Bevezetés | 3 |
Mi a filozófia? | 3 |
A filozófia tárgya? | 5 |
A filozófia mint önálló tudomány. Filozófia és szaktudományok | 6 |
A filozófia alapvető kérdései és irányzatai | 7 |
Az idealizmus fő formái | 8 |
A materializmus és az idealizmus küzdelme, a dialektikus és a metafizikus módszerszembenállása a filozófia történetében | 16 |
Társadalom és filozófia | 18 |
Az ókori görög és római rabszolgatartó társadalom filozófiája | |
A görög filozófia általános jellemzése | 21 |
A görög filozófia kezdetei | 24 |
A milétoszi iskola | 24 |
A püthagoreizmus | 29 |
Hérakleítosz | 32 |
Az eleai bölcselők | 36 |
A görög rabszolgatartó társadalom virágkorának filozófiája | 39 |
A materialista irányzat | 40 |
A szofisztika | 47 |
Szókratész | 56 |
Platón specifikus objektív idealizmusa | 60 |
Ismeretelmélet és ideatan | 61 |
Az államutópia | 65 |
Arisztotelész - az ókori görög filozófia csúcspontja | 68 |
Társadalmi nézetei | 70 |
A platóni ideatan kritikája | 74 |
Materialista és idealista elemek filozófiájában | 75 |
Antropocentrikus világkép | 76 |
A kozmikus dualizmus mint finális projekció | 77 |
A természeti benső célirányosság | 80 |
Lélektan és ismeretelmélet | 81 |
Logikája | 85 |
Geocentrikus világkép | 86 |
A hellenizmus és az ókori Róma filozófiája | 87 |
A sztoicizmus | 88 |
Az epikureizmus | 90 |
A szkepticizmus | 98 |
A felbomló rabszolgatartó társadalom és a feudalizmus filozófiája | |
A patrisztika | 105 |
Az arab filozófia | 107 |
A skolasztika | 109 |
Aquinói Tamás | 112 |
A korai kapitalizmus (a reneszánsz) filozófiája | |
Társadalmi kérdések. A korai utópikusok | 117 |
Machiavelli | 117 |
Münzer, Morus, Campanella | 118 |
A természetfilozófia | 119 |
Bruno | 119 |
Galilei | 121 |
A 16-18. századi angol, a 17. századi francia, holland és német polgárság filozófiája | |
Francis Bacon - az újkori materializmus atyja | 123 |
A "törzs"-idolumok kritikája | 125 |
A "barlang"-antropomotfizmusok bírálata | 128 |
A "piac" (a szavak) idolumainak kritikája | 128 |
A "színház" (a filozófiai és a tudományos gondolkodás) ködképeinek bírálata | 130 |
Az új tudományos módszer kidolgozása | 131 |
Descartes racionalizmusa | 135 |
Módszere és metafizikája | 136 |
Az ontológiai istenérv és a rá vonatkozó kanti bírálat | 139 |
Természetfilozófiája | 141 |
Thomas Hobbes materializmusa | 143 |
Mechanisztikus materializmus és ismeretelmélet | 144 |
A "Leviatán" mint a polgári társadalom racionalista utópiája | 146 |
Radikalizálódó valláskritika | 149 |
John Locke szenzualizmusa | 152 |
Szenzualizmus | 152 |
Egyszerű és összetett eszmék | 154 |
Elsődleges és másodlagos tulajdonságok | 154 |
Társadalmi nézetei | 155 |
George Berkeley szubjektív idealizmusa | 156 |
David Hume agnoszticizmusa | 159 |
Szkepticizmusa | 159 |
Az okság: szubjektív megszokás | 161 |
Viszonya a valláshoz | 162 |
Spinoza panteisztikus materializmusa | 164 |
Materializmusa | 156 |
A teleológia kritikája | 168 |
Társadalmi szerződése és etikája | 170 |
Leibniz objektív idealizmusa | 174 |
Monásztana | 175 |
Ismeretelmélete | 176 |
A 18. századi francia polgárság filozófiája | |
A deizmus irányzata | 179 |
Voltaire | 179 |
Montesquieu | 183 |
Rousseau | 184 |
A következetes meterializmus | 186 |
Lamettrie | 186 |
Holbach | 190 |
Helvétius | 195 |
Diderot | 200 |
A klasszikus német polgári filozófia | |
Kant "kriticizmus"-a | 210 |
A "kriticizmus előtti" korszak | 210 |
Mi a "kriticizmus"? A "kopernikuszi fordulat" | 211 |
A "Ding an sich". Agnoszticizmusa | 213 |
Apriorizmusa | 214 |
Az a "priori szintetikus ítélet" | 215 |
A metafizika kérdései | 216 |
Etikája | 217 |
Hegel dialektikus idealizmusa | 220 |
Fichte | 220 |
Schelling | 223 |
A dialektikus módszer és az idealista rendszer ellentmondása Hegelnél | 224 |
Logikája | 227 |
Természetfilozófiája | 227 |
Szellemfilozófiája | 228 |
Feuerbach antropológiai materializmusa | 234 |
D. F. Strauss: "Jézus élete" | 235 |
Bruno Bauer | 236 |
Feuerbach: a materializmus trónra emelése | 236 |
A vallás az ember önkivetítése | 240 |
Tartalomjegyzék | 245 |