A marxista filozófia alapjai II./Szöveggyűjtemény

Tartalom

Első rész
L FEJEZET. A MATERIALISTA DIALEKTIKA ALAPJAI. I.
AZ EGYETEMES ÖSSZEFÜGGÉS ÉS A DETERMINIZMUS
DIALEKTIKUS MATERIALISTA ELMÉLETE 7
1. A materialista dialektika mint filozófiai tudomány 7
A dialektikus gondolkodás kialakulása és fejlődése
a filozófia történetében 8
A materialista dialektika tárgya 12
A dialektika az ideológiai harcban 15
Az elmélet és a módszer egysége a dialektikában 19
2. Az egyetemes összefüggés elve és a determinizmus
dialektikus materialista koncepciója 23
Az összefüggés egyetemes jellege 23
A dialektikus determinizmus 26
Az összefüggések különböző formái és a dialektika kategóriái
Rész és egész 31
Tartalom és forma 32
Az egyes, a különös és az általános 33
Az okság 35
A szükségszerűség és a véletlen 38
Jelenség és lényeg 40
A törvény mint összefüggés 41
3. Determinizmus és társadalom 44
A társadalmi mozgás determináltsága 46
A társadalmi törvények szerepe 49
Történelmi szükségszerűség és az alternatívák 52
Ösztönösség és tudatosság, szükségszerűség és szabadság 54
A szükségszerűség és a szabadság dialektikája 56
II. FEJEZET. A MATERIALISTA DIALEKTIKA ALAPJAI. II.
A MOZGÁS, VÁLTOZÁS ÉS FEJLŐDÉS DIALEKTIKUS
ALAPTÖRVÉNYEI 62
1. A változás és fejlődés dialektikus materialista értelmezése 62
A mozgás, változás és fejlődés egysége 64
A fejlődés dialektikus koncepciója 65
A lehetőség és a valóság dialektikája 70
2. A dialektikus ellentmondás törvénye 71
Az ellentmondás problémája a filozófia történetében 72
Az ellentmondás törvényének egyetemessége 74
A dialektikus ellentmondás tartalma 75
Az ellentmondások különböző fajtái 78
3. A mennyiségi és a minőségi változások
kölcsönös átcsapásának törvénye 84
A minőség 86
A mennyiség 89
A mennyiségi és minőségi változások kölcsönös átcsapása 92
A minőségi változások ugrásszerű jellege 96
4
4. A tagadás tagadásának törvénye 98
A tagadás mint a változás és az összefüggés mozzanata 99
A dialektikus tagadás 100
A tagadás tagadása 102
5. A szocialista társadalom fejlődésének dialektikájához 106
III. FEJEZET. A DIALEKTIKUS MATERIALIZMUS
ISMERETELMÉLETE 111
1. Az ismeretelmélet helye a filozófiában 111
Az objektív realitás ismeretelméleti jelentősége 112
A dialektika gnoszeológiai és logikai funkciója 115
A világ megismerhetősége 119
2. A gyakorlat szerepe a megismerésben 125
A gyakorlat szempontjának bevitele az ismeretelméletbe 126
3. A megismerés társadalmi jellege és aktív szerepe
a gyakorlatban 128
A megismerés folyamata 130
A megismerés alanyának és tárgyának dialektikája 130
Az érzéki észlelés és a fogalmi gondolkodás egysége 136
A megismerési folyamat dialektikus jellegé 145
4. Az igazság problémája és a marxista ismeretelmélet 151
Az igazság fogalmának meghatározása,
az igazság objektivitása 151
Az igazság dialektikája: relatív és abszolút igazság 154
Az igazság kritériuma, az igazság bizonyítása 161
Második rész
I. FEJEZET. EMBER ÉS TÁRSADALOM 171
1. A történelmi materializmus helye és szerepe 171
A materialista társadalomfelfogás kidolgozása 171
Dialektikus materializmus és történelmi materializmus
A társadalomtudományok és a történelmi materializmus
2. Az ember materialista felfogása 190
Az ember származása 191
A munka szerepe az emberré válásban 193
Az ember mint társadalmi lény 197
3. A társadalom szerkezete 199
Alap és felépítmény 201
Társadalmi alakulatok 204
| 4. Az emberek társadalmi tevékenységének
h objektív meghatározottsága 209
A társadalom és az emberi tevékenység 209
Egyén és társadalom 212
Az érdek mint a cselekvés anyagi hajtóereje 217
IL FEJEZET. A TÁRSADALOM ANYAGI ÉLETE,
GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS SZERKEZETE 222
1. A termelési mód 222
A termelési mód fogalma 224
A társadalom termelőerői 226
A technika értelmezéséről 231
A tudományos-technikai forradalom fogalma
és értelmezése 234
A termelési viszonyok 233
A termelési mód dialektikájáról 246
2. A társadalom szociális szerkezete 254
A szociális szerkezet polgári elméletei 254
A szociális szerkezet fogalma a történelmi materializmusban 260
Az osztály fogalma és a marxista osztályszemlélet 267
Átmenet az osztálytársadalomból az osztály nélküli társadalomhoz 277
Az emberi közösség történelmi formái 285
III. FEJEZET. A TÁRSADALOM POLITIKAI FELÉPÍTMÉNYE 291
1. A politika fogalma. A társadalom politikai rendszere. 291
A Marx előtti és a mai polgári politikaelméletek 291
A politika marxista értelmezése 295
A politika jellemzői, a politikai rendszer 299
2. A kizsákmányoló osztálytársadalmak politikai rendszere 304
Az állam a kizsákmányoló osztálytársadalmak
politikai rendszerében 304
A kapitalizmus politikai rendszerének főbb jellemzői 308
A munkásosztály politikai szervezeteinek kialakulása .
és feladatai a kapitalizmusban 312
3. A szocializmus politikai rendszere 316
A szocializmus politikai rendszerének általános jellemzése 316
A gazdaság és a politika viszonya a szocialista
és kommunista építés időszakában 323
A szocializmus politikai rendszerének demokratizmusa 327
A szocializmus politikai rendszerének fejlődése,
az állam elhalása 330
IV. FEJEZET. A TÁRSADALOM SZELLEMI ÉLETE
ÉS A TÁRSADALMI TUDAT 337
1. A társadalom anyagi és szellemi élete 337
A szellemi élet viszonylagos önállósága 341
Ideológiai felépítmény 349
A társadalmi tudat szerkezete 356
2. A tudomány fejlődése és társadalmi szerepe 365
A tudomány kialakulása és fejlődésének törvényszerűségei 365
A tudomány a kapitalizmusban és a szocializmusban 367
A tudományok rendszerezéséről 372
3. A marxista etika és a szocialista erkölcs néhány kérdése 378
Az erkölcs társadalmi-gazdasági meghatározottsága 378
Az erkölcs specifikuma és alapvető funkciói 380
A szocialista és kommunista erkölcs kialakulása
és főbb jellemzői 385
4. A marxista valláskritika elvi alapjai 393
A marxista valláskritika elvi különbsége
a polgári valláskritikáktól 393
A vallás a szocializmusban és az ateista propaganda
feladatai 403
V. FEJEZET. TÁRSADALMI HALADÁS, OSZTÁLYHARC,
FORRADALOM 411
1. A világtörténelmi folyamat és a társadalmi haladás 411
A Marx előtti és a mai polgári haladáselméletek 411
A társadalmi haladás fogalma és jellemző vonásai 419
A történelem szubjektumai: néptömegek és történelmi
személyiségek 427
2. Az osztályharc és a forradalom szerepe a társadalmi
haladásban 435
Az osztályharc lényege és szerepe 435
A proletariátus osztályharca és annak formái 439
A társadalmi forradalom lényege és feltételei 444
A társadalmi forradalom típusai, hajtóerői és formái 449
3. A nemzeti és a nemzetközi dialektikája a társadalmi
haladásban 452
Általános és különös a történelemben 452
A nemzet szerepe a történelemben
és a társadalom életének internacionalizálódása 457
A nemzeti és a nemzetközi dialektikája a szocialista
forradalomban 461
Nacionalizmus és kozmopolitizmus 465
Proletár internacionalizmus és szocialista hazafiság 468
VI. FEJEZET. A KOMMUNISTA TÁRSADALMI ALAKULAT
KIALAKULÁSA ÉS FEJ4LÖDÉSE 473
1. A kommunizmuselmélet történelmi fejlődése 473
A Marx előtti kommunista és szocialista elméletek 473
A kommunizmus tudományos elméletének kialakulása
és fejlődése 476
A szocializmus mai nem marxista elméleteinek bírálata
2. A szocialista-kommunista társadalmi alakulat
kibontakozásának folyamata 486
Az átmeneti szakasz szükségessége és feladatai 486
A szocializmus történelmi helye és lényege,
a fejlett szocializmus elméleti kérdései 495
A szocializmusból a kommunizmusba való átfejlődés
fő jellemzői 501
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
SZÖVEGEK A DIALEKTIKUS MATERIALIZMUS
TANULMÁNYOZÁSÁHOZ
P. Kopnyin: Dialektika, logika, tudomány (Részlet) ............... 7
Ulric Neisser: Megismerés és valóság (Részletek) .................. 19
J. Ponomarjov: Pszichikum és intuíció (Részlet) .................48
SZÖVEGEK A TÖRTÉNELMI MATERIALIZMUS
TANULMÁNYOZÁSÁHOZ
A. Bönisch-D. Reichelt: Polgári társadalomfelfogások és a valóság (Részlet) ........ 65
Balogh István: Formációelméleti problémák ....................... 106
Lick József: Érdek és tevékenység (Részletek) ..................... 140
Ágoston László: A szocializmus specifikus termelőerőiről ...... 185
Pál Lénárd: A tudományos-technikai haladás és társadalmi-gazdasági összefüggései ... 213
B J. Glezerman: Osztálykülönbségektől a társadalmi homogenitás felé (Részletek) ...236
Kovács Ferenc: Az osztályok közeledésének néhány problémája (Részletek) ....242
G. J. Glezerman: A politika és gazdaság viszonya a szocializmusban (Részletek) ... 263
Kiss Artúr: A szocialista állam (Részletek) .......... ................. 283
Schmidt Péter: Szocialista demokrácia (Részletek) ............... 303
Bakos Sándor: A politikai rendszer továbbfejlesztésének útján 326
A marxista etika (Részletek) ................................................ 341
Lukács József: Szövetség, világnézeti vita, dialógus ............... 353
A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus időszerű kérdései ... 376
Jurij Andropov: Kari Marx tanítása és a szocialista építés néhány kérdése a Szovjetunióban. 1983. február.......................400

Témakörök