A Marx előtti filozófia története

Kézirat/Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Filozófiai Tanszék

Szerző

Budapest

'Dr. Pais István: A Marx előtti filozófia története ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Könyvkötői papírkötés
Oldalszám:	247 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETÉS
A filozófia történetét a különféle szerzők igen eltérő szempontok alapján tárgyalják, és éppen ezért nagyon különböző az a kép is, amelyet az emberi gondolkodás múltjáról elénk tárnak. A polgári kutatók gyakran csak mint eszmék történetét, ábrázolják. A tudományos kutatás, a marxista filozófia történetírás azonban ezzel az idealista szemléletmóddal nem elégedhet meg. Mélyebbre kell hatolnia, és az egyes bölcseleti nézetek keletkezését, fejlődését, a különféle filozófiai kategóriák felmerülését, az ilyen vagy olyan kérdések megválaszolásának az előrehaladását a mindenkori társadalmi, gazdasági viszonyokból, az emberi ismeretek, a tudományok adott fejlettségi szintiéből kiindulva kell megmagyaráznia.
Magának az emberi gondolkodás múltjának egy ilyesfajta - azaz materialista — megértéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy már elöljáróban — még a konkrét történeti anyaggal való megismerkedés előtt — tisztázzunk néhány filozófiai alapfogalmat és áttekintsük a filozófia történetének legfontosabb törvényszerűségeit. Hangsúlyozzuk, hogy Bevezetésünk e kettős célkitűzést csak vázlatosan valósíthatja meg. Ennek ellenére úgy véljük, hogy a bölcselet terén nem járatos, a filozófiai problémákkal most ismerkedő számára mégis segít eligazodni az emberi gondolkodás múltjának történetében. Persze a későbbi tárgyalás során azok a filozófiai fogalmak, filozófiatörténeti törvényszerűségek, amelyeket most csak vázlatosan, csupán bizonyos fokig leegyszerűsítve érinthetünk, kézzelfoghatóbb, érzékibb alakot fognak ölteni és árnyaltabban állnak majd előttünk.
MI A FILOZÓFIA?
Mivel jegyzetünk a filozófia történetét tárgyalja, a bölcseleti alapfogalmak kapcsán legelőször arra a kérdésre kell választ adnunk, hffgv: mi a filozófia? Ennek a problémának a tisztázása azért is rendkívül fontos, mert a vele összefüggésben megfogalmazódott válaszok igen különbözők, nagyon gyakran egyenesen ellentmondásosak, ami megmutatkozik többek közt abban, hogy míg egyesek (pl. Arisztotelész) a filozófiában szellemi gyönyöröket előidéző elmélkedést látnak, addig mások (pl. Wundt, némely ókori sztoikusok) a bölcseletet a „tudományok tudományágnak tekintik.
Mi hát az igazság? Mit kell értenünk filozófián?
A válaszadás első lépéseként megemlítjük, hogy a filozófia kifejezésnek — más fogalmakhoz hasonlóan megvan a maga története., Nyelvi származását is tekintve két ógörög szó —^filia (szeretet) és szófia (bölcsesség) — összetétele. Eredeti értelme szerint a bölcsesség kedvelését jelenti és első ízben Hérodotosznál találkozunk vele akiről Kroiszosz így beszél Szolónhoz: sok országot bejártál
szemlélődés végett". A filozófia kifejezés tartalmát azonban nem határozhatjuk meg etimológiai úton. Az ugyanis, amit a szóban forgó szó az emberi gondolkodás történetében jelöl, egészen más, mint amit eredetileg az ókori görög nyelvben jelentett. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 3
Mi a filozófia? ! Y ! 3
A filozófia tárgya? .' . /. * í . . . . . ! * . V. . . . . V. . . . V. . . 5
A filozófia mint önálló tudomány. Filozófia és szaktudományok 6
A filozófia alapvető kérdései és irányzatai 7
Az idealizmus fő formái " g
A materializmus történeti formái ! ! „ 14
A materializmus és az idealizmus küzdelme, a dialektikus, és a metafizikus
módszer szembenállása a filozófia történetében 16
Társadalom és filozófia I g
I. Fejezet: #
AZ ÓKORI GÖRÖG ÉS RÓMAI RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALOM FILOZÓFIÁJA
1. A görög filozófia általános jellemzése 21
2. A görög filozófia kezdetei 24
A milétoszi iskola 24
A püthagoreizmus 29
Hérakleitosz 32
Az eleai bölcselők 36
3. A görög rabszolgatartó társadalom virágkorának filozófiája 39
A materialista irányzat 40
A szofisztika 47
4. Szókratész 56
5. Platón specifikus objektív idealizmusa 60
Ismeretelmélet és ideatan 61
Az államutópia 65
6. Arisztotelész - az ókori görög filozófia csúcspontja 68
Társadalmi nézetei 70
A platóni ideatan kritikája 74
Materialista és idealista elemek filozófiájában 75
Antropocentrikus világkép
A kozmikus dualizmus mint finális projekció 77
A természeti benső célirányosság °0
Lélektan és ismeretelmélet ^
Logikája g
Geocentrikus világkép
7. A hellenizmus és az ókori Róma filozófiája »/
A sztoicizmus
- -- Az epikureizmus
A szkepticizmus
245
II. Fejezet:
A FELBOMLÓ RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALOM
ÉS A FEUDALIZMUS FILOZÓFIÁJA
1. Apatrisztika 105
2. Az arab filozófia 107
3. A skolasztika 109
Aquinói Tamás H2
ül. Fejezet:
A KORAI KAPITALIZMUS (A RENESZÁNSZ)
FILOZÓFIÁJA
1. Társadalmi kérdések. A korai utópikusok 117
Machiavelli H7
Münzer, Morus, Campanella 118
2. A természetfilozófia 119
Bruno 119
~ "Gáliéi 121
IV. Fejezet:
A 16-18. SZÁZADI ANGOL, A 17. SZÁZADI FRANCIA,
HOLLAND ÉS NÉMET POLGÁRSÁG FILOZÓFIÁJA
1. Francis Bacon - az újkori materializmus atyja 123
A „törzs"-idolumok kritikája 125
A „barlang"-antropomorfizmusok bírálata 128
A „piac" (a szavak) idolumainak kritikája 128
A „színház" (a filozófiai és a tudományos gondolkodás) ködképeinek
bírálata 130
Az új tudományos módszer kidolgozása 131
2. Descartes racionalizmusa 135
Módszere és metafizikája 136
Az ontológiai istenérv és a rá vonatkozó kanti bírálat 139
Természetfilozófiája . 141
3. Thomas Hobbes metarializmusa 143
Mechanisztikus materializmus és ismeretelmélet 144
A „Leviatán" mint a polgári társadalom racionalista utópiája 146
Radikalizálódó valláskritika 149
4. John Locke szenzualizmusa 152
Szenzualizmus 152
Egyszerű és összetett eszmék 154
Elsődleges és másodlagos tulajdonságok 154
Társadalmi nézetei 155
5. George Berkeley szubjektív idealizmusa 156
6. Dávid Hume agnoszticizmusa ; 1 ^9
Szkepticizmusa 159
Az okság: szubjektív megszokás 1^1
Viszonya a valláshoz 1^2
7. Spinoza panteisztikus materializmusa 164
Materializmusa 156
A teleológia kritikája !!".!.".'!!!!!!!!!.'! 168
Társadalmi szerződése és etikája 170
8. Leibniz objektív idealizmusa 174
Monásztana 175
Ismeretelmélete ! ! ! ! ! ! * .* ' ' 176
V. Fejezet:
A 18. SZÁZADI FRANCIA POLGÁRSÁG FILOZÓFIÁJA
A) A deizmus irányzata . 179
1. Voltaire 179
2. Montesquieu 183
3. Rousseau 184
B) A következetes meterializmus 186
1. Lamettrie 186
A lélek testi jelenség 187
^ - Az ember és az állat fejlődés eredménye 188
Az erkölcs evilági 189
2. Holbach 190
Mechanikus materializmus 190
Idealista társadalom-és történelemszemlélet 193
Következetes ateizmus 194
3. Helvétius 195
Az érdek mint a társadalom mozgató ereje 196
Nevelés és társadalom 198
4. Diderot 200
Az Enciklopédia megteremtése 201
Deizmuson át a materializmushoz 201
Ismeretelmélet 205
VI Fejezet: ---------
A KLASSZIKUS NÉMET POLGÁRI FILOZÓFIA
1. Kant „kriticizmus"-a 210
A „kriticizmus előtti" korszak 210
Mi a „kriticizmus"? A „kopernikuszi fordulat" 211
A „Ding an sich". Agnoszticizmusa . • 213
Apriorizmusa • 214
Az „a priori szintetikus ítélet" 215
A metafizika kérdései 216
Etikája 217
2. Hegel dialektikus idealizmusa ^
Fichte ^23
A ftalektikus módszer és az idealista rendszer ellentmondása Hegelnél 224
Logikája 22?
Természetfilozófiája -
Szellemfilozófiája
\
3. Feuerbach antropológiai materializmusa 234
D. F. Strauss: „Jézus élete" 235
Bruno Bauer 236
Feuerbach: a materializmus trónra emelése 236
A vallás az ember önkivetítése 240
Tartalomjegyzék 245

Témakörök

Dr. Pais István

Dr. Pais István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Pais István könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem