A marosvásárhelyi sorok

Előszó

Részlet a könyvből:
"Még 1956. áprilisában Vigh Károly, akkor a marosvásárhelyi orvosi főiskola könyvtárának vezetője, kolozsvári tartózkodása idején felkeresett Farczády Elek április 12-én kelt levelével. Levelében Farczády arról emlékezett meg, hogy a vezetése alatt álló marosvásárhelyi Bolyai Tudományos Könyvtárnak egy XIV. század második felében leírt hártyakódexében magyar nyelvű szövegre bukkant. Közölte, hogy a kódex leíratási korának megállapításában döntő volt dr. Franz Unterkirchnemek, a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár kézirati osztálya főkönyvtárosának 1955 decemberében tett marosvásárhelyi látogatásakor ilyen értelemben kifejezett véleménye. Azt is közölte, hogy a kódex 205. lapján olvasható magyar szöveg az írásjellegből ítélve a XV. század első negyedéből való. A szóban forgó lapról készített fényképhasonmásnak és a szöveg tőle származó olvasatának egyidejű melléklésével Farczády arra kérte Vighet, hogy az írás- és nyelvtörténeti kérdésekben kérjen Jakó Zsigmondtól meg tőlem véleményt.
Mihelyst Vigh hozzám fordult, a hasonmást megmutattam a középkori írásgyakorlat olyan szakértőinek, mint amilyen Kelemen Lajos, Jakó Zsigmond és Pataki József. Mindannyiuk egybehangzó véleménye az volt, hogy Farczádynak a magyar nyelvű bejegyzés korára vonatkozó vélekedése helytálló. E közösen kialakított véleményre támaszkodva aztán a felfedezővel együtt megállapíthattam, hogy a hasonmásban előttünk fekvő magyar bejegyzés a maga igénytelenségében is a Halotti Beszéd és Könyörgés (1192-94 között), az Ómagyar Mária-siralom (1300 körül), a Gyulafehérvári Sorok (1320 körül), valamint a Königsbergi Töredék és Szalagjai (1350 táján) után korra nézve, ti. a XV. század derekáról való Jókai-Kódex, az első teljesen magyar szövegű kézirat keletkezése előtti időből az eddig ismert ötödik és egyben mindeddig utolsó magyar szövegemlék. A későbbi, beható vizsgálat e véleményt mindenben igazolta. Vissza