Általános áttekintés | 7 |
A marxista filozófia fejlődése és terjedése a Párizsi Kommüntől a gothai pártkongresszusig | 17 |
A marxista állam- és forradalomelmélet továbbfejlődése. Marx: A polgárháború Franciaországban | 17 |
A marxista filozófia a háború és béke problémájáról | 25 |
A Németországi Szociáldemokrata Munkáspárt vezetőinek hozzájárulása a marxista világnézet alkalmazásához és érvényesítéséhez | 29 |
Marx "A gothai program kritikája" | 38 |
A marxista filozófia fejlődése a gothai pártkongresszus után és szerepe a tudományos szocializmusnak a német munkásmozgalomban való érvényesítése során | 45 |
A marxista világnézet teljes rendszerének felvázolása Engels "Anti-Dühring"-jében | 45 |
Az "Anti-Dühring" keletkezése és ideológiai jelentősége | 45 |
A marxista filozófia továbbfejlesztése az "Anti-Dühring"-ben | 49 |
"A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig" | 54 |
Marx és Engels harca az etikai-idealista "érzelmi szocializmus" ellen. A "Körlevél" | 59 |
A materialista történetfelfogás megalapozása és kifejtése Engels "A család, a magántulajdon és az állam eredete" című művében | 65 |
Harc a marxizmus további alkalmazásáért és érvényesítéséért a német munkásmozgalomban | 71 |
Harc a forradalmi stratégia és taktika érvényesítéséért a német szociáldemokráciában | 71 |
Bebel hozzájárulása a marxista világnézet érvényesüléséhez a német munkásmozgalomban | 81 |
Kautsky világnézeti fejlődése és első hozzájárulásai a marxista elmélethez | 87 |
A "Die Neue Zeit" szerepe a marxista világnézet terjesztésében | 93 |
Engels "Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége" című művének jelentősége a marxista filozófia fejlesztése és megértése szempontjából | 98 |
A marxista világnézet harca a polgári filozófia és ideológia különböző irányzatai ellen | 107 |
Az úgynevezett agyonhallgatási taktika vége és a reakciós Marx-kritika kibontakozása | 107 |
Marx és Engels vitája polgári kritikusaikkal | 111 |
Marx és Engels harcostársainak és tanítványainak szerepe az ideológiai rekació elleni harcban | 119 |
A marxista filozófia és a természettudomány. Engels "Anti Dühring" és "A természet dialektikája" című műve | 125 |
A marxista filozófia és a természettudomány dialektikájához | 125 |
A filozófia és a természettudomány dialektikus kapcsolatának konkrét kimutatása | 130 |
Marx és Engels filozófiai-természettudományi tanulmányairól | 133 |
Filozófiai és természettudományos megismerés | 137 |
Anyag és mozgás. A világ anyagi egysége | 141 |
Filozófia és politikai gazdaságtan | 147 |
Engels érdemei "A tőke" második és harmadik kötetének sajtó alá rendezésében és kiadásában | 147 |
"A tőke". Második kötet | 149 |
"A tőke". Harmadik kötet | 152 |
A marxista filozófia fejlődése az erfurti pártkongresszustól Engels haláláig | 159 |
Az erfurti program: a marxizmus győzelme a német munkásmozgalomban | 159 |
Engels 1890 és 1895 között kelt leveleinek szerepe a marxista világnézet fejlődésében | 163 |
Mehring, Plehanov és Kautsky hozzájárulása a marxista filozófia védelméhez és fejlesztéséhez | 169 |
Engels Bevezetése Marx "Osztályharcok Franciaországban 1848-tól 1850-ig" című művéhez - a forradalmi marxizmus dokumentuma | 189 |
A marxista-leninista filozófia fejlődése a századfordulótól a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig | |
Az új történelmi helyzet és a marxista filozófia új feladatai. A lenini szakasz kezdete a marxista filozófia fejlődésében | 195 |
A marxizmus és a revizionizmus filozófiai vitája a századforduló körül | 207 |
A revizionizmus megjelenése, társadalmi funkciói és ideológiai alapjai | 207 |
A századforduló körül a pártkongresszusokon a revizionizmussal folytatott ideológiai harc. Bebel szerepe a revizionizmus elleni harcban | 213 |
Harc a filozófiai revizionizmus ellen | 225 |
Plehanov hozzájárulása a dialektikus materializmus védelméhez a Bernstein és Schmidt ellen folytatott harcban | 225 |
Rosa Luxemburg filozófiai munkássága az újkantiánus revizionizmus elleni harcban | 228 |
Mehring harca Bernstein filozófiai revizionizmusa és a neokantianizmus ellen | 233 |
Kautsky pollémiája a materialista történetfelfogás és dialektika Bernstein-féle reviziója ellen | 237 |
A filozófiai-világnézeti polémia a német szociáldemokráciában az éleződő osztályharc viszonyai között. A tömegsztrájk körüli vita | 243 |
Az új problémafelvetés. A tömegsztrájk körüli vita történelmi háttere | 243 |
A politikai tömegsztrájk elméleti és filozófiai-világnézeti problémái | 250 |
Rosa Luxemburg tanulságai az 1902-es "belga kísérletből". A tömegsztrájk körüli elméleti vita kibontakozása | 250 |
Az 1905-1907-es orosz forradalom és az ideológiai harc kiéleződése marxisták és revizionisták között a stratégia és taktika alapvető kérdéseiben | 258 |
Rosa Luxemburgnak Kautsky centrizmusával folytatott polémájához | 268 |
A marxista világnézet harca a militarizmus ideológiája ellen | 274 |
A marxista világnézet terjesztése a német szociáldemokráciában | 280 |
A marxista filozófia harca a polgári filozófiának és ideológiának a munkásmozgalomra gyakaorolt hatása ellen | 291 |
Az etika problémája a marxizmus és a revizionizmus közötti harcban | 291 |
Német marxisták harca a vallásos szocializmus és a politikai klerikalizmus ellen | 299 |
A marxizmus és a szociáldarwinizmus ideológoiai vitája a német szociáldemokráciában | 309 |
A marxista filozófia harca a filozófiai revizionizmus és a polgári Marx-kritika további előretörése ellen | 313 |
A marxista világnézet az imperializmus és a háború ellen és a német proletariátus forradalmi osztálypártjának megteremtéséért vívott harcban | 327 |
A II. Internacionálé világnézeti összeomlása. A szociálsovinizmus és a szociálpacifizmus mint az opportunizmus és a centrizmus következménye | 327 |
Az első világháború okainak és jellegének marxista elemzése. A forradalmi stratégia és taktika kérdései | 335 |
A marxista világnézet a német baloldaliak által a forradalmi osztálypárt megalapításáért vívott harc alapja | 346 |
Jegyzetek | 355 |
Névmutató | 401 |