A marxista filozófia alapjai

Szerző

G. J. Glezerman

V. F. Beresztnyev

M. A. Dinnyik

Szerkesztő

F. V. Konsztantyinov

Budapest

'G. J. Glezerman: A marxista filozófia alapjai ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	848 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
A filozófia tárgya	13
A filozófia alapvető kérdése. A materializmus és az idealizmus mint a filozófia fő irányzatai	14
A filozófia és a többi tudomány viszonya. A marxista filozófia tárgya	29
A dialektikus és történelmi materializmus - a forradalmi proletariátus eszmei fegyvere	42
A materalizmus és az idealizmus harca a Marx előtti korszak filozófiájának történetében	52
A marxista filozófia keletkezésének történelmi feltételei Marx és Engels a dialektikus és történelmi materializmus nagy megalkotói	52
A marxizmus által végrehajtott filozófiai forradalom lényege	70
A marxista filozófia alkotó jellege és lenini továbbfejlesztése	78
A dialektikus materializmus
Az anyag és létezési formái	91
Az anyag	91
Az anyag mozgása	105
A tér és az idő	119
A világ egysége	134
Anyag és tudat	144
A tudat a magasrendűen szervezett anyag tulajdonsága	144
A tudat az anyagi világ visszatükröződése	151
A "szimbólum-elmélet" bírálata. Objektív igazság	172
Beszéd és gondolkodás	180
A valóság jelenségeinek törvényszerű összefüggése	187
A dialektikus fejlődéselmélet	187
A jelenségek kölcsönös összefüggése. Ok és okozat	194
A törvény mint a jelenségek összefüggésének formája. Egyenes, különös és általános	205
Szükségszerűség és véletlen	222
Lehetőség és valóság	228
A mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapásának törvénye	235
Mennyiségi és minőségi változások és átcsapásuk egymásba	235
A fejlődés evolúciós és revúciós formáinak egysége. Ugrások	249
A régi minőségből az új minőségre való átmenet formáinak változatossága	256
Az ellentétek egységének és harcának törvénye	264
A tárgyak és jelenségek mint ellentétek egységei. Az ellentétek harca a fejlődés forrása	265
Belső és külső ellentmondások	279
A különböző ellentmondások sajátszerűségei	285
Tartalom és forma. A köztüklevő ellentmondások keletkezése és megoldódása	296
A tagadás tagadásának törvénye	304
A dialektikus tagadás lényege és szerepe a fejlődés folyamatában	306
A fejlődés előrehaladó jellege és formái	312
A megismerés folyamatának dialektikája	326
A diealektika mint ismeretelmélet. Dialektikus és formális logika	326
A megismerés érzéki és racionális mozzanatainak kölcsönös viszonya. Lényeg és jelenség	334
Az absztrakt és a konkrét, a logokai és a történelmi dialektikája	344
A gondolkodás formái és a megismerésben játszott szerepük	358
A gyakorlat a megismerés alapja és az igazság kritériuma	366
Az abszolút és a viszonylagos igazság dialektikája	375
A történelmi materializmus
A történelmi materializmus a társadalmi fejlődés törvényeinek tudománya	387
A történelmi materializmus tárgya	387
A történelmi materializmus létrejötte forradalom a társadalomtudományban	397
A társadalmi élet, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek jellege	406
A történelmi törvényszerűség és az emberek tudatos tevékenysége. Szabadság és szükségszerűség	413
A történelmi materializmus pártossága	419
Az anyagi termelés a társadalmi élet alapja	431
A munka szerepe a társadalom kialakulásában és életében	431
A földrajzi környezet és a társadalom fejlődése	434
A népesség növekedésének jelentősége a társadalom fejlődésében	446
Az anyagi javak termelési módja. Termelőerők és termelési viszonyok	452
A termelési mód meghatározó szerepe a társadalmi élet formáinak változásában	461
A termelőerők és a termelési viszonyok dialektikája	468
A termelési viszonyok a termelőerők jellegétől függnek	468
A termelési viszonyok hatása a termelőerők fejlődésére	473
A termelőerők és a termelési viszonyok közötti ellentmondások fejlődése a kapitalizmusban	481
A termelőerők és a termelési viszonyok kölcsönös kapcsolata a szocializmusban	489
A szocializmus kommunizmusba való átnövésének törvényszerűségei	500
A társadalom alapja és felépítménye	513
A társadalom alapjának és felépítményének fogalma	513
Fordulat a társadalom alapjában és felépítményében	525
A felépítmény aktív szerepe	530
Osztályok, osztályharc, állam	535
Az osztályok meghatározása	535
Az osztályok keletkezése. A társadalom osztályszerkezete. A társadalom osztályszerkezetének függése a termelési viszonyoktól	540
Osztályérdekek és osztályharc. Osztályok és pártok	548
Az állam mint az osztályok kibékíthetetlenségének terméke és az osztályuralom eszköze	555
A proletariátus osztályharcának és osztályszervezetének formái	566
A marxista párt szerepe a proletariátus osztályharcában	571
Az osztályok megszüntetésének szükségszerűsége. A proletariátus világtörténelmi küldetése	580
A társadalmi forradalom mint a régi társadalmi-gazdasági alakulat újjal való felváltásának törvényszerűsége	589
A társadalmi forradalmak, okaik és jelentőségük a társadalom történetében	589
A szocialista forradalom és a többi forradalom különbsége. A szocialista forradalom és a proletariátus diktatúrája	601
A szocialista forradalom feltételei az imperializmus korában	608
A nemzeti felszabadító forradalmak és az imperializmus összeomlása	614
A demokratikus és a szocialista átalakulások kölcsönös viszonya az imperalizmus és a proletárforradalmak korában	621
A fegyveres felkelésnek és a hatalomért folyó harc békés formáinak kölcsönös viszonya. A proletárdiktatúra formáinak sokfélesége	627
Az osztályok és az osztályharc a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszakban	635
Osztályok az állam a szocializmusban. Az osztályhatárok elmosódása a kommunizmusba való átmenet folyamatában. A szocialista államiság átnövése kommunista társadalmi önigazgatásba	642
A kommunista párt a szocializmus és a kommunizmus építésének vezető ereje	652
A szocializmus és a kapitalizmus egymás mellett élése. A szocalizmus világméretű győzelmének elkerülhetetlensége	658
A háború mint társadalmi jelenség. Harc a világháborúk elhárításáért és a társadalmi életből való kiiktatásáért. A kommunizmus történelmi küldetése. örök békét teremteni a földön	667
A társadalmi tudat és szerepe a társadalom életében	682
A társadalmi tudat: a társadalmi lét tükröződése. Az ideológiai osztályjellege	682
A társadalmi tudat formái	692
Társadalmi pszichológia és ideológia. Társadalmi és egyéni tudat	718
A társadalmi eszmék fejlődésének viszonylagos önállósága	726
Az eszmék szerepe a társadalmi fejlődésben	734
A szocialista ideológiai szerepe a kommunizmus győzelméért folyó harcban	742
A néptömegek és a személyiség szerepe a történelemben	751
A néptömegek a társadalom fejlődésének döntő erői és a történelem alkotói	752
A személyiség szerepe a történelemben	760
A munkásosztály vezéreinek szerepe a forradalmi mozgalomban	771
A mai burzsoá filozófia és szociológia fő irányzatai	778
A mai burzsoá filozófia és szociológia jellemző vonásai	778
A mai szubjektív és objektív idealizmus	789
A mai burzsoá történetfilozófia	802
A társadalmi élet "tényezőinek" és "szféráinak" elmélete	809
A szociológiai pszichológiai irányzata	815
A szociológia úgynevezett empirikus módszere	819
A burzsoá szociológusok a modern kapitalizmus "társadalmi stratifikációjáról"	822
A nemzetközi viszonyok néhány problémája a burzsoá szociológia megvilágításában	831
Befejezés	835