kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
Oldalszám: | 129 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | A könyv tankönyvi száma: J 11-266. |
Előszó | 3 |
Bevezetés | 5 |
Az etika tárgya és módszere | 5 |
Az erkölcsről általában | 5 |
Az erkölcs társadalmi jelenség | |
Az egyén közvetlen tapasztalatai az erkölcsről és a jogról | |
Az egyén és a közvélemény | |
Az erkölcs mibenlétével kapcsolatos elemi kérdések | |
Az erkölcs társadalmi szerepe | 6 |
Az erkölcsi jelenségek tudományos vizsgálatának módszerei | |
A gyakorolt erkölcs történelmi különbségei | |
A hirdetett és gyakorolt erkölcs különbségei | |
Erkölcs és osztályok | |
Az erkölcs fejlődésének folyamatossága és megszakítottsága | |
Az erkölcs társadalmi szerepe | |
Az emberi szubjektum viszonya az erkölcs objektív követelményeihez | |
Az erkölcs kettős funckiója | |
Az erkölcsösség és moralitás viszonya | 10 |
Az erkölcs szubjektív okdala: az erkölcsiség (a moralitás) | |
Az erkölcsi jelenségek szociológiai, történelmi és filozófiai megközelítéséről | |
Az etika: az erkölcsről szóló filozófiai tanulmány | 10 |
Az etika feladatai | |
A materializmus és idealizmus harca az etikában | |
A marxista etika tárgya és módszere | 12 |
A marxista etika elmélete és módszere | |
A marxista etika tárgya | |
A visszatükrözési elmélet módszertani jelentősége | |
A történeti és ismeretelméleti aspektusok egysége | |
Az etikai megismerés és értékelés egysége: a gyakorlat | |
Elméleti tudás és konkrét tartalmi szabadság | |
Az etika szerepe a szocialista-kommunista társadalom formálásában | |
Az elméleti és gyakorlati mozzanat szerves egysége a marxista etikában | |
A marxista etika és a köznapi tudat erkölcsi tartalmai | |
A marxista etika és az erkölcsi örökség | |
Az erkölcs keletkezése | 19 |
Az erkölcs keletkezésének idealista értelmezése | 19 |
Az erkölcs keletkezésének vallási felfogása | 19 |
Az erkölcs forrása az isten | |
Az erkölcsiség is isteni eredetű | |
Materialista törekvések az erkölcs keletkezésének magyarázatára | 20 |
Az erkölcs állatvilágbeli "előzményei": a társas ösztön | |
Az erkölcs biológiai értelmezése Darwin egyes követőinél | |
A darwini felfogás értékelése | |
Az erkölcs kialakulásának természeti feltételei | 25 |
Az erkölcs társadalmi képződmény | |
A természeti előfeltételek tényleges szerepe | |
Erkölcs és társadalmi környezet | |
Az antropológia és a néprajz az erkölcs keletkezéséről | 28 |
Az emberréválás történelmi folyamat | |
Az ermber specifikuma a termelés | |
A társadalommá szerveződés korai szintjei | |
A moustier-i kultúra | |
Az ősközösségi formáció kialakulása | |
A homo sapiens megjelenése | |
Mikor találkozunk az erkölcs első nyomaival? | 33 |
Egyidős-e az erkölcs a társadalommal? | |
Az erkölcs első nyomai a moustier-i kultúrában | |
A munka és a munka folyamatában kialakuló emberi kapcsolatok szerepe az erkölcs kialakulásában | 35 |
A munka és a munkakészségek társadalmi folytonossága | |
A termelés folyamatában kialakulnak a társadalmi viszonyok | |
A kapcsolatok, tevékenységek értékelése, szabályok kialakítása | |
A tabuk - az emberi magatartás szabályainak első formái | 37 |
A mágikus szemlélet, a totemizmus kialakulása | |
A totemizmus lényege: a természettel való imaginárius rokonság | |
A tabu: a törzs önvédelmét szolgáló tilalomrendszer | |
A társadalmi tilalomrendszer a vallás forrása | |
A tabu "önállósul" | |
Nem minden magatartásszabály mágikus jellegű | |
A tabuk rendszere és az erkölcs kezdetei | |
Az erkölcs szubjektív feltételeinek kialakulása | 42 |
A nemzetiségi társadalomban még hiányzik a moralitás, és előfeltétele: az Én-tudat is | |
A közösség és alkotó egyedei teljes összefonódottsága a nemzetiségi társadalomban | |
Az összefonódottság alapvető oka: a tulajdon és az elosztás kollektivitása | |
Az elhatárolódás a közösség "öneszmélésével" kezdődik | |
Az erkölcs a közösségre vonatkoztatott | |
A társadalmi szervezet bonyolulttá válása és az Én-tudat | |
A társadalmi tudat különböző formáinak elhatárolódása | 46 |
Az osztálytársadalom kialakulása az erkölcs kialakulásának ugrópontja | |
Az osztálytársadalom differenciálja a tudatformákat | |
Az osztálytársadalom kialakulása és az erkölcsi ideológiák | 47 |
Az osztálytársadalomban szükségszerűen kialakul az erkölcs ideológiai rétege | |
A vallás és erkölcs összefonódása az osztálytársadalomban | |
Az erkölcs kezdeteiről szóló vita | |
Az erkölcs kialakulása: folyamat | |
Az erkölcs lényege | 51 |
Az érték-etika álláspontja: az erkölcs "normatív" értelmezése | |
Az erkölcs pozitivista értelmezése | |
Az erkölcsi tudat és az erkölcsi gyakorlat általános jellemzése | 54 |
Az erkölcsi társadalmi jelenség | |
A társadalom anyagi viszonyainak elsődlegessége | |
Az ideológiai viszonyok meghatározottsága | |
Az ember a társadalami viszonyok szubjektív megjelenési formája | |
Az erkölcs a társadalmi kapcsolatok terméke | |
Az erkölcsi tudat szerkezete | 56 |
Az erkölcs komplexitása | |
Az erkölcsi rendszerek különfélesége | |
Az erkölcsi ideál: társadalmi eszmény | |
A polgári erkölcs alapelve: az individualizmus | |
A társadalmi eszmény normatív jellege | |
Az erkölcsi ideál erkölcsi alapelvekben tükröződik | |
Az erkölcsi alapelvekben követelmények fogalmazódnak meg | |
Az erkölcsi kategóriák az etika leglényegesebb fogalmia és mércéi | |
Az erkölcsi kategóriák konkrétsága | |
Az erkölcsi kategóriák és az erkölcsi alapelvek kölcsönhatása | |
A gyakorlati (praktikus) erkölcs fogalma | 62 |
A gyakorlati erkölcs nem azonos a szokásokkal és hagyományokkal | |
A gyakorlati erkölcs nem "össznépi" jellegű | |
Az erkölcsi tudat komplexitása | |
A valóság és norma sajátos dialektikája | 64 |
A társadalmi viszonyok és az erkölcs összefüggése | |
A norma és a valóság kétirányú mozgása | |
Az erkölcsi eszmények és a valóság ellentéte | |
A társadalom erkölcsi gyakorlatának objektív és szubjektív oldala | |
Az erkölcs külső tényezőból belső indítékká válik | |
Az erkölcs meghatározása | 67 |
Jog és erkölcs | 68 |
A jog és az erkölcs közös vonásai | |
A jog és az erkölcs különbözőségei | |
A jog és az erkölcs funkcióváltozása a szocializmusban | |
Az erkölcs és az illemszabályok | 70 |
Az erkölcs fejlődésének folyamatossága és megszakítottsága | 71 |
Az etikai abszolutizmus | 71 |
Az etikai relativizmus | 72 |
Az egzisztencializmus | |
A neopozitivizmus | |
A pragmatizmus | |
A relativizmus tagadja, hogy az erkölcs a társadalmi feltételektől függ | |
A társadalom és erkölcs fejlődésének törvényszerű összefüggése | 74 |
Az osztályerkölcsök kialakulásának és egymáshoz való viszonyának jellemzése | 75 |
Az erkölcsi rendszerek elemzésének nehézségei | |
Az erkölcsi rendszerek különféleségének alapvető oka: a társadalom osztálytagozódása | |
Osztálytársadalomban az erkölcsi eszmények és elvek polarizálódnak | |
Nincs örök, egyetemes erkölcs | |
Az osztályerkölcsök közös vonásai | |
Az osztályerkölcs ellentmondó tartalmainak megnyilvánulásai | |
Az erkölcs fejlődésében jelentkező folytonosság okai és megnyilvánulási formái | 82 |
A társadalmi kapcsolatok ismétlődése | |
A szülők tiszteletéről | |
A folytonosság nem változatlanság | |
Az ismétlődő történelmi háttér | |
Az "örök" emberi tulajdonságokról | |
Az emberi együttélés elemi normái | |
Az erkölcsi tartalmakat kifejező formák viszonylagos önállósága | |
A pszichés mechanizmusok azonossága | |
Az erkölcs fejlődése a megszakítottság és folyamatosság egysége | |
A megszakítottság és a folyamatosság metafizikus felfogása | |
Osztályerkölcs - egyetemes emberi erkölcs | |
Szabadság és erkölcs | 89 |
A marxista szabadságfelfogás lényege | 89 |
A hétköznapi szabadságfelfogás | |
Az egyén szabadságának formai és tartalmi oldala | |
A szabadság formai oldala: a viszonylagos tevékenységi autonómia | 91 |
A tevékenység meghatározottsága és önállósága | |
A viszonylagos tevékenységi autonómia lényege | |
A tevékenységi autonómia nem reális szabadság | |
A szabadság tartalmi oldala: a reális emberi szabadság | 96 |
A szabadság: alkotás | |
A társadalmi és egyéni szabadság kölcsönhatása | |
Az erkölcsi szabadság | 99 |
A moralitás: az erkölcsi szabadság formai oldala | 99 |
A moralitás individuális struktura | |
A moralitás az erkölcsi autonómia | |
Az erkölcsi szabadság tartalmi oldala; uralom önmagunk felett | 102 |
Az erköcsi elidegenülés megszűnése az erkölcsi szabadság feltétele | |
Az erkölcsi szabadság elérésének útja | |
Az erkölcsi szükségszerűség felismerése | |
Az erkölcsi szükségszerűség elfogadása | |
A cselekvés - Az erkölcsi szabadság megjelenési formái | |
Az erkölcsi szabadság - mint eredmény - az emberi boldogságban nyilvánul meg | 105 |
A boldogság | |
Az önuralom | |
Az önnevelés | |
Az erkölcsi szabadság nem azonos a "szabad erkölccsel" | |
A cselekedetek erkölcsi felelőssége | 109 |
Az erkölcsi felelősség | 109 |
A felelősség mint az egyén felelős mivolta | 110 |
Rendelkezik-e az egyén felelősséggel? | |
Kinek, mely szubjektumnak felelős az egyén? | |
A felelősség mint felelősségrevonás | 113 |
A szándék- és következményetika bírálata | |
Individualizmusuk | |
Idealizmusuk | |
Metafikzikus szemléletük | |
A cselekvés erkölcsileg értékelendő komponensei | |
Az objektív külső környezet | |
A tettet előkészítő belső munka | |
Az objektív tett | |
A tett következményei | |
Valamennyi komponenst kell értékelni | |
A szándék és tett, a szavak és gyakorlat ellentmondása | |
Az erkölcsi értékelés szempontjából a marxista etika: magatartás-etika | |
A felelősség mint feladat, mint gyakorlati felelősség | 120 |
Az egyén és a társadalom kölcsönös felelősség egymás iránt | |
A felelősségtudat a lelkiismeret pozitív megjelenési formája | |
A felelősségtudat az erkölcsi szabadság forrása | |
Az "abszolut felelősség" elméletei és hatásuk | |
Összefoglalás |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.