A marxista filozófia alapjai I-II.

Budapest

'A marxista filozófia alapjai I-II. ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	788 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	3
A filozófia tárgya	9
A filozófia alapvető kérdése. A materializmus és az idealizmus mint a filozófia fő irányzatai	9
A filozófia és a többi tudomány viszonya. A marxista filozófia tárgya	18
A dialektikus és történelmi materializmus - a forradalmi proletariátus eszmei fegyvere	25
A materalizmus és az idealizmus harca a Marx előtti korszak filozófiájának történetében	31
Az ókor naiv materalizmusa és ösztönös dialektikája	31
A XVII-XVIII. századi materializmus s harca a vallás és az idealizmus ellen. A metafizikus módszer	39
Hegel idealista dialektikája és Feuerbach materalizmusa	52
A XIX. századi forradalmi demokraták materalizmusa és dialektikája	59
A Maxista filozófia keletkezése és fejlődése	64
A marxista filozófia keletkezésének történelmi feltételei. Marx és Engels - a dialektikus és történelmi materializmus nagy megalkotói	64
A marxizmus által végrehajtott filozófiai forradalom lényege	70
A marxista filozófia alkotó jellege és lenini továbbfejlesztése	75
A dialektikus materializmus
Az anyag és létezési formái	83
Az anyag	83
Az anyag mozgása	90
A tér és az idő	97
A világ egysége	105
Anyag és tudat	111
A tudat a magasrendűen szervezett anyag tulajdonsága	111
A tudat az anyagi világ visszatükröződése	116
A "szimbólum-elmélet" bírálata. Objektív igazság	126
Beszéd és gondolkodás	131
A valóság jelenségeinek törvényszerű összefüggése	135
A jelenségek kölcsönös összefüggése. Ok és okozat	135
A törvény mint a jelenségek összefüggésének formája. Egyenes, különös és általános	141
Szükségszerűség és véletlen	149
Lehetőség és valóság	153
A dialektika alaptörvényei. A mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapásának törvénye	156
A dialektikus fejlődéselmélet	156
Mennyiségi és minőségi változások és átcsapásuk egymásba	159
A fejlődés evolúciós és revúciós formáinak egysége. Ugrások	167
A régi minőségből az új minőségre való átmenet formáinak változatossága	171
Az ellentétek egységének és harcának törvénye	174
A tárgyak és jelenségek mint ellentétek egységei. Az ellentétek harca a fejlődés forrása	174
Belső és külső ellentmondások	182
A különböző ellentmondások sajátszerűségei	185
Tartalom és forma. A köztüklevő ellentmondások keletkezése és megoldódása	190
A tagadás tagadásának törvénye	194
A dialektikus tagadás lényege és szerepe a fejlődés folyamatában	195
A fejlődés előrehaladó jellege és formái	198
A megismerés folyamatának dialektikája	205
A diealektika mint ismeretelmélet. Dialektikus és formális logika	205
A megismerés érzéki és racionális mozzanatainak kölcsönös viszonya. Lényeg és jelenség	209
Az absztrakt és a konkrét, a logokai és a történelmi dialektikája	216
A gondolkodás formái és a megismerésben játszott szerepük	220
A gyakorlat a megismerés alapja és az igazság kritériuma	226
Az abszolút és a viszonylagos igazság dialektikája	229
A történelmi materializmus
A történelmi materializmus a társadalmi fejlődés törvényeinek tudománya	5
A történelmi materializmus tárgya	5
A történelmi materializmus létrejötte forradalom a társadalomtudományban	10
A társadalmi élet, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek jellege	14
A történelmi törvényszerűség és az emberek tudatos tevékenysége. Szabadság és szükségszerűség	18
A történelmi materializmus pártossága	21
Az anyagi termelés a társadalmi élet alapja	27
A munka szerepe a társadalom kialakulásában és életében	27
A földrajzi környezet és a társadalom fejlődése	29
A népesség növekedésének jelentősége a társadalom fejlődésében	33
Az anyagi javak termelési módja. Termelőerők és termelési viszonyok	38
A termelési mód meghatározó szerepe a társadalmi élet formáinak változásában	42
A termelőerők és a termelési viszonyok dialektikája	45
A termelési viszonyok a termelőerők jellegétől függnek	45
A termelési viszonyok hatása a termelőerők fejlődésére	47
A termelőerők és a termelési viszonyok közötti ellentmondások fejlődése a kapitalizmusban	53
A termelőerők és a termelési viszonyok kölcsönös kapcsolata a szocializmusban	57
A szocializmus kommunizmusba való átnövésének törvényszerűségei	63
A társadalom alapja és felépítménye	67
A társadalom alapjának és felépítményének fogalma	67
Az alap meghatározó szerepe a felépítmény viszonylatában	67
Fordulat a társadalom alapjában és felépítményében	73
A felépítmény aktív szerepe	76
Osztályok, osztályharc, állam	79
Az osztályok meghatározása	79
Az osztályok keletkezése. A társadalom osztályszerkezete. A társadalom osztályszerkezetének függése a termelési viszonyoktól	82
Osztályérdekek és osztályharc. Osztályok és pártok	87
Az állam mint az osztályok kibékíthetetlenségének terméke és az osztályuralom eszköze	91
A proletariátus osztályharcának és osztályszervezetének formái	97
A marxista párt szerepe a proletariátus osztályharcában	101
Az osztályok megszüntetésének szükségszerűsége. A proletariátus világtörténelmi küldetése	105
A társadalmi forradalom mint a régi társadalmi-gazdasági alakulat újjal való felváltásának törvényszerűsége	110
A társadalmi forradalmak, okaik és jelentőségük a társadalom történetében	110
A szocialista forradalom és a többi forradalom különbsége. A szocialista forradalom és a proletariátus diktatúrája	115
A szocialista forradalom feltételei az imperializmus korában	119
A demokratikus és a szocialista átalakulások kölcsönös viszonya az imperalizmus és a proletárforradalmak korában	122
A fegyveres felkelésnek és a hatalomért folyó harc békés formáinak kölcsönös viszonya. A proletárdiktatúra formáinak sokfélesége	125
A kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak	130
Osztályok és állam a szocializmusban	133
A kommunista párt a proletárdiktatúra rendszerének vezető ereje	137
A szocializmus és a kapitalizmus egymás mellett élése. A szocalizmus világméretű győzelmének elkerülhetetlensége	140
A társadalmi tudat és szerepe a társadalom életében	147
A társadalmi tudat: a társadalmi lét tükröződése. Az ideológiai osztályjellege	147
A társadalmi tudat formái	152
Társadalmi pszichológia és ideológia. Társadalmi és egyéni tudat	163
A társadalmi eszmék fejlődésének viszonylagos önállósága	167
Az eszmék szerepe a társadalmi fejlődésben	171
A szocialista ideológiai szerepe a kommunizmus győzelméért folyó harcban	175
A néptömegek és a személyiség szerepe a történelemben	179
A néptömegek a társadalom fejlődésének döntő erői és a történelem alkotói	179
A személyiség szerepe a történelemben	184
A munkásosztály vezéreinek szerepe a forradalmi mozgalomban	189
A mai burzsoá filozófia és szociológia fő irányzatai	193
A mai burzsoá filozófia és szociológia jellemző vonásai	193
A mai szubjektív és objektív idealizmus	199
A mai burzsoá történetfilozófia	205
A társadalmi élet "tényezőinek" és "szféráinak" elmélete	208
A szociológiai pszichológiai irányzata	210
A szociológia úgynevezett empirikus módszere	212
A burzsoá szociológusok a modern kapitalizmus "társadalmi stratifikációjáról"	213
A nemzetközi viszonyok néhány problémája a burzsoá szociológia megvilágításában	218
Befejezés	220

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem