| Kiadó: | Kossuth Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 546 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-091-198-1 |
| Megjegyzés: | Néhány feket-fehér ábrával, kihajtható mellékletettel. |
| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 7 |
| Az esztétika mint tudomány | 9 |
| Az esztétika mint a valóság esztétikai elsajátításáról szóló tudomány | 9 |
| Az esztétika mint a társadalom művészeti tevékenységéről szóló tudomány | 13 |
| Az esztétika módszertana és kapcsolata más tudományokkal | 15 |
| Az esztétika gyakorlati jelentősége | 22 |
| A marxista-leninista esztétika helye az egyetemes esztétika gondolkodás történetében | 30 |
| A marxista esztétika kialakulása | 30 |
| A marxista esztétika további fejlődése | 33 |
| A marxista-leninista esztétika dialektikus materialista módszere | 37 |
| A szisztémás szemlélet a marxista esztétikában | 41 |
| A logikai és a történeti szemlélet egysége a marxista esztétikában | 44 |
| A marxista-leninista esztétika tudományos objektivitásnak és pártosságának egysége | 48 |
| Az esztétikai értékek dialektikája | 51 |
| A világ esztétikai elsajátítása | 53 |
| Rövid esztétikatörténeti kitérés | 53 |
| Az esztétikai viszony biológiai származtatásának bírálata | 56 |
| Az esztétikai tudat előtörténete | 59 |
| Az esztétikai viszony mint az értékorientáció egyik sajátos iránya | 61 |
| A világhoz való esztétikai viszony kialakulása | 66 |
| A tartalmas forma mint az esztétikai érték hordozója | 70 |
| A világ esztétikai elsajátítása (folytatás) | 75 |
| Az esztétikai szituáció | 75 |
| Az esztétikai viszony érzelmi-értékelő jellege | 77 |
| Az esztétikum mint a valóság és az eszmény viszonya | 80 |
| Az individuális és a társadalmilag meghatározott, a viszonylagos és az abszolút dialektikája az esztétikai szférában | 85 |
| A világ esztétikai elsajátítása mint az értékek szerinti tájékozódás dinamikus rendszere | 88 |
| A szép és a rút | 97 |
| Általános meghatározások | 97 |
| A szép és a rút az emberben | 98 |
| A szép és a rút a természetben | 103 |
| A szép és a rút a tárgyak világában | 106 |
| A szép és a rút a művészetben | 108 |
| A fenséges és az alantas | 113 |
| A minőség és a mennyiség dialektikája a fenségesben és az alantasban | 113 |
| A valóságos és az eszményi dialektikája a fenségben és az alantasban | 116 |
| A fenséges és az alantas a művészetben | 120 |
| A fenséges és az alantas a modern művészeti kultúrában | 125 |
| A tragikum és a komikum | 129 |
| A tragikus lényege | 130 |
| Pesszimista tragédia és optimista tragédia | 134 |
| A komikum lényege és fő formái | 140 |
| A komikum lehetőségei a különböző művekben és műfajokban | 145 |
| Az esztétikai és a művészi | 149 |
| Az esztétikai tudat és a művészi tudat | 149 |
| Az esztétikai tevékenység és a művészi tevékenység | 151 |
| Az esztétikai nevelés és a művészeti nevelés | 155 |
| A nép esztétikai és művészeti nevelésének történelmi jelentősége a kommunista társadalom építésének korszakában | 160 |
| A világ művészeti elsajátításának dialektikája | 167 |
| A művészet eredete | 169 |
| A művészet eredetének problémája az esztétikai gondolkodás történetében | 169 |
| A művész eredetét vizsgáló kutatás módszertani elvei | 171 |
| A művészi-képszerű gondolkodás kialakulásának történelmi folyamata | 173 |
| A művészeti és a vallásos tudat | 178 |
| A munka és a művészi alkotás | 180 |
| A primitív művészet szerepe az emberré válás folyamatában | 182 |
| A művészet mint specifikus társadalmi jelenség. A művészi tartalom felépítése | 188 |
| A művészi alkotás további társadalmi sorsa | 188 |
| A művészeti tevékenység szerkezeti elemzése | 191 |
| A művészet szerkezete. A művészi tartalom felépítése | 193 |
| A művészet tárgyának problémája | 193 |
| A művészi tartalom ismeretelméleti oldala | 199 |
| A művészi megismerés módja | 202 |
| A művészi tartalom értékelméleti oldala | 204 |
| A művészet mint specifikus társadalmi jelenség. A művészi forma szerkezete | 212 |
| A művészet alkotói aspektusának általános jellemzése | 212 |
| A művészet teremtő képessége mint a valóság képi modellezése | 213 |
| A művészet teremtő képessége mint művészi szerkeszts | 220 |
| A művészet kommunikatív jelaspektusa | 224 |
| A művészet struktúrájának morfológiai dinamikája | 227 |
| A művészet morflógiája | 230 |
| A művészet morfológiájának problémája az esztétika történetében | 230 |
| A művészeti ágak osztályozási elvei | 234 |
| Az ábrázoló és a nem ábrázoló művészetek | 241 |
| Egyfunkciójú és kétfunkciójú ("alkalmazott") művészetek | 244 |
| A művészet morfológiája (folytatás) | 249 |
| A művészi alkotás többelemű formái | 249 |
| A művészeti ágak minőségi meghatározottsága és kölcsönhatásuk problémája | 255 |
| A művészeti ágak műnemek szerinti differenciálása | 261 |
| A műfaj mint művészi morfológiai kategória | 267 |
| A művészi kommunikáció dialektikája | 273 |
| A művészi kommunikáció mint információs rendszer | 275 |
| A művészi kommunikáció elemzésének metodológiai elvei | 275 |
| A művészi alkotó munka mint a rendszerelemzés tárgya | 277 |
| A műalkotás mint a művészi információ hordozója | 280 |
| A művészi befogadás és belső felépítése | 281 |
| A művészet funkcionálása mint a szociális szerepek rendszere | 284 |
| A művész | 286 |
| A művész mint egyéniség | 286 |
| A művész személyiségének struktúrája | 289 |
| A tudatos és a tudattalan a művész személyiségében | 295 |
| A művész tehetsége és annak jelentősége az alkotás folymatában | 298 |
| A művészi tudás, annak szerepe az alkotás folyamatában és struktúrája | 302 |
| Az alkotói módszer mint a művészi tevékenység "algoritmusa" | 304 |
| A művészi alkotás folyamata | 309 |
| A műalkotás elgondolása | 309 |
| Az elgondolás anyagi megtestesülésének folyamata | 314 |
| A forma aktivitása az alkotói folyamatban | 318 |
| A műalkotás | 323 |
| A műalkotás tartalma és formája | 323 |
| A műalkotás tartalmának felépítése | 324 |
| A téma és az eszme kölcsönös kapcsolata a műalkotás tartalmában | 327 |
| A műalkotás formája a tartalomhoz való viszonyában | 331 |
| A belső és a külső forma a műalkotásban | 334 |
| A művészi befogadás | 337 |
| Metodológiai feltevések | 337 |
| A beállítódás problémája a művészi befogadásban | 337 |
| Az ízlés szerepe a művészi befogadásban | 340 |
| A jártasság szerepe a művészi befogadásban | 348 |
| A személyiség mint a művészi hatás objektuma | 351 |
| A művészet funkcionálása | 355 |
| A művészet mint többfunkciójú rendszer | 355 |
| A művészet kommunikatív funkciója | 357 |
| A művészet nevelő funkciója | 362 |
| A művészet hedonisztikus funkciója | 359 |
| A művészet nevelő funkciója | 362 |
| A művészet hedonisztikus funkciója | 366 |
| A művészet szerepe az ember művészi nevelésében | 368 |
| A művészetnek mint bonyolult dinamikus rendszernek a többfunkciójúsága | 369 |
| A művészeti fejlődés dialektikája | 371 |
| A társadalom művészeti fejlődése | 373 |
| A művészet a társadalom művészeti kultúrájában | 374 |
| A történelmileg változó és a megmaradó dialektikája a művészettörténeti folyamatban | 375 |
| A törvényszerű és a véletlen dialektikája a művészettörténeti folyamatban | 378 |
| A művészeti fejlődés szociális meghatározottsága és viszonylagos önállósága | 382 |
| A haladás és a hanyatlás dialektikája a művészeti fejlődésben | 385 |
| A művészeti fejlődés szociális determinánsai | 393 |
| Az anyagi termelés és a művészeti termelés | 393 |
| A technika és a művészet | 400 |
| A társadalmi lét és a művészeti kultúra | 403 |
| A társadalmi tudat és a művészeti kultúra | 404 |
| A társadalmi élet struktúrája és a művészeti fejlődés ellentmondásai. A művészet és az osztályok | 413 |
| Az osztályjellegűnek és az általános emberinek a dialektikája a művészetben | 413 |
| A művész tudatában és műveiben jelentkező ellentmondások osztály-meghatározottsága | 417 |
| A művészet osztályjellege és pártossága | 421 |
| A művészeti fejlődés iránya az osztálytársadalomban és az osztály nélküli társadalomban | 425 |
| A társadalmi élet struktúrája és a művészeti fejlődés ellentmondásai. A művészet és a nép | 433 |
| A művészet osztályjellegének és népiségének dialektikája | 433 |
| A művészet és a néptömegek kölcsönviszonya a múlt művészeti kultúrájában | 436 |
| A hivatásos művészet és népi művészet | 441 |
| A művészet és a nép kölcsönviszonya a szocialista társadalom művészeti kultúrájában | 444 |
| A társadalmi élet struktúrája és a művészeti fejlődés ellentmondásai. A művészet és a nemzetek | 452 |
| A társadalmi élet nemzeti formáinak változatossága és ennek tükrözése a művészetben | 452 |
| A nemzetinek és az osztályjellegűnek dialektikája a művészetben | 458 |
| A nemzeti és a népi dialektikája a művészetben | 461 |
| A nemzetinek és a nemzetközinek dialektikája a művészi alkotásban és a művészeti fejlődésben | 463 |
| A művészeti fejlődés viszonylagos önállósága | 469 |
| A művészi megismerés fejlődésének belső logikája | 469 |
| Az eszmei öröklődés és az eszmei hatások a művészettörténeti folyamatban | 473 |
| A művészi mesterségbeli tudás fejlődési logikája | 475 |
| A művészi "nyelv" fejlődésének viszonylagos önállósága | 478 |
| A művészeti kultúra mint önszabályozó rendszer | 480 |
| A művészeti ágak, a műnemek és a műfajok egyenlőtlen fejlődése | 485 |
| A művészetek egyenlőtlen fejlődésének problémája az esztétikai gondolkodás történetében | 485 |
| A művészeti ágak egyenlőtlen fejlődése a művészeti kultúra történetének első korszakaiban | 488 |
| A művészeti ágak egyenlőtlen fejlődése a kapitalizmusban | 493 |
| A műfajok egyenlőtlen fejlődése | 498 |
| Alkotói módszer, stílus, irányzat. A realizmus problémája | 503 |
| Az alkotói módszer mint a művészettörténeti folyamat kategóriája | 503 |
| Az alkotói módszer és a művészeti ágak és műfajok sajátszerűségének problémája | 506 |
| Alkotói módszer és művészeti irányzat | 512 |
| Az alkotói módszer és a művészi stílus | 514 |
| A szocialista művészet kialakulása és fejlődése | 520 |
| A szocialista művészet kialakulása a kapitalizmus korában | 520 |
| A proletár művészet alkotói módszerének és a szocialista realizmus elméletének a kialakulása | 523 |
| A szocilaista művészet fejlődésének törvényszerűségei a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakában | 530 |
| A kommunizmus építése és az emberiség művészeti fejlődésének perspektívái | 536 |
A védőborító kissé sérült. A lapélek elszíneződtek. Néhány lapon ceruzás aláhúzások, jelölések találhatók.
Könyvtári könyv volt.
Folytatás Microsoft-tal