A marxista-leninista filozófia alapjai 1.

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Elek Tibor: A marxista-leninista filozófia alapjai 1. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1971
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	207 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: J5-849. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Hazánkban - mint a többi szocialista országban is - a munkásosztály a társadalom vezető osztálya. A munkásosztály a birtokosa az államhatalomnak és a legdöntőbb termelési eszközöknek. Éppen ezért... Tovább

Tartalom

Bevezetés: A marxista-leninista filozófia általános jellemzése	3
A világnézet és a filozófia	7
A világnézet és a filozófia fogalma	7
A filozófia tárgya és alapvető kérdése	10
A materializmus és az idealizmus ismeretelméleti és társadalmi gyökerei	3
Dialektika és metafizika	16
Elmélet és módszer	18
A filozófia, mint az osztályharc kísérő jelensége	22
A mai filozófia előzményei	25
A materializmus naiv és következetlen formái	25
Objektív idealizmus és dualizmus	28
A 17-18. század materializmusa	32
A 18. század szubjektív idealizmusa	35
A német polgári filozófia a 19. század első felében	36
A marxista-leninista filozófia - korunk tudományos világnézete	42
A marxizmus keletkezésének társadalmi feltételei	42
A marxizmus kialakulásának tudományos feltételei	44
A marxista filozófia kialakulása és általános jellemzése	47
A marxista és a polgári filozófia harca korunkban	57
A 19-20. századi polgári filozófia és szociológia fejlődésének főbb állomásai és tendenciái	57
A marxista filozófia fejlődésének lenini szakasza	64
I. témakör. A világ anyagisága	71
Az anyag elsődlegessége és a tudat másodlagossága	75
A filozófia alapvető kérdése	76
A filozófia alapvető kérdésének felvetődése	76
Különböző álláspontok a filozófia alapvető kérdésében	78
A dialektikus materialista filozófia alapkategóriája: az anyag	83
Kísérletek az anyag fogalmának meghatározására a Marx előtti materialista filozófiában	84
Az anyag fogalmának dialektikus materialista meghatározása	88
A természet mint anyagi jelenség	96
A természettudományos és a filozófiai világkép	96
A természet filozófiai jelensége	98
A tudat másodlagossága	104
A tudat genézise	104
A tudat mint az agy funkciója és mint visszatükröződés	111
A társadalom az anyagi világ része	115
Az ember lényege	116
A társadalom - anyagi életfolyamat	121
A társadalmi lét és a társadalmi tudat viszonya	124
A világ anyagi egysége	129
A dualizmus és a monizmus. Materialista és idealista monizmus	129
A világ anyagi egységének materialista értelmezése	132
A szaktudományok eredményeinek jelentősége a világ anyagi egységét tagadó nézetek cáfolatában	138
Az anyag és a tudat kölcsönhatása	143
A főbb ismeretelméleti irányzatok jellemzése	145
A gyakorlat szerepe a megismerésben. A megismerés folyamata	151
A gyakorlat fogalma és jelentősége a megismerés számára	151
Az érzéki tapasztalat szerepe a világ megismerésében	155
A gondolkodás szerepe a világ megismerésében	157
Az érzékelés és a gondolkodás egysége	161
A gyakorlat ismereteinek forrása, kiindulópontja	164
Ismereteink igazságának problémája. A gyakorlat mint az igazság kritériuma és a megismerés célja	167
Az igazság objektív jellege	167
Az igazság relatív és abszolút jellege	169
A gyakorlat ismereteink igazságának kritériuma	172
Az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatása. A gyakorlat a megismerés célja	176
A tudat szociális (társadalmi) funkciója	178
A társadalmi tudat mint tevékenység	179
A társadalmi tudat igazságértéke	183
A társadalmi tudatformák és sajátos társadalmi szerepük	189
A tudomány	189
Az erkölcs	192
A művészet	197
A vallás	199
A tudat aktivitása, folytonossága és viszonylagos önállósága	201