A szerzők előszava | 5 |
Bevezető szavak a marxista-leninista világnézetről | 9 |
A marxista-leninista világnézet filozófiai alapjai | |
A filozófiai materializmus | 17 |
A haladó materialista tudomány fejlődése a reakció és a tudatlanság ellen vívott harcban | 17 |
A materializmus és az idealizmus | 19 |
Mi a filozófiai értelemben vett anyag? | 27 |
Az anyagi világ egyetemes létezési formái | 30 |
A tudat - a különleges módon szervezett anyag tulajdonsága | 35 |
A filozófiai materializmus ellenfelei | 41 |
A mai polgári filozófia | 48 |
Harc a tudományos világnézetért | 61 |
A materialista dialektika | 65 |
A jelenségek egyetemes összefüggése | 68 |
A természetben és a társadalomban végbemenő mennyiségi és minőségi változások | 81 |
Az egységes kettéhasadása ellentétekre - a fejlődés fő forrása | 89 |
Az alacsonyabbrendűtől magasabbrendű felő haladó dialektikus fejlődés | 98 |
A dialektika mint a világ megismerésének és átalakításának módszere | 103 |
Az ismeretelmélet | 108 |
A gyakorlat - a megismerés alapja és célja | 108 |
A megismerés - az objektív világ visszatükrözése | 114 |
Az igazságról szóló tanítás | 117 |
A gyakorlat - az igazság kritériumai | 132 |
A szükségszerűség és az emberi szabadság | 138 |
A materialista történetfelfogás | |
A történelmi materializmus lényege | 141 |
A társadalmi nézetek terén végbement forradalmi fordulat | 141 |
A termelési mód - a társadalom életének anyagi alapja | 145 |
Az alap és a felépítmény | 150 |
A történelem mint a társadalmi-gazdasági alakulatok fejlődése és felváltása | 154 |
A történelmi szükségszerűség és az emberek tudatos tevékenysége | 164 |
A polgári szociológia tarthatatlansága | 173 |
A materialista történetfelfogás jelentősége más társadalomtudományok és a társadalmi gyakorlat szempontjából | 178 |
Az osztályok, az osztályharc és az állam | 182 |
Az osztálykülönbségek és az osztályok közötti viszonyok lényege | 189 |
Az állam - az osztályuralom eszköze | 192 |
Az osztályharc - a kizsákmányoló társadalom fejlődésének hajtóereje | 196 |
A proletariátus osztályharcának fő formái | 201 |
A néptömegek és az egyén szerepe a történelemben | 213 |
A néptömegek - a történelem alkotói | 214 |
Az egyén szerepe a történelemben | 220 |
A néptömegek szerepe korunk társadalmi és politikai életében | 229 |
A társadalmi haladás | 235 |
A társadalmi fejlődés haladó jellege | 235 |
A társadalmi haladás a kizsákmányoláson alapuló társadalomban és a szocializmusban | 241 |
A marxizmus-leninizmus és a társadalmi haladás eszményei | 247 |
A kapitalizmus politikai gazdaságtana | |
A monopólium előtti kapitalizmus | 257 |
A tőkés viszonyok kialakulása | 257 |
Az árutermelés. Az áru. Az értéktörvény és a pénz | 258 |
Az értéktöbblet-elmélet - Marx gazdasági tanainak talpköve | 264 |
A munkabér | 269 |
A profit növelése - a tőkés termelés célja és korlátja | 271 |
A kapitalizmus fejlődése a mezőgazdaságban. A földjáradék | 275 |
A társadalmi tőke újratermelése és a gazdasági válságok | 279 |
A tőkés felhalmozás általános törvénye | 284 |
Az imperializmus - a kapitalizmus legfelsőbb és utolsó foka | 289 |
Az imperializmus - monopolkapitalizmus | 289 |
Az imperializmus - élősdi vagy rothadó kapitalizmus | 303 |
Az imperializmus - haladó kapitalizmus | 308 |
A kapitalizmus általános válságának kezdete | 342 |
Az imperializmus jelenlegi szakasza | 316 |
A kapitalizmus általános válságának új szakasza | 316 |
Az állammonopolista kapitalizmus | 319 |
Megszabadul-e a kapitalizmus a gazdasági válságoktól? | 337 |
Az osztálytagonizmusok növekedése és elmélyülése | 343 |
A kapitalizmus utolsó történelmi lépcsőfoka | 353 |
A nemzetközi kommunista mozgalom elmélete és taktikája | |
A munkásosztály világtörténelmi küldetése | 357 |
A munkásosztály - a dolgozó emberiség felszabadítója | 357 |
A munkásosztály számarányának, s a társadalmi és politikai szerepének növekedése | 361 |
A munkásosztály és valamennyi dolgozó érdekeinek közössége | 365 |
Az internacionalizmus - a munkásmozgalom erőforrása | 368 |
A munkásmozgalom fejlődésének útjában álló akadályok és nehézségek | 371 |
Harcos osztály, alkotó osztály | 375 |
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom - döntő fordulat az emberiség történetében | 382 |
Az orosz munkásosztály élcsapat szerepe | 383 |
A világ első szocialista forradalma | 386 |
Az Októberi Forradalom hatalmas lökést adott más országok forradalmi munkásmozgalmának | 394 |
Az Októberi Forradalom hatása a nemzeti felszabadító mozgalomra | 396 |
A nemzetközi szocialista mozgalom élenjáró osztaga és támasza | 398 |
A marxista-leninista párt és szerepe a munkások osztályharcában | 401 |
Milyen pártra van szüksége a munkásosztálynak? | 401 |
A párt felépítésében és életében megnyilvánuló demokratikus centralizmus | 406 |
A párt és a tömegek eleven kapcsolatáról | 412 |
A marxista-leninista politika mint tudomány és művészet | 417 |
A jobboldali opportunizmus és a szektásság elleni harc szükségessége | 424 |
A kommunista mozgalom nemzetközi jellege | 428 |
A munkásostály és valamennyi demokratikus népi erő akcióegységének politikája | 432 |
A munkásosztály akcióegységének szükségessége a mai körülmények között | 433 |
Ki akadályozza a munkásosztály akcióegységének megteremtését? | 436 |
A munkásmozgalom akcióegységének eléréséhez vezető utak | 444 |
A demokratikus egység politikája | 455 |
A munkás-paraszt szövetség a kapitalizmusban | 463 |
Harc a parasztság érdekeiért | 463 |
A kommunisták - a paraszttömegek létérdekeinek védelmezői | 471 |
Mit ad a parasztoknak a munkásosztály győzelme? | 474 |
A népeknek a gyarmati rendszer ellen irányuló nemzeti felszabadító mozgalma | 478 |
A munkásmozgalom és a nemzetiségi-gyarmati kérdés | 478 |
A nemzetii felszabadító mozgalom fellendülése és a gyarmati rendszer bomlása | 484 |
Az imperialistaellenes, antifeudális forradalom vívmányai a szocializmus útjára lépett ázsiai országokban | 493 |
A fiatal keleti nemzeti államok harca függetlenségük megszilárdításáért | 495 |
A latin-amerikai országok harca az igazi függetlenségért | 508 |
A kommunistaellenesség - a nemzeti felszabadító mozgalom bomlasztásának és kettészakításának eszköze | 512 |
A gyarmati politika új formái | 515 |
A szocialista világrendszer - a népek támasza a gyarmati rendszer ellen folyó harcban | 518 |
A tőkésországok népeinek harca a szuverenitás megőrzéséért | 521 |
A szuverenitás problémájának kiéleződése az imperializmus korában | 521 |
A kozmopolitizmus - az imperializmus burzsoázia ideológiája | 528 |
A szuverenitás védelme a nemzet egészséges erőinek létérdeke | 531 |
Harc a demokrácia megvédéséért a burzsoá országokban | 538 |
Lenin a demokráciáért a kapitalizmus viszonyai között folytatott harc szükségességéről | 541 |
A tőkés monopóliumok támadása a dolgozók demokratikus jogai ellen | 543 |
A demokratikus erők összefogása - a reakció és a fasizmus legyőzésének igen fontos feltétele | 549 |
A háborús veszély és a népek békeharca | 554 |
Az imperializmus rendkívüli módon veszélyezteti az emberiség jövőjét | 554 |
A munkásosztály és a háború | 560 |
A béke védelme a legfontosabb általános demokratikus feladat | 563 |
A háború elhárításának lehetőségei napjainkban | 566 |
A szocialista forradalomba való átmenet különböző formái | 573 |
Az antagonisztikus osztályellentétek kibontakozása elkerülhetetlenné teszi a proletárforradalmat | 573 |
Korunk demokratikus mozgalmai és a szocialista forradalom | 578 |
A proletárforradalom feltételeinek kialakulása | 591 |
A munkásosztály hatalomra jutása | 597 |
A szocialista forradalom fő törvényszerűségei és megnyilvánulásuk sajátosságai a különböző országokban | 607 |
A szocializmusról és a kommunizmusról szóló tanítás | |
Proletárdiktatúra és proletárdemokrácia | 611 |
A proletárdiktatúra történelmi szükségszerűsége az átmeneti időszakban | 612 |
A proletárdemokrácia - a demokrácia új típusai | 621 |
A proletárdiktatúra formáinak változatossága | 636 |
A kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszak fő gazdasági feladatai | 647 |
Mivel kezdi a munkáshatalom? | 648 |
A többszektorúság felszámolásának útjai | 655 |
A szocialista iparosítás | 670 |
Az átmeneti időszak erdeményei | 674 |
A szocialista termelési mód fő vonásai | 677 |
A társadalmi tulajdon és formái | 678 |
A szocialista termelés fő célja | 683 |
A népgazdaság tervszerű fejlődése | 686 |
Az árutermelés és az értéktörvény a szocializmusban | 691 |
A munka a szocializmusban | 698 |
A szocialista bővített újratermelés | 702 |
A szocialista társadalom társadalmi, politikai és kulturális arculata | 708 |
A szocialista demokrácia | 708 |
A szocialista társadalom népeinek barátsága | 723 |
A szocialista társadalom kultúrája | 727 |
A szocializmus és az egyén | 734 |
A szocialista társadalom fejlődésének hajtóerői | 738 |
A szocialista világrendszer | 743 |
A szocialista világrendszer kialakulásának történelmi sajátosságai | 743 |
A szocialista államok kölcsönös viszonyának elvei (a szocialista nemzetköziség) | 746 |
A szocialista világgazdaság fejlődése | 755 |
A szocialista országok gazdasági kapcsolatai más országokkal | 763 |
A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet időszaka | 766 |
A párt lenini fő irányvonalai az új szakaszban | 767 |
A kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése | 772 |
Az osztálykülönbségek és más társadalmi különbségek fokozatos elmosódása | 785 |
A dolgozók kommunista nevelése | 800 |
A szocialista demokrácia fejlődése | 809 |
A Szovjetunióban folyó kommunista építés nemzetközi jelentősége | 822 |
A kommunista társadalom | 830 |
A közjólét és abőség társadalma | 831 |
Mindenki képességei szerint | 834 |
Mindenkinek szükségletei szerint | 837 |
Szabad ember szabad társadalomban | 841 |
A népek békéje, barátsága, együttműködése és kölcsönös közeledése | 846 |
A kommunizmus további perspektívái | 848 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.