A marxista etika alapjai 1.

Egységes jegyzet/Kézirat

Szerkesztő

Budapest

'Somogyi Zoltán: A marxista etika alapjai 1. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	129 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv tankönyvi száma: J 11-266.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
ELŐSZÓ
Az itt következő jegyzetet négytagú munkaközösség írta a Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Osztályának megbízásából azzal a céllal, hogy az egyetemeken és... Tovább

Tartalom

Előszó	3
Bevezetés	5
Az etika tárgya és módszere	5
Az erkölcsről általában	5
Az erkölcs társadalmi jelenség
Az egyén közvetlen tapasztalatai az erkölcsről és a jogról
Az egyén és a közvélemény
Az erkölcs mibenlétével kapcsolatos elemi kérdések
Az erkölcs társadalmi szerepe	6
Az erkölcsi jelenségek tudományos vizsgálatának módszerei
A gyakorolt erkölcs történelmi különbségei
A hirdetett és gyakorolt erkölcs különbségei
Erkölcs és osztályok
Az erkölcs fejlődésének folyamatossága és megszakítottsága
Az erkölcs társadalmi szerepe
Az emberi szubjektum viszonya az erkölcs objektív követelményeihez
Az erkölcs kettős funckiója
Az erkölcsösség és moralitás viszonya	10
Az erkölcs szubjektív okdala: az erkölcsiség (a moralitás)
Az erkölcsi jelenségek szociológiai, történelmi és filozófiai megközelítéséről
Az etika: az erkölcsről szóló filozófiai tanulmány	10
Az etika feladatai
A materializmus és idealizmus harca az etikában
A marxista etika tárgya és módszere	12
A marxista etika elmélete és módszere
A marxista etika tárgya
A visszatükrözési elmélet módszertani jelentősége
A történeti és ismeretelméleti aspektusok egysége
Az etikai megismerés és értékelés egysége: a gyakorlat
Elméleti tudás és konkrét tartalmi szabadság
Az etika szerepe a szocialista-kommunista társadalom formálásában
Az elméleti és gyakorlati mozzanat szerves egysége a marxista etikában
A marxista etika és a köznapi tudat erkölcsi tartalmai
A marxista etika és az erkölcsi örökség
Az erkölcs keletkezése	19
Az erkölcs keletkezésének idealista értelmezése	19
Az erkölcs keletkezésének vallási felfogása	19
Az erkölcs forrása az isten
Az erkölcsiség is isteni eredetű
Materialista törekvések az erkölcs keletkezésének magyarázatára	20
Az erkölcs állatvilágbeli "előzményei": a társas ösztön
Az erkölcs biológiai értelmezése Darwin egyes követőinél
A darwini felfogás értékelése
Az erkölcs kialakulásának természeti feltételei	25
Az erkölcs társadalmi képződmény
A természeti előfeltételek tényleges szerepe
Erkölcs és társadalmi környezet
Az antropológia és a néprajz az erkölcs keletkezéséről	28
Az emberréválás történelmi folyamat
Az ermber specifikuma a termelés
A társadalommá szerveződés korai szintjei
A moustier-i kultúra
Az ősközösségi formáció kialakulása
A homo sapiens megjelenése
Mikor találkozunk az erkölcs első nyomaival?	33
Egyidős-e az erkölcs a társadalommal?
Az erkölcs első nyomai a moustier-i kultúrában
A munka és a munka folyamatában kialakuló emberi kapcsolatok szerepe az erkölcs kialakulásában	35
A munka és a munkakészségek társadalmi folytonossága
A termelés folyamatában kialakulnak a társadalmi viszonyok
A kapcsolatok, tevékenységek értékelése, szabályok kialakítása
A tabuk - az emberi magatartás szabályainak első formái	37
A mágikus szemlélet, a totemizmus kialakulása
A totemizmus lényege: a természettel való imaginárius rokonság
A tabu: a törzs önvédelmét szolgáló tilalomrendszer
A társadalmi tilalomrendszer a vallás forrása
A tabu "önállósul"
Nem minden magatartásszabály mágikus jellegű
A tabuk rendszere és az erkölcs kezdetei
Az erkölcs szubjektív feltételeinek kialakulása	42
A nemzetiségi társadalomban még hiányzik a moralitás, és előfeltétele: az Én-tudat is
A közösség és alkotó egyedei teljes összefonódottsága a nemzetiségi társadalomban
Az összefonódottság alapvető oka: a tulajdon és az elosztás kollektivitása
Az elhatárolódás a közösség "öneszmélésével" kezdődik
Az erkölcs a közösségre vonatkoztatott
A társadalmi szervezet bonyolulttá válása és az Én-tudat
A társadalmi tudat különböző formáinak elhatárolódása	46
Az osztálytársadalom kialakulása az erkölcs kialakulásának ugrópontja
Az osztálytársadalom differenciálja a tudatformákat
Az osztálytársadalom kialakulása és az erkölcsi ideológiák	47
Az osztálytársadalomban szükségszerűen kialakul az erkölcs ideológiai rétege
A vallás és erkölcs összefonódása az osztálytársadalomban
Az erkölcs kezdeteiről szóló vita
Az erkölcs kialakulása: folyamat
Az erkölcs lényege	51
Az érték-etika álláspontja: az erkölcs "normatív" értelmezése
Az erkölcs pozitivista értelmezése
Az erkölcsi tudat és az erkölcsi gyakorlat általános jellemzése	54
Az erkölcsi társadalmi jelenség
A társadalom anyagi viszonyainak elsődlegessége
Az ideológiai viszonyok meghatározottsága
Az ember a társadalami viszonyok szubjektív megjelenési formája
Az erkölcs a társadalmi kapcsolatok terméke
Az erkölcsi tudat szerkezete	56
Az erkölcs komplexitása
Az erkölcsi rendszerek különfélesége
Az erkölcsi ideál: társadalmi eszmény
A polgári erkölcs alapelve: az individualizmus
A társadalmi eszmény normatív jellege
Az erkölcsi ideál erkölcsi alapelvekben tükröződik
Az erkölcsi alapelvekben követelmények fogalmazódnak meg
Az erkölcsi kategóriák az etika leglényegesebb fogalmia és mércéi
Az erkölcsi kategóriák konkrétsága
Az erkölcsi kategóriák és az erkölcsi alapelvek kölcsönhatása
A gyakorlati (praktikus) erkölcs fogalma	62
A gyakorlati erkölcs nem azonos a szokásokkal és hagyományokkal
A gyakorlati erkölcs nem "össznépi" jellegű
Az erkölcsi tudat komplexitása
A valóság és norma sajátos dialektikája	64
A társadalmi viszonyok és az erkölcs összefüggése
A norma és a valóság kétirányú mozgása
Az erkölcsi eszmények és a valóság ellentéte
A társadalom erkölcsi gyakorlatának objektív és szubjektív oldala
Az erkölcs külső tényezőból belső indítékká válik
Az erkölcs meghatározása	67
Jog és erkölcs	68
A jog és az erkölcs közös vonásai
A jog és az erkölcs különbözőségei
A jog és az erkölcs funkcióváltozása a szocializmusban
Az erkölcs és az illemszabályok	70
Az erkölcs fejlődésének folyamatossága és megszakítottsága	71
Az etikai abszolutizmus	71
Az etikai relativizmus	72
Az egzisztencializmus
A neopozitivizmus
A pragmatizmus
A relativizmus tagadja, hogy az erkölcs a társadalmi feltételektől függ
A társadalom és erkölcs fejlődésének törvényszerű összefüggése	74
Az osztályerkölcsök kialakulásának és egymáshoz való viszonyának jellemzése	75
Az erkölcsi rendszerek elemzésének nehézségei
Az erkölcsi rendszerek különféleségének alapvető oka: a társadalom osztálytagozódása
Osztálytársadalomban az erkölcsi eszmények és elvek polarizálódnak
Nincs örök, egyetemes erkölcs
Az osztályerkölcsök közös vonásai
Az osztályerkölcs ellentmondó tartalmainak megnyilvánulásai
Az erkölcs fejlődésében jelentkező folytonosság okai és megnyilvánulási formái	82
A társadalmi kapcsolatok ismétlődése
A szülők tiszteletéről
A folytonosság nem változatlanság
Az ismétlődő történelmi háttér
Az "örök" emberi tulajdonságokról
Az emberi együttélés elemi normái
Az erkölcsi tartalmakat kifejező formák viszonylagos önállósága
A pszichés mechanizmusok azonossága
Az erkölcs fejlődése a megszakítottság és folyamatosság egysége
A megszakítottság és a folyamatosság metafizikus felfogása
Osztályerkölcs - egyetemes emberi erkölcs
Szabadság és erkölcs	89
A marxista szabadságfelfogás lényege	89
A hétköznapi szabadságfelfogás
Az egyén szabadságának formai és tartalmi oldala
A szabadság formai oldala: a viszonylagos tevékenységi autonómia	91
A tevékenység meghatározottsága és önállósága
A viszonylagos tevékenységi autonómia lényege
A tevékenységi autonómia nem reális szabadság
A szabadság tartalmi oldala: a reális emberi szabadság	96
A szabadság: alkotás
A társadalmi és egyéni szabadság kölcsönhatása
Az erkölcsi szabadság	99
A moralitás: az erkölcsi szabadság formai oldala	99
A moralitás individuális struktura
A moralitás az erkölcsi autonómia
Az erkölcsi szabadság tartalmi oldala; uralom önmagunk felett	102
Az erköcsi elidegenülés megszűnése az erkölcsi szabadság feltétele
Az erkölcsi szabadság elérésének útja
Az erkölcsi szükségszerűség felismerése
Az erkölcsi szükségszerűség elfogadása
A cselekvés - Az erkölcsi szabadság megjelenési formái
Az erkölcsi szabadság - mint eredmény - az emberi boldogságban nyilvánul meg	105
A boldogság
Az önuralom
Az önnevelés
Az erkölcsi szabadság nem azonos a "szabad erkölccsel"
A cselekedetek erkölcsi felelőssége	109
Az erkölcsi felelősség	109
A felelősség mint az egyén felelős mivolta	110
Rendelkezik-e az egyén felelősséggel?
Kinek, mely szubjektumnak felelős az egyén?
A felelősség mint felelősségrevonás	113
A szándék- és következményetika bírálata
Individualizmusuk
Idealizmusuk
Metafikzikus szemléletük
A cselekvés erkölcsileg értékelendő komponensei
Az objektív külső környezet
A tettet előkészítő belső munka
Az objektív tett
A tett következményei
Valamennyi komponenst kell értékelni
A szándék és tett, a szavak és gyakorlat ellentmondása
Az erkölcsi értékelés szempontjából a marxista etika: magatartás-etika
A felelősség mint feladat, mint gyakorlati felelősség	120-129
Az egyén és a társadalom kölcsönös felelősség egymás iránt
A felelősségtudat a lelkiismeret pozitív megjelenési formája
A felelősségtudat az erkölcsi szabadság forrása
Az "abszolut felelősség" elméletei és hatásuk
Összefoglalás